A paksi atomerőmű leszereléséhez szükséges pénz ötöde áll rendelkezésre
Közzétette 2019-es beszámolóját a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (pdf), amelynek forrásaiból finanszírozzák a paksi nukleáris hulladék kezelését, illetve majd az erőmű leszerelését is (pdf). A jelentés szerint az alap kiadása tavaly megközelítette a 15 milliárd forintot, amire négy éve nem volt példa, ezzel párhuzamosan azonban a bevételek is öt éve nem látott szintre, hajszál híján 31 milliárd forintra emelkedtek.
Ennek eredményeként az alap tartaléka 2019-ben 16,3 milliárd forinttal nőtt. Ez előrelépésnek számít az előző néhány esztendőhöz képest, 2014 óta ugyanis kifejezetten keveset szánt erre a célra a kormányzat, ami miatt számos kritika érte az illetékeseket. Sokan ugyanis attól tartanak, hogy a várhatóan a következő évtizedig működő régi paksi blokkok kezelésére nem lesz elég pénz, és a forrást akkor kell majd előteremteni, amikor az erőmű már nem termel, és így hasznot sem hajt.
A félelmek nem teljesen alaptalanok, a leszerelés és a nukleáris hulladék kezelésének költségét ugyanis a feladattal megbízott Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft-nél (RHK) legutóbb 1650 milliárd forintra becsülték. Az alapnak azonban 2019 végén is csak valamivel több, mint 315 milliárd forint állt rendelkezésére, azaz a teljes forrásigény alig ötöde.
Más kérdés, hogy ez rövidtávon várhatóan nem okoz komoly gondot, a költségek jelentős része ugyanis nem most, hanem majd évtizedek múlva merül fel. Az alap kiadásai a 2020-as években várhatóan nem lépik át az évi 10-15 milliárd forintot. A következő évtizedben azonban, a jelenleg működő négy paksi blokk leállítása környékén az évi finanszírozási igény már a mostani duplájára emelkedik, később pedig lesz olyan időszak, amikor ennél is jóval magasabb lesz.
A mostani tervek szerint egyébként a paksi atomerőművet 2032 és 2037 között fokozatosan állítják le, majd a leszerelésre késleltetve az ezt követő három-négy évtizedben kerül sor. A létesítmény leszerelési tervét ugyanakkor épp most akarta aktualizálni az RHK, ám ez első körben nem sikerült, mivel a feladatra kiírt közbeszerzésre senki nem jelentkezett.
A témában nemrég írt cikkünk megjelenését követően az RHK reagált korábbi megkeresésünkre, és azt írták, hogy ilyen ezt megelőzően még nem fordult elő, így jelenleg vizsgálják, hogy mik a további lehetőségeik.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
