Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2020. március 18. 11:35 Adat

Hiába van rengeteg adatunk a járványról, valójában mégis a sötétben tapogatózunk

E cikk írásának kezdetekor 182 424 koronavírusos esetről számol be a Johns Hopkins Egyetem, a megjelenésekor pedig 198 178-ról. Abban tehát biztos lehetünk, hogy legalább ennyien már elkapták a betegséget a világon.

De ennél valójában sokkal több a beteg. Csak azt nem tudjuk, hogy mennyi.

Önmagában az elvégzett tesztek eredményeiből a minimumnál többre nem lehet következtetni, döntő részben ugyanis eleve csak olyan embereket vizsgálnak meg a járványügyi hatóságok, akiknél valamilyen oknál fogva – például mert a megbetegedés tüneteit mutatják, közvetlen kapcsolatban álltak már bizonyítottan fertőzött személyekkel, esetleg a járvány gócpontjaiban jártak a közelmúltban – jóval nagyobb valószínűséggel kaphatták el a vírust, mint a társadalom jelentős része.

Persze ez a gyakorlat egyáltalán nem meglepő, hiszen a vizsgálatok elsődleges célja a betegek gyors felkutatása, hogy a kezelésük és az izolálásuk mielőbb megtörténhessen. Mégis, a legtöbben a fertőzöttek valós számát próbáljuk megbecsülni, és nem csak a természetes kíváncsiságunk miatt, hanem mert ez az egyik legfontosabb információ, ami alapján tervezni lehet az egészségügyi ellátórendszer várható leterheltségét, értékelni a járvány megfékezésével kapcsolatos intézkedések szükségességét, és összehasonlítani a fertőzés lefutását a világ országai között.

Országonként eltérő protokollok, következmények és adatok

Feltételezhetnénk, hogy legalább arra használhatók a fertőzöttek számáról szóló adatok, hogy összevessük a járvány előrehaladását az egyes országokban, még ha a fertőzöttek tényleges számát nem is határozhatjuk meg. A tesztelés lebonyolítását nézve viszont hatalmas különbségek vannak az országok között, így a létrejövő adatokból is más-más típusú következtetéseket lehet majd levonni.

Jól példázzák mindezt az olasz és a dél-koreai eljárásrendek közötti eltérések. Olaszországban jócskán leszűkítették a tesztelésre kiválasztott esetek körét, míg Dél-Koreában épp ellenkezőleg, emberek százezreit vetették vizsgálat alá.*Akiket ráadásul fejlett adatelemzési technológiák használatával választottak ki, például a mobiltelefonok cellainformációiból következtettek, hogy ki járt a gócpontok területén. A Reuters múlt heti adatai szerint az olaszok több, mint 73 ezer teszten voltak túl, miközben ez a szám a dél-koreaiak esetében 222 ezer.

A járvány eddigi következményei és az általunk ismert adatok alapján az ázsiai ország csinálta jól: Dél-Koreában sikerült elkerülni az általános vesztegzárat és féken tartani az fertőzöttek és az elhunytak számát, ami Olaszországról nem mondható el.*A cikk írásakor a Johns Hopkins Egyetem adatai szerint Olaszországban 27 980 kimutatott fertőzött és 2158 halott volt, míg Dél-Koreában a regisztrált fertőzöttek száma 8320, a halottaké pedig 81 volt. (A két ország összehasonlítása azért is érdekes, mert a lélekszámuk nagyjából hasonló – 50-60 millió fő – és az első fertőzötteket mindkét helyen január végén regisztrálták.)

A gyakorlati következmények mellett az adatok is egészen másként alakulnak a két országban, hiába beszélünk ugyanarról a kórokozóról. Dél-Koreában, ahol alapvetően mindenkit igyekeznek letesztelni, akit érinthetett a fertőzés, a járványban érintett lakosok kor szerinti megoszlása csaknem*Azért csak nagyjából, mert a 20-29 évesek jelentősen felülreprezentáltak a fertőzöttek között – ennek egyik oka lehet egy közelmúltbeli vallási esemény, amit jórészt fiatalok látogathattak, és sokukat alávethették a vizsgálatnak a Medium cikke szerint. megegyezik azzal, ahogy a teljes népesség oszlik el a korkategóriák között. Ehhez képest az Olaszországban kimutatott fertőzések sokkal nagyobb arányban esnek az idősebb korcsoportokba, mint amekkora részt kitesznek ezek a korosztályok a lakosságból – ez persze nem csoda, hiszen a mediterrán országban döntő részben a betegség tüneteit mutató embereket vizsgálják.

 

A koreai adatok arra utalnak, hogy fertőzésnek a lakosság egésze nagyjából egyformán kitett, legalábbis korcsoportok szerint. A tényleges vírushordozók megoszlása vélhetően a világon mindenütt hasonlóan alakul, tehát az olasz statisztikák leginkább az ottani vizsgálati protokoll hiányosságát fedik fel: a tüneteket nem mutató, csak a vírust hordozó és azzal fertőző – a COVID19 természetéből fakadóan jellemzően fiatalabb – eseteket nem detektálja.

