Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2020. március 18. 11:35 Adat

Hiába van rengeteg adatunk a járványról, valójában mégis a sötétben tapogatózunk

E cikk írásának kezdetekor 182 424 koronavírusos esetről számol be a Johns Hopkins Egyetem, a megjelenésekor pedig 198 178-ról. Abban tehát biztos lehetünk, hogy legalább ennyien már elkapták a betegséget a világon.

De ennél valójában sokkal több a beteg. Csak azt nem tudjuk, hogy mennyi.

Önmagában az elvégzett tesztek eredményeiből a minimumnál többre nem lehet következtetni, döntő részben ugyanis eleve csak olyan embereket vizsgálnak meg a járványügyi hatóságok, akiknél valamilyen oknál fogva – például mert a megbetegedés tüneteit mutatják, közvetlen kapcsolatban álltak már bizonyítottan fertőzött személyekkel, esetleg a járvány gócpontjaiban jártak a közelmúltban – jóval nagyobb valószínűséggel kaphatták el a vírust, mint a társadalom jelentős része.

Persze ez a gyakorlat egyáltalán nem meglepő, hiszen a vizsgálatok elsődleges célja a betegek gyors felkutatása, hogy a kezelésük és az izolálásuk mielőbb megtörténhessen. Mégis, a legtöbben a fertőzöttek valós számát próbáljuk megbecsülni, és nem csak a természetes kíváncsiságunk miatt, hanem mert ez az egyik legfontosabb információ, ami alapján tervezni lehet az egészségügyi ellátórendszer várható leterheltségét, értékelni a járvány megfékezésével kapcsolatos intézkedések szükségességét, és összehasonlítani a fertőzés lefutását a világ országai között.

Országonként eltérő protokollok, következmények és adatok

Feltételezhetnénk, hogy legalább arra használhatók a fertőzöttek számáról szóló adatok, hogy összevessük a járvány előrehaladását az egyes országokban, még ha a fertőzöttek tényleges számát nem is határozhatjuk meg. A tesztelés lebonyolítását nézve viszont hatalmas különbségek vannak az országok között, így a létrejövő adatokból is más-más típusú következtetéseket lehet majd levonni.

Jól példázzák mindezt az olasz és a dél-koreai eljárásrendek közötti eltérések. Olaszországban jócskán leszűkítették a tesztelésre kiválasztott esetek körét, míg Dél-Koreában épp ellenkezőleg, emberek százezreit vetették vizsgálat alá.*Akiket ráadásul fejlett adatelemzési technológiák használatával választottak ki, például a mobiltelefonok cellainformációiból következtettek, hogy ki járt a gócpontok területén. A Reuters múlt heti adatai szerint az olaszok több, mint 73 ezer teszten voltak túl, miközben ez a szám a dél-koreaiak esetében 222 ezer.

A járvány eddigi következményei és az általunk ismert adatok alapján az ázsiai ország csinálta jól: Dél-Koreában sikerült elkerülni az általános vesztegzárat és féken tartani az fertőzöttek és az elhunytak számát, ami Olaszországról nem mondható el.*A cikk írásakor a Johns Hopkins Egyetem adatai szerint Olaszországban 27 980 kimutatott fertőzött és 2158 halott volt, míg Dél-Koreában a regisztrált fertőzöttek száma 8320, a halottaké pedig 81 volt. (A két ország összehasonlítása azért is érdekes, mert a lélekszámuk nagyjából hasonló – 50-60 millió fő – és az első fertőzötteket mindkét helyen január végén regisztrálták.)

A gyakorlati következmények mellett az adatok is egészen másként alakulnak a két országban, hiába beszélünk ugyanarról a kórokozóról. Dél-Koreában, ahol alapvetően mindenkit igyekeznek letesztelni, akit érinthetett a fertőzés, a járványban érintett lakosok kor szerinti megoszlása csaknem*Azért csak nagyjából, mert a 20-29 évesek jelentősen felülreprezentáltak a fertőzöttek között – ennek egyik oka lehet egy közelmúltbeli vallási esemény, amit jórészt fiatalok látogathattak, és sokukat alávethették a vizsgálatnak a Medium cikke szerint. megegyezik azzal, ahogy a teljes népesség oszlik el a korkategóriák között. Ehhez képest az Olaszországban kimutatott fertőzések sokkal nagyobb arányban esnek az idősebb korcsoportokba, mint amekkora részt kitesznek ezek a korosztályok a lakosságból – ez persze nem csoda, hiszen a mediterrán országban döntő részben a betegség tüneteit mutató embereket vizsgálják.

 

A koreai adatok arra utalnak, hogy fertőzésnek a lakosság egésze nagyjából egyformán kitett, legalábbis korcsoportok szerint. A tényleges vírushordozók megoszlása vélhetően a világon mindenütt hasonlóan alakul, tehát az olasz statisztikák leginkább az ottani vizsgálati protokoll hiányosságát fedik fel: a tüneteket nem mutató, csak a vírust hordozó és azzal fertőző – a COVID19 természetéből fakadóan jellemzően fiatalabb – eseteket nem detektálja.

