Van egy ágazat, amely a járványban is 10 ezer új munkahelyet teremtett Magyarországon
A járvány ellenére nagyon látványosan növekedtek a Magyarországon működő szolgáltatóközpontok 2020-ban. A KSH napokban közzétett adatai szerint tavaly már közel 240 ilyen működött az országban, 70-nel több, mint 2019-ben. A központok alkalmazottainak létszáma pedig egyetlen év alatt tízezer fővel, azaz nagyjából ötödével emelkedett.
Az üzleti szolgáltatóközpontok, avagy shared service centerek és business support centerek (ssc-k és bsc-k) olyan központok, amelyek a nemzetközi vállalatok több különböző országban ténykedő leánycégeinek végeznek tulajdonképpen belső szolgáltatásokat. Azaz ilyenekből végzik például egy adott multi hollandiai leányának számviteli munkáit vagy a kanadai érdekeltség informatikai támogatását. A nemzetközi csoportok az ilyen központosítással egyrészt költségeket csökkenthetnek, másrészt egységesíthetik folyamataikat.
A globális nagyvállalatok előszeretettel választják Kelet-Közép-Európát az ssc-k helyszínéül. Ahogy egy korábbi cikkünkben bemutattuk, Magyarországon a világ legnagyobb 500 vállalata közül 144 van jelen, és közülük közel 80 ssc-t vagy bsc-t is üzemeltet az országban.
Az iparág pedig tényleg látványosan bővül. A statisztikai hivatal szerint az ilyen szolgáltatóközpontok tavaly már majdnem 61 ezer embert foglalkoztattak főállásban, és további 3500-at részmunkaidőben. Ez azt jelenti, hogy a járvánnyal sújtott 2020-as évben is több mint tízezer új munkahely keletkezett a szektorban. A vállalatok ráadásul nem is fizetik rosszul a munkatársakat: a teljes munkaidőben alkalmazottak bruttó átlagkeresete közel 670 ezer forint volt, a részmunkaidősöké pedig meghaladta a 370 ezret. Előbbi 8, utóbbi 11 százalékkal nőtt az elmúlt évben.
Az országon belül a főváros és a közép-magyarországi régió a legkedveltebb: a magyarországi szolgáltatóközpontok háromnegyede működik itt, és ezek a cégek foglalkoztatják az iparág alkalmazottainak majdnem 85 százalékát, akik többet is keresnek, mint az ország más pontján dolgozó kollégáik.
A ssc-k és bsc-k szerepe mára a külkereskedelemben is jelentős. Ahogy korábban már írtunk róla, a teljes, az árukat és szolgáltatásokat tartalmazó kivitel 8,2 százalékát adják az üzleti szolgáltatások, de az általunk beazonosított 76 bsc részesedése is meghaladta a 2 százalékot a hazai exportból.
Adat
Másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon 2021 óta
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben. Főleg a csalások és a lopások száma ugrott meg a közelmúltban.
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Fontos
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
