Karikó Katalin a Szegedi Egyetem professzora lett, és induló kutatására fordítja az egyik legrangosabb díja után járó 53 millió forintot
A 2022-es Jeantet-Collen-díjat a transzlációs orvostudományért Karikó Katalin magyar, valamint Uğur Şahin és Özlem Türeci német kutató megosztva kapja, olyan mRNS-alapú vakcinák tervezéséért és fejlesztéséért, amelyek biztonságosan védik az emberiséget a halálos SARS-CoV-2 vírus ellen – jelentette be Genfben a Louis-Jeantet Alapítvány.
A terápiás célú hírvivő RNS kutatásának eredménye az új típusú koronavírus elleni rendkívül hatékony oltóanyag látványosan gyors kifejlesztése. Ez döntő szerepet játszott a Covid-19 pandémia világméretű megfékezésében. Munkájuknak páratlan hatása lesz a jövőbeni kórokozók és rákos sejtek elleni vakcinák kifejlesztésében
– összegezte a három kutató közös munkájának eredményét a közlemény.
A mainzi székhelyű biotechnológiai cég három vezetője bővíti kapcsolatait az alapkutatás és az egyetemek irányába: Karikó Katalin a BioNTech vezető alelnöke a Szegedi Tudományegyetem professzora, a cég társalapítói – Uğur Şahin vezérigazgató és Özlem Türeci orvosigazgató – pedig a Mainzi Egyetem professzorai.
Az mRNS-alapú vakcinákkal és immunterápiákkal kapcsolatos kutatásaik további elmélyítésére fogja felhasználni a Jeantet-Collen-díjat a Karikó – Şahin – Türeci kutatói hármas, akik egyaránt 150 000 svájci frank – azaz közel 53 millió forint – támogatást kapnak a munkájukhoz.
Ebből az összegből Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetemen induló kutatását finanszírozza, vagyis a világhírűvé vált kutató az SZTE professzora lesz.
Az Európa Tanács valamely tagállamában élő orvosbiológiai kutatók nyerhetik el az 1986-ban alapított Louis-Jeantet-díjakat, melyek a legjobban dotált európai kitüntetések. Mindegyik után körülbelül 500 000 svájci frank – közel 176 millió forint – díjazás jár, de ennek csak 10 százalékát kapja meg személyesen a kitüntetett. A támogatás 90 százalékát a folyamatban lévő kutatásának finanszírozására kell fordítania.
Élet
Szinte az egész országot letarolták a hajnali fagyok, óriási a kár a gyümölcsösökben
Csak a Nyugat-Dunántúl úszta meg, máshol a gyümölcsfák virágai nem bírták a fagyokat. Olyan gazdával is beszéltünk, akinél 60-80 százalékos a kár.
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Fontos
Az egy lábon álló gazdaság doppingolásával fordul rá a választásokra a kormány
Példátlanul hosszú ideje a fogyasztás a magyar gazdaság egyetlen húzóereje, és a gazdaságpolitika ennek további erősítésére koncentrál.
Sokat veszíthetünk azzal, hogy még mindig nincs uniós klímacél 2040-re
Középtávú cél nélkül nehezebb a klímaátmenet, pedig a magyar elemzések szerint is megérné a gyorsabb átállás a kibocsátásmentes gazdaságra.
Tovább durvul a kereskedelmi háború, és még kész sincs az EU válasza
Kína visszalőtt az 50 százalékos emelésre, az EU számára az a kérdés, hogy keménységgel vagy kompromisszumkészséggel kerülhet-e közelebb a céljához.
