Noha Magyarországra is nagy számban érkeznek az orosz invázió elől menekülő ukránok, a menedékkérők száma viszonylag alacsony: az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság szerdai közlése szerint 1514 fő, miközben Szijjártó Péter külügyminiszter szerint több mint 200 ezren jöttek az országba Ukrajnából. A menekültek ugyanis többnyire továbbutaznak, ami a Magyarországon és más európai országokban élő ukrajnai születésű lakosság nagysága miatt egyáltalán nem meglepő, a menekülők más országokban ugyanis nagyobb eséllyel lelnek rokonokra és barátokra, mint nálunk.
Az Eurostat által figyelt országok közül legnépesebb ukrajnai születésű populáció Csehországban él a tavalyi adatok szerint, és Spanyolországban is több Ukrajnából odatelepült lakost tartottak nyilván, mint Magyarországon. Igaz, az uniós statisztikai hivatal adatai meglehetősen hiányosak, amint az alábbi térképen is látszik, például Németországra nézve sincs információ, ahol más források szerint szintén nagy számban élnek Ukrajnából emigráltak.
Jelentős ukrán diaszpórák találhatók továbbá az unión kívül, az országból elvándorlóknak ugyanis csak alig több, mint 20 százaléka telepedett le a közép- és nyugat-európai országokban. Az Ukrajnából elszármazottak közül a legtöbben éppen a támadó Oroszországban élnek, de ők döntő részben olyan oroszul beszélők, akik már 2014 előtt vagy a kelet-ukrajnai háború akkori kirobbanását követően települtek át. A második legnagyobb, 1,4 millió főt számláló diaszpóra Kanadában található, ahol városok és közterületek nevei is utalnak a generációk óta jelenlévő ukrán kisebbségre.
Érdemes figyelembe venni továbbá, hogy az Ukrajnát elhagyók közel öt százaléka harmadik országbeli, akik hazájukba igyekezhetnek visszatérni, illetve Magyarországra vélhetően nagyobb arányban érkeznek kettős állampolgársággal rendelkező kárpátaljai magyarok, mint például Lengyelországba, ahova a legtöbben menekültek a háború kezdete óta a támadás alatt álló országból.
A vándorlással kapcsolatos további lényeges adalék, hogy nemcsak Ukrajnából, hanem Oroszországból is elkezdtek menekülni emberek, az utóbbiból főként a háború ellenzői és a gazdasági szankciók kárvallottjai: Finnországba naponta hétszáz orosz érkezik a Szentpétervár és Helsinki közötti ingázó vonatokon. De Isztambulba, Tbiliszibe, Jerevánba és közép-ázsiai városokba is sok orosz állampolgár érkezik, legalábbis egy időre, és nem kifejezetten turisztikai céllal.
Világ
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond
Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.
A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb
Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.
Fontos
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
