Már sokan kutatták, hogy mi lehet az oka annak, hogy a nők kevesebbet keresnek, mint a férfiak, de még mindig vannak megválaszolatlan kérdések. Egy francia tanulmány annak járt utána, hogy mennyire a munkahelyválasztás, illetve a munkahelyen belüli eltérő bérezés okozza a különbségeket.
Marco G. Palladino és szerzőtársai francia munkavállalók és cégek részletes adatait vizsgálták egy húszéves időszakban (1995-2015). Mivel a munkavállalókat pontosan követni lehetett, hogy mikor hol dolgoztak, és rendelkezésre állt róluk minden demográfiai információ is, ezért meg tudták nézni, hogy az adott képességekkel rendelkező nők mennyivel keresnek kevesebbet, mint a hasonló képességekkel rendelkező férfiak ugyanazon vállalatnál, illetve más-más cégnél is.
A jó hír, hogy az adataik alapján a vizsgált 20 évben
határozottan csökkent a nők és férfiak közötti béregyenlőtlenség.
Akkor is, ha teljes lakosságon nézték, és akkor is hasonló mértékben, ha figyelembe vették a munkavállalók tulajdonságait, és csak az azonosakat hasonlították egymáshoz. Az említett időszakban az átlagos férfi-női bérkülönbség 18-ról 13 százalékra csökkent; az életkor, tapasztalat, pozíció és az abban eltöltött idő hatását kiszűrve pedig 14-ről 10 százalékra esett vissza. A minta átlagában a francia férfiak évi bruttó 35 ezer, a nők 28 ezer eurót kerestek egy évben.
Érdekesség még, hogy a férfiaknak mindössze 7 százaléka dolgozik részmunkaidőben, míg a nőknek 27 százaléka.
Amikor azt vizsgálták, hogy az egyenlőtlen bérezésből mekkora rész magyarázható azzal, hogy a munkavállaló milyen cégnél dolgozik, és azon belül mennyire egyenlőtlenek a fizetések, akkor azt az eredményt kapták, hogy ennek a jelentősége egyre növekszik. Bár az egyenlőtlenség összességében csökken, az ebből származó egyenlőtlenség állandó, így a teljes egyenlőtlenség egyre nagyobb részét magyarázza.
Amikor részletesebben nézték az adatokat, akkor az is kiderült, hogy ez főleg abból jön, hogy
a nők és a férfiak nagy átlagban más-más cégeknél dolgoznak,
és a nők olyan helyekre kerülnek, ahol kevesebbet keresnek. Az ebből fakadó bérkülönbség egyre inkább nő, ahogy a munkavállalók idősebbek lesznek, bár negyvenéves kor után egyre kisebb mértékű a bérkülönbség növekedése.
A kor szerinti bontást már jóval hosszabb időtávon tudták vizsgálni, így itt azt is meg tudták nézni, hogy 10-10 éves periódusokat figyelembe véve hogyan változik az életkor előrehaladtával a bérkülönbség. Ezt megfigyelve szintén arra a jó hírre jutottak, hogy egyre kevésbé jellemző, hogy az életkorral együtt nőjön a bérkülönbség is, alacsonyabb szintről indul a különbség, és nem is nő olyan ütemben, mint korábban.
A jó hír tehát, hogy hosszútávú francia adatokat vizsgálva kijelenthető, hogy csökken a nők és férfiak közötti bérkülönbség, és egyre kevésbé nő ez a különbség a korral, azonban még mindig jelen van a probléma, aminek a megoldására talán könnyebb választ találni, ha megértjük, hogy miért dolgoznak más típusú cégeknél a nők, ami a jelek szerint nagy mértékben magyarázza az alacsonyabb bérezést.
Élet
Durván az olcsó élelmiszerek felé lökte az infláció a bevásárlásokat
A vásárlások értéke jóval nagyobb mértékben csökkent tavaly is, mint a volumen, vagyis nagyon nagy arányú volt a lefelé vásárlás.
Már egészen messziről is átjárnak a magyarok Szlovákiába élelmiszerért
Tényleg megéri 80-100 kilométerről rendszeresen kijárni cigiért, sörért, sajtért és sok minden másért? Egyre többen gondolják úgy, hogy igen.
Fontos
Nincs magyar vétó, csordogálni kezd Kijevbe a lefoglalt orosz vagyon
A 260 milliárd eurós, zárolt orosz jegybanki vagyon hasznából kaphat fegyvereket és más segítséget Ukrajna.
Tett a Mol egy fontos lépést, hogy ne függjön annyira a benzinkutaktól
Hároméves csúszással átadtak egy állami támogatásban is részesített fontos vegyipari üzemet, de miért volt fontos ez a beruházás a cégnek?
Ma még nagyobb jelentőséget kaphat a BYD magyar gyára
Amerika 100 százalékra emeli a vámot a kínai elektromos autókra, az EU is drasztikus lépésre készül, de a Szegeden gyártott BYD kocsik uniósak lehetnek.
