Egyáltalán nem biztos, hogy anyagilag jól járnak azok a szegényebb térségekbe született emberek, akik a jobb keresetek reményében gazdagabb országokban vállalnak munkát. Eran Yashiv izraeli egyetemi kutató ezzel kapcsolatos friss tanulmánya az Izraelben dolgozó palesztinok példájából legalábbis ezt a következtetést vonta le. Igaz ugyan, hogy a bevándorlók termelékenyebben, tehát több pénzért dolgozhatnak a fejlettebb országban, ám ezt a fizetéstöbbletet ellensúlyozza, hogy többnyire a hazaihoz képest alacsonyabb hozzáadott értékű feladatokat kapnak – tehát lehet, hogy hosszabb távon mégiscsak jobban járnak, ha otthon maradnak.
Yashiv a nyolcvanas évek adatait vizsgálva megállapítja, hogy a jelenség hátterében jórészt gazdaságszerkezeti különbségek állnak: míg Palesztinában a munkahelyek közel negyven százaléka kötődött a szolgáltató szektorhoz, addig Izraelben a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és az építőipar adta az állások 80 százalékát.
A képzettebb palesztinok a saját országukban nagyobb eséllyel vállalhattak olyan állást, amelyekben tudásukat, képességeiket kamatoztathatták, míg Izraelben csak zömmel kétkezi munkákat kaphattak. Másrészt persze e különbségek mellett az az általános tendencia is meghatározó, miszerint a bevándorlókat a fejlettebb országokban jellemzően az alacsony képzettséget igénylő munkakörökben foglalkoztatják.
Az Izraelben dolgozó palesztinok esete amellett, hogy jól dokumentált, és ezáltal alaposan elemezhető, azért is figyelemre méltó, mert abból kiindulva az országokon belüli migráció hatásaira is lehet következtetni. Sok bevándorló ugyanis heti vagy akár napi ingázással járt dolgozni. A két ország tőkeellátottsága és fejlettsége között ráadásul óriási a különbség, a fentebb bemutatott gazdaságszerkezeti különbségeknek köszönhetően pedig még élesebben szemléltethető, hogy mivel jár az, amikor a bevándorlók nem a tudásuknak megfelelő munkát végeznek.
Az eredmények összességében arra utalnak, hogy ha az elvándorlók a termelékenyebb, tőkésebb térségekben a képességeikhez és az otthoni lehetőségekhez mérten csak egyszerűbb munkákat végezhetnek, akkor nem biztos, hogy a migrációval anyagilag jól járnak.
Világ
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Fontos
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
