Noha Magyarországra is nagy számban érkeznek az orosz invázió elől menekülő ukránok, a menedékkérők száma viszonylag alacsony: az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság szerdai közlése szerint 1514 fő, miközben Szijjártó Péter külügyminiszter szerint több mint 200 ezren jöttek az országba Ukrajnából. A menekültek ugyanis többnyire továbbutaznak, ami a Magyarországon és más európai országokban élő ukrajnai születésű lakosság nagysága miatt egyáltalán nem meglepő, a menekülők más országokban ugyanis nagyobb eséllyel lelnek rokonokra és barátokra, mint nálunk.
Az Eurostat által figyelt országok közül legnépesebb ukrajnai születésű populáció Csehországban él a tavalyi adatok szerint, és Spanyolországban is több Ukrajnából odatelepült lakost tartottak nyilván, mint Magyarországon. Igaz, az uniós statisztikai hivatal adatai meglehetősen hiányosak, amint az alábbi térképen is látszik, például Németországra nézve sincs információ, ahol más források szerint szintén nagy számban élnek Ukrajnából emigráltak.
Jelentős ukrán diaszpórák találhatók továbbá az unión kívül, az országból elvándorlóknak ugyanis csak alig több, mint 20 százaléka telepedett le a közép- és nyugat-európai országokban. Az Ukrajnából elszármazottak közül a legtöbben éppen a támadó Oroszországban élnek, de ők döntő részben olyan oroszul beszélők, akik már 2014 előtt vagy a kelet-ukrajnai háború akkori kirobbanását követően települtek át. A második legnagyobb, 1,4 millió főt számláló diaszpóra Kanadában található, ahol városok és közterületek nevei is utalnak a generációk óta jelenlévő ukrán kisebbségre.
Érdemes figyelembe venni továbbá, hogy az Ukrajnát elhagyók közel öt százaléka harmadik országbeli, akik hazájukba igyekezhetnek visszatérni, illetve Magyarországra vélhetően nagyobb arányban érkeznek kettős állampolgársággal rendelkező kárpátaljai magyarok, mint például Lengyelországba, ahova a legtöbben menekültek a háború kezdete óta a támadás alatt álló országból.
A vándorlással kapcsolatos további lényeges adalék, hogy nemcsak Ukrajnából, hanem Oroszországból is elkezdtek menekülni emberek, az utóbbiból főként a háború ellenzői és a gazdasági szankciók kárvallottjai: Finnországba naponta hétszáz orosz érkezik a Szentpétervár és Helsinki közötti ingázó vonatokon. De Isztambulba, Tbiliszibe, Jerevánba és közép-ázsiai városokba is sok orosz állampolgár érkezik, legalábbis egy időre, és nem kifejezetten turisztikai céllal.
Világ
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Épp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségből
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
