Magyarország energiaellátása nem csak a földgáz miatt függ nagyon jelentősen Oroszországtól: a hazai villamostermelés 45-50 százalékát biztosító és a felhasználás harmadát fedező paksi atomerőmű is csak orosz fűtőelemekkel működik. Ha a létesítmény kifogyna ezekből, akkor nem tudna termelni, ami súlyosan veszélyeztetné a hazai háztartások és az ipar áramellátását. Ettől azonban valószínűleg még hosszabb távon, elhúzódó konfliktus, és a most formálódónál szigorúbb európai szankciók esetén sem kell tartani. Ettől függetlenül az erőműnek érdemes lehet alternatívát keresnie.

Csak az oroszoktól vehetünk

Az atomerőművek nukleáris láncreakcióval, atomok hasításával termelnek energiát. A láncreakció egy reaktor belsejében lévő urán-dioxid fűtőanyagban folyik^*Legalábbis Pakson, a fűtőanyag lehet más nehéz kémiai elem is, a lényeg, hogy a folyamat során ennek a magja hasad két kisebb részre.. A fűtőelemek azonban egy idő után kimerülnek, ilyenkor cserélni kell őket. Ha ez nem történik meg, az erőmű logikusan nem tud működni. (Ha valakit részletesen érdekel, hogy hogyan épül fel a fűtőelem, és hogyan helyezik be a reaktorba, kattintson csillagra.)^*Az atomerőmű egy leírása szerint (pdf) Pakson a reaktor üzemanyaga urán-dioxid (UO2), amit 9 milliméter magas, 7,6 milliméter átmérőjű hengeres pasztillákká préselnek. Az uránpasztillákat egy cirkónium-nióbium ötvözetből készült, 2,5 méter hosszú csőbe (a burkolatba) helyezik, amit feltöltenek hélium-gázzal, és ezután hermetikusan lezárnak. A burkolat megakadályozza a hasadványok kikerülését a hűtővízbe. Az üzemanyag-pasztilla és a burkolat együtt jelentik a fűtőelempálcát. A paksi VVER-440 típusú reaktorokban használt fűtőelemkötegek (kazetták) hatszög keresztmetszetűek, és egyenként 126 fűtőelempálcát tartalmaznak. A fűtőelemkötegekből épül fel a reaktor aktív zónája, ahol a láncreakció zajlik.
Az aktív zónát a 312 üzemanyagkazetta, a 37 szabályozórúd és a moderátor szerepét is betöltő hűtővíz alkotja. Az elhasznált – úgynevezett kiégett – üzemanyagot meghatározott időközönként kiveszik a reaktorból, helyette pedig újat tesznek be. A behelyezés-kivétel közötti időszakot kampánynak, illetve üzemeltetési ciklusnak nevezik.

A paksi erőmű pedig jelenleg csak orosz fűtőanyagot tud használni. Magyarul,

ha a két ország közötti kereskedelem az ukrajnai háború miatt hozott szankciók következtében ellehetetlenülne, akkor az atomerőmű működéséhez elengedhetetlen üzemanyagot sem lehetne beszerezni.

Pakson még egy évtizeddel ezelőtt is évente kellett cserélni a fűtőelemeket. A 2000-es években azonban nemzetközi tapasztalatok alapján az erőmű az orosz gyártóval és kutatóintézetekkel saját üzemanyagot kezdett fejleszteni, hogy kitolja ezt a ciklusidőt. Ennek köszönhetően 2015 óta már 15 hónapig tudnak működni a reaktorok egy feltöltéssel.

Ez már önmagában jelzi, hogy nem azonnali a probléma, igaz, nem is feltétlenül éven túli, hiszen a négy működő reaktorban nem egyeznek meg a ciklusok. A cseréhez ugyanis le kell állítani egy időre a reaktort, az pedig nyilván nem fordulhat elő, hogy a teljes erőművet egyszerre kapcsolják le, hiszen akkor napokra kiesne a hazai villamosenergia-termelés majdnem fele.

Ahogy arról Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének professzora a G7-nek beszámolt, a fűtőelemek cseréje alapesetben 10-12 napot vehet igénybe. Ilyenkor azonban, ha már úgyis le kell állítani a termelést, akkor a csere mellett az egyéb karbantartási feladatokat is elvégzik, így – a munkák komplexitásától függően – általában 20-40 napig áll az érintett reaktor. Ezeket mindig ütemezve valósítja meg az erőművet fenntartó cég. A vállalattól megkérdeztük, hogy a közeljövőben mikor várhatóak ilyen előre tervezett leállások, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Mindenesetre elég valószínű, hogy Pakson néhány hónapon belül szükség lesz új fűtőelemekre. Ezek azonban rendelkezésre is állnak. Az erőműnek ugyanis jogszabály szerint kétévnyi készletet kell tartania, épp azért, hogy nehogy ellátási problémát okozzon a fűtőanyaghiány^*A céget megkérdeztük arról is, hogy mennyi készletük van, ám válasz egyelőre erre sem érkezett..

Két évig tehát elvileg nem lehet gond, így is kérdés azonban, hogy mi lesz ezután.

Aszódi Attila lapunknak azt mondta: nem törvényszerű, hogy egy orosz atomerőmű csak orosz üzemanyaggal működjön. A paksinál újabb és nagyobb kapacitású létesítmények esetében a környező országokban is van példa arra, hogy alternatív fűtőelemeket használnak, az ukrán erőművek harmada például nem az oroszoktól vásárol.

A gond az, hogy ez nem egy olyan termék, amelynél gondol egyet a vevő és átmegy egy másik szállítóhoz. A fűtőelemeket le kell gyártatni, ami sok időt vesz igénybe, Paks esetében pedig erről egyelőre nem tárgyalnak mással. Aszódi Attila szerint ugyanakkor most akár fel is merülhetne egy ilyen lépés. Az Európai Unió részéről úgyis komoly elvárás a tagországok irányába, hogy diverzifikálják az energiaellátásukat, különösen a gáz és a nukleáris területen. A jelenlegi helyzet pedig elég okot adhat arra, hogy ezen a paksi atomerőmű is elgondolkodjon.

A céget kérdeztük, hogy van-e ilyen szándék, ám cikkünk megjelenéséig válasz erre a kérdésre sem érkezett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNyáron néhány fokra, most 90 centire voltunk a paksi erőmű leállításátólNem túl kegyes az idei időjárás a paksi atomerőműhöz. A rekordok viszont még időben rávilágítanak arra, mire kell mindenképp figyelni a bővítésnél.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA paksi atomerőmű leszereléséhez szükséges pénz ötöde áll rendelkezésreA költségek jelentős része nem most, hanem majd évtizedek múlva merül fel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPaks leszerelésének költségeit a gyerekeink viselik majd, de hagyunk-e nekik elég pénzt?Változóban van a nukleáris alappal kapcsolatos költségvetési szemlélet, így talán mégsem éljük fel gyermekeink jövőjét.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat fűtőanyag orosz-ukrán konfliktus Paksi atomerőmű Olvasson tovább a kategóriában