Egyáltalán nem biztos, hogy anyagilag jól járnak azok a szegényebb térségekbe született emberek, akik a jobb keresetek reményében gazdagabb országokban vállalnak munkát. Eran Yashiv izraeli egyetemi kutató ezzel kapcsolatos friss tanulmánya az Izraelben dolgozó palesztinok példájából legalábbis ezt a következtetést vonta le. Igaz ugyan, hogy a bevándorlók termelékenyebben, tehát több pénzért dolgozhatnak a fejlettebb országban, ám ezt a fizetéstöbbletet ellensúlyozza, hogy többnyire a hazaihoz képest alacsonyabb hozzáadott értékű feladatokat kapnak – tehát lehet, hogy hosszabb távon mégiscsak jobban járnak, ha otthon maradnak.
Yashiv a nyolcvanas évek adatait vizsgálva megállapítja, hogy a jelenség hátterében jórészt gazdaságszerkezeti különbségek állnak: míg Palesztinában a munkahelyek közel negyven százaléka kötődött a szolgáltató szektorhoz, addig Izraelben a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és az építőipar adta az állások 80 százalékát.
A képzettebb palesztinok a saját országukban nagyobb eséllyel vállalhattak olyan állást, amelyekben tudásukat, képességeiket kamatoztathatták, míg Izraelben csak zömmel kétkezi munkákat kaphattak. Másrészt persze e különbségek mellett az az általános tendencia is meghatározó, miszerint a bevándorlókat a fejlettebb országokban jellemzően az alacsony képzettséget igénylő munkakörökben foglalkoztatják.
Az Izraelben dolgozó palesztinok esete amellett, hogy jól dokumentált, és ezáltal alaposan elemezhető, azért is figyelemre méltó, mert abból kiindulva az országokon belüli migráció hatásaira is lehet következtetni. Sok bevándorló ugyanis heti vagy akár napi ingázással járt dolgozni. A két ország tőkeellátottsága és fejlettsége között ráadásul óriási a különbség, a fentebb bemutatott gazdaságszerkezeti különbségeknek köszönhetően pedig még élesebben szemléltethető, hogy mivel jár az, amikor a bevándorlók nem a tudásuknak megfelelő munkát végeznek.
Az eredmények összességében arra utalnak, hogy ha az elvándorlók a termelékenyebb, tőkésebb térségekben a képességeikhez és az otthoni lehetőségekhez mérten csak egyszerűbb munkákat végezhetnek, akkor nem biztos, hogy a migrációval anyagilag jól járnak.
Világ
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Épp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségből
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
