Nem számíthatunk túl hosszú életre Magyarországon, de legalább egészségesnek érezzük magunkat
Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
Nagyon kevés olyan ország volt 20 évvel ezelőtt a jelenlegi uniós tagállamok között, ahol egy újszülött rövidebb életre számíthatott, mint Magyarországon. Azóta még kevesebb lett. Bár a születéskor várható élettartam itthon is nőtt, érdemben nem sikerült felzárkóznunk a sokkal jobb kilátásokkal rendelkező nyugati országokhoz, keleten pedig voltak helyek, ahol jóval nagyobb növekedést mértek. De legalább már nem az életünk bő negyedét töltjük betegségben, mint a 2000-es évek elején.
Egy 2020-ban született magyar gyermek három évvel és nagyjából egy hónappal hosszabb életben bízhatott, mint ha 2002-ben látta volna meg a napvilágot. A fiúknál négy, a lányoknál szűk két és fél év volt a születéskor várható élettartam növekedése ebben a durván két évtizedes időszakban, de a lányok a kisebb előrelépés ellenére is majdnem hét évvel hosszabb életre számíthattak.
A bő három év nem tűnik kevésnek, de egyrészt nemzetközi összevetésben 2002-ben is nagy volt már a lemaradásunk, másrészt az uniós tagállamok többségében ennél is nagyobb növekedést mértek. Így nemhogy a nyugati szintet nem sikerült megközelítenünk, de még a régiós országok többségében is jóval tovább élnek az emberek, mint nálunk.
A csehek, a szlovákok és a lengyelek születéskori kilátásai 2002 óta végig jobbak voltak, míg a románok ugyan mögöttünk voltak és maradtak is, főleg a 2000-es évek első évtizedében azonban sokkal gyorsabban nőtt náluk a várható élettartam, mint itthon. Ennek eredményeként 2019-re a nők esetében lényegében utol is értek minket, ám azóta a koronavírus-járvány miatti nagyobb visszaesés ismét növelte a különbséget.
Ha a románok várható élettartama egyelőre nem is érte utol a magyarokét, a húsz éve még sokkal rosszabb kilátásokkal rendelkező észteké és letteké azonban igen. 2002-ben egy Lettországban született gyermek még két és fél évvel rövidebb életre számíthatott, mint egy magyar, 2020-ban azonban már ugyanolyan hosszúra.
Még ennél is rosszabb a helyzet, ha nem országos, hanem regionális szintet nézünk. Az EU közel 250 régiója közül Budapest és a Nyugat-Dunántúl kivételével valamennyi magyar a húsz legalacsonyabb várható élettartamot produkáló között van. Észak-Magyarország konkrétan hátulról a harmadik-negyedik ezen a listán egy román és egy bolgár térség után, egy másik bolgárral holtversenyben, de nem sokkal jobb a helyzet az Alföldön és a Dunántúl déli, illetve középső részén sem. Itt nem állnak rendelkezésre 2002-ig visszanyúló adatsorok, az azonban egyértelműen látszik, hogy
a vidéki Magyarország elég jelentős részén az elmúlt években nem is igazán nőtt a születéskor várható élettartam.
Ha várható élettartamban nem is sikerült felzárkóznunk a nyugati vagy a környező országokhoz, az egészségben eltöltött évek számában sokat léptünk előre az elmúlt másfél évtizedben, különösen a 2005 és 2011 közötti időszakban. Erről a mutatóról 2005 előttről nem érhetőek el uniós adatok*legalábbis minden országra kiterjedően, abban az évben azonban a magyarok életük 27,6 százalékát élték le valamilyen betegséggel küzdve. Ez az arány mostanra 20 százalék alá csökkent, ami nemcsak régiós, hanem teljes EU-s szinten is alacsonynak számít.
Más kérdés, hogy ezt a mutatót azért érdemes fenntartásokkal kezelni. Ahogy a statisztikai hivatal által kiadott 2021-es demográfiai portréban fogalmaznak:
mivel a mutató kiszámítása részben szubjektív adatokon alapul, az adatok összehasonlítása a szociális és kulturális különbségek miatt óvatosságot igényel.
Példaként elég csak azt megemlíteni, hogy míg az egyébként elég rossz egészségügyi mutatókkal rendelkező Bulgáriában a 73,6 éves várható élettartamból több mint 66-ot egészségben élnek le az emberek, addig a finnek 82 évből 26-ot betegek, és az osztrákok és a dánok is hasonlóan sokat betegeskednek.
Adat
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Fontos
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
