Egyáltalán nem biztos, hogy anyagilag jól járnak azok a szegényebb térségekbe született emberek, akik a jobb keresetek reményében gazdagabb országokban vállalnak munkát. Eran Yashiv izraeli egyetemi kutató ezzel kapcsolatos friss tanulmánya az Izraelben dolgozó palesztinok példájából legalábbis ezt a következtetést vonta le. Igaz ugyan, hogy a bevándorlók termelékenyebben, tehát több pénzért dolgozhatnak a fejlettebb országban, ám ezt a fizetéstöbbletet ellensúlyozza, hogy többnyire a hazaihoz képest alacsonyabb hozzáadott értékű feladatokat kapnak – tehát lehet, hogy hosszabb távon mégiscsak jobban járnak, ha otthon maradnak.
Yashiv a nyolcvanas évek adatait vizsgálva megállapítja, hogy a jelenség hátterében jórészt gazdaságszerkezeti különbségek állnak: míg Palesztinában a munkahelyek közel negyven százaléka kötődött a szolgáltató szektorhoz, addig Izraelben a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és az építőipar adta az állások 80 százalékát.
A képzettebb palesztinok a saját országukban nagyobb eséllyel vállalhattak olyan állást, amelyekben tudásukat, képességeiket kamatoztathatták, míg Izraelben csak zömmel kétkezi munkákat kaphattak. Másrészt persze e különbségek mellett az az általános tendencia is meghatározó, miszerint a bevándorlókat a fejlettebb országokban jellemzően az alacsony képzettséget igénylő munkakörökben foglalkoztatják.
Az Izraelben dolgozó palesztinok esete amellett, hogy jól dokumentált, és ezáltal alaposan elemezhető, azért is figyelemre méltó, mert abból kiindulva az országokon belüli migráció hatásaira is lehet következtetni. Sok bevándorló ugyanis heti vagy akár napi ingázással járt dolgozni. A két ország tőkeellátottsága és fejlettsége között ráadásul óriási a különbség, a fentebb bemutatott gazdaságszerkezeti különbségeknek köszönhetően pedig még élesebben szemléltethető, hogy mivel jár az, amikor a bevándorlók nem a tudásuknak megfelelő munkát végeznek.
Az eredmények összességében arra utalnak, hogy ha az elvándorlók a termelékenyebb, tőkésebb térségekben a képességeikhez és az otthoni lehetőségekhez mérten csak egyszerűbb munkákat végezhetnek, akkor nem biztos, hogy a migrációval anyagilag jól járnak.
Világ
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond
Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.
A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb
Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.
Fontos
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