A halálesetek számából már ki lehetne indulni

Ha a valós fertőzöttek számát szeretnénk becsülni, akkor érdemesebb a koronavírus okozta halálesetek számából kiindulni. Ezeket az adatokat a tesztelési eljárásrend elvileg kevésbé torzítja, hiszen minden országban elvárható, hogy a végzetes esetekre fény derüljön. Igaz, Magyarországon akad olyan példa, ami ezt is kérdésessé teszi. Mindenesetre az eddigi tapasztalatokra épülő számítások szerint

mire bekövetkezik egy koronavírus-okozta haláleset, addig körülbelül ezren is megfertőződhetnek.

 

E becslés hátteréül többek között a Japán partjainál vesztegzár alá helyezett tengerjáró hajó, a Diamond Princess utasai körében gyűjtött tapasztalatok szolgálnak. A fedélzeten a vírus szinte zavartalanul terjedt (a szigetország azóta elismerte, hogy hibát követett el a hajó karantén alá vonásakor), miközben a teszteket mindenkin el lehetett végezni. A szakértők így értékes ismeretekhez juthattak például a vírus alap szaporodási rátájával*Ez a mutató jellemzi, hogy egy fertőzött átlagosan körülbelül hány embernek adja át a betegséget. Értéke a koronavírus esetében 2,2, míg az influenzát nézve 1,3., a tünetek kialakulásának időtartamával, illetve a fertőződés exponenciális függvényt követő dinamikájával kapcsolatban.

Mielőtt azonban nekilátnánk szorozgatni, érdemes azt is megjegyezni, hogy az elméleti exponenciális fertőzési ütem csak a járvány kezdeti szakaszában jellemző, valamint a kormányzati és a lakossági erőfeszítések is vírus terjedésének gyakorlati lassítására irányulnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA COVID-19, függvények és kormányzati lépésekAz első esetek regisztrálása után meghozott, a társadalmi élet korlátozására irányuló intézkedések kulcsfontosságúak a járvány terjedésnek kontrollálásában és a társadalmi károk mérséklésében.

Növelni kell a tesztek számát, ez biztos

A fentebbiek tükrében ami bizton állítható, hogy

a lehető legtöbb tesztet kell elvégezni, minél szélesebb körben,

amire az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is buzdítja a kormányokat. A szervezet ajánlása szerint világszerte minden koronavírus-gyanús esetet ki kellene vizsgálni (persze az adatok összehasonlíthatósága végett arra is hasznos lenne egy általános iránymutatás, hogy pontosan ki számít gyanúsnak), és le kellene tesztelni a vírusra a pozitív esetekkel a vizsgálat előtti két napban kapcsolatba került embereket is. 

Magyarországnak finoman szólva is van hova felzárkózni az elvégzett tesztek számát illetően. Az Our World in Data múlt pénteken publikált összesítése szerint a középmezőnyben vagyunk az egymillió lakosra jutó mintavételek számát nézve – igaz, március 17. reggelén a hivatalos adatok szerint már 1587 mintavétel történt az országban, vagyis az egy millió lakosra eső tesztek száma 162-re nőtt.
 

A hatóságok azonban személyiségi jogokra hivatkozva elzárkóznak attól, hogy részletesebb adatokat közöljenek a felderített fertőzöttek korra vonatkozó adatairól, a mi kérdéseinkre sem válaszoltak. Vagyis még arról se tudhatunk, hogy a vizsgálatok mennyire összpontosulnak a lakosság azon csoportjaira, amelyek jobban kitettek a fertőzés veszélyeinek. Pedig Olaszország és Dél-Korea összehasonlításából jól látszik, hogy mennyire fontos ez az információ, és az is, hogy érdemes az ázsiai példát követni.

Adat fertőzés halálozás járvány koronavírus Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Bucsky Péter
2020. október 27. 10:03 Adat, Támogatói tartalom

Minden tizedik forintunkat már online költöttük idén

A koronavírus-járvány az online kereskedelemben óriási növekedést hozott Magyarországon.

Jandó Zoltán
2020. október 26. 16:02 Adat

Már minden nyolcadik-kilencedik elhunyt covidos Magyarországon

Az előző héten 299 koronavírus-fertőzött veszítette életét Magyarországon, ami már az összes halálozáshoz viszonyítva is kifejezetten magas arány.

Fabók Bálint
2020. október 26. 11:31 Adat

A brüsszelezés ellenére Magyarországon nőtt a legtöbbet az EU támogatottsága

Az elmúlt tíz évben az egyik leginkább EU-szkeptikus országból az EU-t a leginkább hasznosnak tartók közé került Magyarország.

Fontos

Avatar
2020. október 27. 06:52 Világ

Befolyás, megtévesztés, trollok: az amerikai elnökválasztás sötét oldala

A választásokba való beavatkozás régi játék a nagyhatalmak közt, de a közösségi média és a lassan felgyűlő társadalmi elégedetlenség új lehetőségeket kínál.

Fabók Bálint
2020. október 26. 06:26 Élet

Hajléktalanságból az albérletbe, szégyenből a megbecsülésbe – Tamás története

Egy sors, amely megmutatja, milyen könnyű ma lehetetlen helyzetbe kerülni, milyen nehéz a szociális segítő rendszer munkája, és milyen nagy szükség lenne bizalomra és elfogadásra.

Kasnyik Márton
2020. október 25. 16:09 Adat

Többen élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánk

Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.