„Felkészítettük a társadalmat, a második világháború óta készülünk az ilyen helyzetekre“, mondta Tytti Tuppurainen, Finnország európai ügyekért felelős minisztere. Mivel Finnország nyolc évtizedig volt (a Szovjetunió előtti) Orosz Birodalom nagyhercegsége, azaz többé-kevésbé szerves része, és jelenleg is 1340 kilométeres közös határszakasza van Oroszországgal, az Európán belüli háborús fenyegetés nem érte váratlanul az országot. A finn köztudatban ma is megvan az emléke az 1939-40-es téli háborúnak, amelyben ugyan jelentős területeket veszítettek el, az országot azonban az orosz seregek végül az óriási túlerő ellenére sem tudták lerohanni. 

Az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió újra az ország védelmi képességeire irányította a finn közvélemény figyelmét. Finnország történelmében először a lakosság többsége támogatja a csatlakozási kérelmet a NATO-hoz, finn vezető politikusok szólalnak fel a katonai szövetséghez való csatlakozás mellett. A hivatalban lévő köztársasági elnök és miniszterelnök is aktívan tárgyal az ügyben, igaz egyelőre egyikük sem beszélt még a konkrét csatlakozás részleteiről. 

Geostratégiai pozíciója és az 5,5 milliós népesség nagy területen való szórt elhelyezkedése miatt a védelmi képességeket Finnország évtizedeket óta tudatosan fejleszti. Ahogy a védelmi minisztérium egyik tisztviselője mondta a Financial Times-nak: „rendszeresen tartunk képzéseket, gyakorlatokat, hogy mindenki tudja, mi a teendő, a politikai döntéshozótól a bankokon, az egyházon és az ipari szereplőkön át a médiáig.“ Az elmúlt évtizedekben 10 ezer ember vett részt olyan Védelmi Kurzuson, ahol különböző krízishelyezeteket elemeztek. 

Ennek eredményeként az ország rövid idő alatt krízis üzemmódba kapcsolhat. Például

• minimum 6 hónapra elegendő üzemanyagot és gabonát,
• az importált gyógyszerekből 3-10 hónapra elegendő mennyiséget halmoznak fel stratégiai raktárakban.
• Az üzleti szektor is élen jár a krízismenedzsmentben és raktározásban, a legnagyobb finn cégek azonnal mozgosíthatók krízishelyzetben. A távközlési, élelmiszeripari és energiacégek képviselői évente egyeztetnek az együttműködésről, amit a Nemzeti Veszélyhelyzet Ellátási Ügynökség koordinál.
• A civil védelmi rendszer részeként a nagyobb épületek mindegyikében van saját bunker, de a föld alatti parkolók, jégpályák és uszodák is gyorsan evakuációs központokká alakíthatók. 
• A felnőtt népesség egyharmada adja a hadsereg tartalékos állományát, amelynek eredményeként a finn hadsereg az ország méretéhez viszonyítva az egyik legnagyobb Európában: 280 ezer fő bevethető, de ha a kiképzett tartalékosokat is beleszámoljuk, akkor 900 ezres a létszám.
• Finnországban a férfiaknak kötelező a sorkatonai szolgálat. 

Ez a tudatos védelmi készültség egyébként nemcsak háborús helyzetre, invázióra vonatkozik, hanem kibertámadásokra, pandémiára és természeti katasztrófákra is. 

A finn elnök, Sauli Niinistö szerint a kemény történelmi leckék miatt döntő számukra az ellenállóképesség.

A felmérések szerint a finnek háromnegyede harcolna az országáért ha kellene, ami messze a legmagasabb arány Európában. 

Részletes terveik vannak invázió esetére, ami kiterjed a vadászgépflotta távoli területekre történő elrejtésére, a szárazföldi védelmi csapatok pozíciójára. A fegyveres erők parancsnoki központjai 30-40 méter gránit alatt vannak. Támadás esetén a civil lakosságot gyorsan képesek evakuálni a veszélyzónákból. 

Finnország védelmi stratégiájának alapja az állampolgárok hajlandósága a harcra és az ország megvédésére. Finn-nek lenni azt jelenti: a világon a legboldogabb ország vagyunk, de a másik oldalról azt is, hogy késznek kell lenned megvédeni mindezt… A második világháborús halálközeli élményünk ebben csak megerősített minket

– mondta a védelmi minisztérium tisztviselője a lapnak.

A finnek Ukrajna orosz inváziója után új cselekvési terveket készítenek. Általános vélekedés, hogy a háború beigazolta Finnország rigorózus védelmi tudatosságát.

A NATO főtitkára nemrég azt mondta, ha Finnország és Svédország csatlakozni akarna a szövetséghez, rövid idő alatt (a mondás szerint másnap) megtörténhetne a csatlakozás, ám erre Oroszország „katonai-technikai“ intézkedésekkel válaszolna. Hivatalos tárgyalások nem történtek a két ország és a katonai szövetség között a csatlakozásról, ugyanakkor az Euronews szerint a NATO norvégiai, kétévente megtartott, harmincezer fős, Hideg Válasz nevű hadgyakorlatához márciusban a két ország összesen közel 2500 katonája csatlakozott.

A NATO regionális biztonságpolitikai vezetője, Jörg Vollmer tábornok szerint örvendetes, hogy felmerült a két ország tagsága, de ez politikai döntés, amit ki kell várni.

Mindenesetre Finnország arra számít, hogy a következő hónapokban Oroszország dezinformációs kampánnyal zavarhatja meg a finn közvéleményben az ország NATO-csatlakozásról folyó vitát. A védelmi minisztérium szerint az orosz hírszerzési műveletek jelentik a fő fenyegetést Finnországra, ezért ezekre készülnek fel.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Olvasson tovább a kategóriában