A halálesetek számából már ki lehetne indulni

Ha a valós fertőzöttek számát szeretnénk becsülni, akkor érdemesebb a koronavírus okozta halálesetek számából kiindulni. Ezeket az adatokat a tesztelési eljárásrend elvileg kevésbé torzítja, hiszen minden országban elvárható, hogy a végzetes esetekre fény derüljön. Igaz, Magyarországon akad olyan példa, ami ezt is kérdésessé teszi. Mindenesetre az eddigi tapasztalatokra épülő számítások szerint

mire bekövetkezik egy koronavírus-okozta haláleset, addig körülbelül ezren is megfertőződhetnek.

 

E becslés hátteréül többek között a Japán partjainál vesztegzár alá helyezett tengerjáró hajó, a Diamond Princess utasai körében gyűjtött tapasztalatok szolgálnak. A fedélzeten a vírus szinte zavartalanul terjedt (a szigetország azóta elismerte, hogy hibát követett el a hajó karantén alá vonásakor), miközben a teszteket mindenkin el lehetett végezni. A szakértők így értékes ismeretekhez juthattak például a vírus alap szaporodási rátájával*Ez a mutató jellemzi, hogy egy fertőzött átlagosan körülbelül hány embernek adja át a betegséget. Értéke a koronavírus esetében 2,2, míg az influenzát nézve 1,3., a tünetek kialakulásának időtartamával, illetve a fertőződés exponenciális függvényt követő dinamikájával kapcsolatban.

Mielőtt azonban nekilátnánk szorozgatni, érdemes azt is megjegyezni, hogy az elméleti exponenciális fertőzési ütem csak a járvány kezdeti szakaszában jellemző, valamint a kormányzati és a lakossági erőfeszítések is vírus terjedésének gyakorlati lassítására irányulnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA COVID-19, függvények és kormányzati lépésekAz első esetek regisztrálása után meghozott, a társadalmi élet korlátozására irányuló intézkedések kulcsfontosságúak a járvány terjedésnek kontrollálásában és a társadalmi károk mérséklésében.

Növelni kell a tesztek számát, ez biztos

A fentebbiek tükrében ami bizton állítható, hogy

a lehető legtöbb tesztet kell elvégezni, minél szélesebb körben,

amire az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is buzdítja a kormányokat. A szervezet ajánlása szerint világszerte minden koronavírus-gyanús esetet ki kellene vizsgálni (persze az adatok összehasonlíthatósága végett arra is hasznos lenne egy általános iránymutatás, hogy pontosan ki számít gyanúsnak), és le kellene tesztelni a vírusra a pozitív esetekkel a vizsgálat előtti két napban kapcsolatba került embereket is. 

Magyarországnak finoman szólva is van hova felzárkózni az elvégzett tesztek számát illetően. Az Our World in Data múlt pénteken publikált összesítése szerint a középmezőnyben vagyunk az egymillió lakosra jutó mintavételek számát nézve – igaz, március 17. reggelén a hivatalos adatok szerint már 1587 mintavétel történt az országban, vagyis az egy millió lakosra eső tesztek száma 162-re nőtt.
 

A hatóságok azonban személyiségi jogokra hivatkozva elzárkóznak attól, hogy részletesebb adatokat közöljenek a felderített fertőzöttek korra vonatkozó adatairól, a mi kérdéseinkre sem válaszoltak. Vagyis még arról se tudhatunk, hogy a vizsgálatok mennyire összpontosulnak a lakosság azon csoportjaira, amelyek jobban kitettek a fertőzés veszélyeinek. Pedig Olaszország és Dél-Korea összehasonlításából jól látszik, hogy mennyire fontos ez az információ, és az is, hogy érdemes az ázsiai példát követni.

Adat fertőzés halálozás járvány koronavírus Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Váczi István
2020. április 1. 06:35 Adat

Másfél millió magyart különösen veszélyeztet a koronavírus

A hazai lakosság elég nagy része beletartozik az „idős, krónikus betegséggel küzdő” csoportba, amelyet a leginkább fenyeget a járvány.

Bucsky Péter
2020. március 29. 12:18 Adat

Március közepéig alig volt nyoma a koronavírus hatásának az áruszállításban

Alig volt látható a teherautók forgalmán, hogy járvány veszélyhelyzet van. A fővárosban azonban az autós és közösségi közlekedés is jelentősen visszaesett.

Jandó Zoltán
2020. március 22. 09:55 Adat

Pont azok nem tudnak otthon maradni a járvány miatt, akiknek a leginkább kellene

Több mint 350 ezer 60 év feletti dolgozik, többségük olyan munkakörben, amit nem lehet távmunkában ellátni, így hiába az ajánlás, otthon maradni sem tudnak.

Fontos

Váczi István
2020. április 1. 16:59 Pénz

Sosem zuhant még ekkorát a forint Fidesz-kormány alatt, közbelépett a jegybank

Rákapcsolt a gyengülésre a forint, utoljára 2009 elején esett ilyen sokat ilyen rövid idő alatt, és ezt már az MNB sem nézte tétlenül.

Fabók Bálint
2020. április 1. 11:24 Közélet

Példátlan összefogás körvonalazódik Magyarországon a járvány hatására

Maszkokat otthon varró családoktól medvehagymát gyűjtögetőkig rengetegen segítenek a járvány elleni fellépésben. Igaz, vannak, akik csak a fotó miatt csinálják.

Kasnyik Márton
2020. március 31. 19:44 Podcast

Cser Tamás: Aki teheti, lassan elkezdhet beszállni a részvényekbe

G7 Podcast! A Hold Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint az emberek optimizmusa és élni akarása miatt gyorsan visszatérhet a gazdaság a most még mélyülő válság után.