A rendszámtáblák gyártása egyszerű – és ezáltal nem különösebben jövedelmező – feladatnak tűnik, mégis van egy olyan német cégcsoport, amely hosszú évek óta sorra nyer el szerte a világon a gépkocsik azonosításával kapcsolatos tendereket, miközben szép pénzügyi eredményeket mutat fel. A mára több mint százhúsz országban jelenlévő, illetve értékesítő J.H. Tönnjes egy Bréma környéki parafadugó-gyárból nőtte ki magát, amit a névadó Johann Hinrich Tönnjes alapított még 1832-ben, és 1962-ben kezdett rendszámtáblák készítésével foglalkozni.
A cég a későbbiekben egyrészt jobban elmélyült az új szakterületén – megkezdte a fém- illetve műanyagtáblák előállításához szükséges berendezések forgalmazását és újabb járműazonosítási megoldások kidolgozását –, másrészt 1990-re külföldi terjeszkedésbe kezdett: ekkor jött létre a többek között a magyarországi rendszámokat gyártó Plaket Kft.-t is részben tulajdonló Tönnjes E.A.S.T., ami eleinte a rendszerváltó kelet-európai országokban kezdett helyi vállalkozókkal együtt a cégcsoporthoz tartozó vállalatokat létrehozni.
A Tönnjes magyarországi érdekeltsége az anyacég berendezéseivel kezdte a már a kilencvenes évek elején is teljesen automatizált rendszámtábla-gyártást, a Népszabadság korabeli cikke szerint 2005-ig tartó kizárólagos gyártási jogot elnyerve teljes árfelszabadítás mellett – és amint azt már bemutattuk, az azóta elmúlt tizenöt évben nem is akadt érdemi kihívója a magyar piacon. Hasonlóan kivételezett helyzetbe került a német cég, illetve annak helyi kirendeltsége Lettországban is, ahol 2002 és 2016 között egy együttműködési szerződés keretében, majd 2016 és 2020 között egy egypályázós tender elnyerésével szállíthatta a rendszámtáblákat az állam megrendelésére. A lett versenyhivatal tavaly azonban vizsgálatot indított a közbeszerzést illetően, aminek eredménye szerint
a verseny hiánya az észt rendszámtábla-beszerzéshez képest három, a litvánhoz viszonyítva pedig ötszörös túlárazáshoz vezetett.
A versenyhivatal beszámolója szerint a szomszédos országokban jóval olcsóbban dolgozó gyártók azért nem tettek ajánlatot, mert a kiírás a régi partnerre volt szabva, például olyan rövid szállítási határidőkkel és adatszinkronizációs követelményekkel, amelyeknek csak egy már jól bejáratott cég tud megfelelni. (Magyarországon a Plaket Kft. 2010-ben megnyert egypályázós tendere is részben az adatcsere sajátosságaira való hivatkozással zajlott tárgyalásos, és nem nyílt módon.)
Európán kívül is volt rá példa, hogy kifogásolták a Tönnjes tevékenységét: a cégcsoport Srí Lankán például egy helyi lap cikke szerint vélhetően összejátszott a rendszámtáblák beszerzéséről szóló tender során a szintén német Utsch-sal. Ennek lehetőségét valószínűsítette a két konkurens cégcsoport helyi leányvállalatainak egymással átfedő vezetői és tulajdonosi köre. Ezek az összefonódások egyértelműen szembementek az ország beszerzési szabályaival.
A rendszámtáblák gyártását a Tönnjeshez hasonlóan az 1960-as évek óta végző Utsch-nál szükségesnek tartották leszögezni, hogy a – többek között a Tönnjes cégcsoport tagjaival közösen alapított – Utsch Tönnjes International-ben nincs többségi tulajdonuk és beleszólásuk sem az ő nevüket is viselő cég működésébe.
Közélet
Fontos