Noha Magyarországra is nagy számban érkeznek az orosz invázió elől menekülő ukránok, a menedékkérők száma viszonylag alacsony: az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság szerdai közlése szerint 1514 fő, miközben Szijjártó Péter külügyminiszter szerint több mint 200 ezren jöttek az országba Ukrajnából. A menekültek ugyanis többnyire továbbutaznak, ami a Magyarországon és más európai országokban élő ukrajnai születésű lakosság nagysága miatt egyáltalán nem meglepő, a menekülők más országokban ugyanis nagyobb eséllyel lelnek rokonokra és barátokra, mint nálunk.
Az Eurostat által figyelt országok közül legnépesebb ukrajnai születésű populáció Csehországban él a tavalyi adatok szerint, és Spanyolországban is több Ukrajnából odatelepült lakost tartottak nyilván, mint Magyarországon. Igaz, az uniós statisztikai hivatal adatai meglehetősen hiányosak, amint az alábbi térképen is látszik, például Németországra nézve sincs információ, ahol más források szerint szintén nagy számban élnek Ukrajnából emigráltak.
Jelentős ukrán diaszpórák találhatók továbbá az unión kívül, az országból elvándorlóknak ugyanis csak alig több, mint 20 százaléka telepedett le a közép- és nyugat-európai országokban. Az Ukrajnából elszármazottak közül a legtöbben éppen a támadó Oroszországban élnek, de ők döntő részben olyan oroszul beszélők, akik már 2014 előtt vagy a kelet-ukrajnai háború akkori kirobbanását követően települtek át. A második legnagyobb, 1,4 millió főt számláló diaszpóra Kanadában található, ahol városok és közterületek nevei is utalnak a generációk óta jelenlévő ukrán kisebbségre.
Érdemes figyelembe venni továbbá, hogy az Ukrajnát elhagyók közel öt százaléka harmadik országbeli, akik hazájukba igyekezhetnek visszatérni, illetve Magyarországra vélhetően nagyobb arányban érkeznek kettős állampolgársággal rendelkező kárpátaljai magyarok, mint például Lengyelországba, ahova a legtöbben menekültek a háború kezdete óta a támadás alatt álló országból.
A vándorlással kapcsolatos további lényeges adalék, hogy nemcsak Ukrajnából, hanem Oroszországból is elkezdtek menekülni emberek, az utóbbiból főként a háború ellenzői és a gazdasági szankciók kárvallottjai: Finnországba naponta hétszáz orosz érkezik a Szentpétervár és Helsinki közötti ingázó vonatokon. De Isztambulba, Tbiliszibe, Jerevánba és közép-ázsiai városokba is sok orosz állampolgár érkezik, legalábbis egy időre, és nem kifejezetten turisztikai céllal.
Világ
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
