Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.

Nagyon kevés olyan ország volt 20 évvel ezelőtt a jelenlegi uniós tagállamok között, ahol egy újszülött rövidebb életre számíthatott, mint Magyarországon. Azóta még kevesebb lett. Bár a születéskor várható élettartam itthon is nőtt, érdemben nem sikerült felzárkóznunk a sokkal jobb kilátásokkal rendelkező nyugati országokhoz, keleten pedig voltak helyek, ahol jóval nagyobb növekedést mértek. De legalább már nem az életünk bő negyedét töltjük betegségben, mint a 2000-es évek elején.

Egy 2020-ban született magyar gyermek három évvel és nagyjából egy hónappal hosszabb életben bízhatott, mint ha 2002-ben látta volna meg a napvilágot. A fiúknál négy, a lányoknál szűk két és fél év volt a születéskor várható élettartam növekedése ebben a durván két évtizedes időszakban, de a lányok a kisebb előrelépés ellenére is majdnem hét évvel hosszabb életre számíthattak.

A bő három év nem tűnik kevésnek, de egyrészt nemzetközi összevetésben 2002-ben is nagy volt már a lemaradásunk, másrészt az uniós tagállamok többségében ennél is nagyobb növekedést mértek. Így nemhogy a nyugati szintet nem sikerült megközelítenünk, de még a régiós országok többségében is jóval tovább élnek az emberek, mint nálunk.

A csehek, a szlovákok és a lengyelek születéskori kilátásai 2002 óta végig jobbak voltak, míg a románok ugyan mögöttünk voltak és maradtak is, főleg a 2000-es évek első évtizedében azonban sokkal gyorsabban nőtt náluk a várható élettartam, mint itthon. Ennek eredményeként 2019-re a nők esetében lényegében utol is értek minket, ám azóta a koronavírus-járvány miatti nagyobb visszaesés ismét növelte a különbséget.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA járvány majdnem a teljes EU-ban csökkentette a várható élettartamotMagyarországon csaknem 10 hónappal csökkent a születéskor várható élettartam a járvány miatt, ezzel az európai középmezőnyben vagyunk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa néhány száz kilométerrel arrébb születsz, tíz évvel tovább élszMagyarországon európai viszonylatban nemtől és lényegében lakhelytől függetlenül rendkívül alacsony a születéskor várható élettartam.

Ha a románok várható élettartama egyelőre nem is érte utol a magyarokét, a húsz éve még sokkal rosszabb kilátásokkal rendelkező észteké és letteké azonban igen. 2002-ben egy Lettországban született gyermek még két és fél évvel rövidebb életre számíthatott, mint egy magyar, 2020-ban azonban már ugyanolyan hosszúra.

Még ennél is rosszabb a helyzet, ha nem országos, hanem regionális szintet nézünk. Az EU közel 250 régiója közül Budapest és a Nyugat-Dunántúl kivételével valamennyi magyar a húsz legalacsonyabb várható élettartamot produkáló között van. Észak-Magyarország konkrétan hátulról a harmadik-negyedik ezen a listán egy román és egy bolgár térség után, egy másik bolgárral holtversenyben, de nem sokkal jobb a helyzet az Alföldön és a Dunántúl déli, illetve középső részén sem. Itt nem állnak rendelkezésre 2002-ig visszanyúló adatsorok, az azonban egyértelműen látszik, hogy

a vidéki Magyarország elég jelentős részén az elmúlt években nem is igazán nőtt a születéskor várható élettartam.

Ha várható élettartamban nem is sikerült felzárkóznunk a nyugati vagy a környező országokhoz, az egészségben eltöltött évek számában sokat léptünk előre az elmúlt másfél évtizedben, különösen a 2005 és 2011 közötti időszakban. Erről a mutatóról 2005 előttről nem érhetőek el uniós adatok^*legalábbis minden országra kiterjedően, abban az évben azonban a magyarok életük 27,6 százalékát élték le valamilyen betegséggel küzdve. Ez az arány mostanra 20 százalék alá csökkent, ami nemcsak régiós, hanem teljes EU-s szinten is alacsonynak számít.

Más kérdés, hogy ezt a mutatót azért érdemes fenntartásokkal kezelni. Ahogy a statisztikai hivatal által kiadott 2021-es demográfiai portréban fogalmaznak:

mivel a mutató kiszámítása részben szubjektív adatokon alapul, az adatok összehasonlítása a szociális és kulturális különbségek miatt óvatosságot igényel.

Példaként elég csak azt megemlíteni, hogy míg az egyébként elég rossz egészségügyi mutatókkal rendelkező Bulgáriában a 73,6 éves várható élettartamból több mint 66-ot egészségben élnek le az emberek, addig a finnek 82 évből 26-ot betegek, és az osztrákok és a dánok is hasonlóan sokat betegeskednek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖrülhetünk a magyar bérnövekedésnek, de a régióban gyorsabb volt a felzárkózás2005 óta az egész térségben jobban növekedtek a bérek, mint Ausztriában, de mindegyik visegrádi ország lehagyott minket a növekedés tempójában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElmúlt 12 vagy elmúlt 8 év? Nézzük inkább az elmúlt 20-at!Magyarország 2010 előtti és utáni korszakának összehasonlítása alapján lehet leginkább megítélni a kétpártrendszer felé haladó politikai osztály teljesítményét, erre vállalkozunk a következő hetekben.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet egészség egészségügy elmúlt 20 év születéskor várható élettartam Olvasson tovább a kategóriában