Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. július 1. 12:30 Adat, Világ

Sokkal nagyobb lökést adott az EU-tagság a lengyel gazdaságnak, mint a magyarnak

A 2004-ben csatlakozó 10 új uniós tagállam gazdasága jobban növekedett a csatlakozás utáni 12 évben, mintha nem csatlakozott volna az Európai Unióhoz, de az uniós tagság növekedési hatásai között nagy eltérések voltak. Az országok fele 12 év alatt több mint 30 százalékkal nagyobb mértékben növelte az egy főre eső GDP-jét ahhoz képest, mintha nem csatlakozott volna, Szlovénia növekedéséhez viszont szinte például alig járult hozzá az EU-tagság.

Jan Hagemeyer, a Center for Social and Economic Research Makroökonómiai és Kereskedelmi igazgatója és szerzőtársai nemrég publikált tanulmányából emellett az is kiderül, hogy

Szlovénia után Csehország és Magyarország gazdasága nyert a legkevesebbet az uniós tagsággal.

Persze a többletnövekedés az utóbbi két országnál még így is jelentős volt, Csehországnál 12 év alatt (a becslés módszertanától függően) 3-10, Magyarországnál pedig 7-28 százalék. Lengyelországban Szlovákiában és a balti államokban a többletnövekedés viszont ennél jóval nagyobb volt: Litvániában és Észtországban például meghaladta az 50 százalékot 

A csatlakozással járó előnyök a tanulmány szerint hosszú távon is megmaradnak, és idővel még nőnek is: az elemzett országok között a becsült növekedési többlet több esetében is megduplázódott a csatlakozás utáni 6. és 12. év között. 

Forrás: Hagemejer, J., Michałek, J.J., Svatko, P. (2021)

A csatlakozás gazdasági előnyeinek megbecslése nem könnyű feladat: a tanulmány ezt egy olyan modell segítségével közelítette meg, amiben a csatlakozott országok teljesítményét egy mesterségesen kreált országéhoz hasonlították, ennek adatait pedig nem uniós tagországok bizonyos adataiból állították össze  (a fiktív ország minden elemzett ország esetében más volt, de például Ausztrália, Fehéroroszorság, Dél-Korea, Macedónia, Oroszország és Ukrajna adatai gyakran alkották az egyes komponenseket). 

Ez magyarázza azt is, hogy az alkalmazott modelltől függően két adat is kijött országonként. Az első esetében olyan tényezőket vettek figyelembe, mint például a népességnövekedés, az ipar vagy a mezőgazdaság aránya a hozzáadott értéken belül, a beruházások aránya a GDP-n belül, illetve a közép- és felsőoktatás indikátorai. A második esetben mindezt a gazdasági szabadságot meghatározó intézményi tényezőkkel egészítették ki, mint amilyen például az adóterhek nagysága, a vállalkozás szabadsága, vagy például a kereskedelem szabadsága.

A második, intézményi fejlődést figyelembe vevő megközelítéssel nagyobb többletnövekedést becsültek a szerzők, ami azt jelenti, hogy ezeknek a tényezőknek jelentős növekedésösztönző szerepe volt.

A tanulmány szerzője a kutatást összefoglaló blogposztban arra hívja fel a figyelmet, hogy az eredmények a 2004-ben csatlakozott tagállamokban (köztük tehát Magyarországon is) növekvő euroszkepticizmus fényében azért is fontosak, mert emlékeztetnek arra, hogy ezek az előnyök a közös európai piaccal és a csatlakozott országokba áramló közvetlen tőkebefektetésekkel együtt jártak, aminek viszont az uniós tagság volt a feltétele.

A kelet-közép-európai tagállamok számára a csatlakozással együtt járó politikai és gazdasági előnyök motiválták az intézményi reformokat, amelyek megalapozták ezeknek az országoknak a sikeres politikai rendszerváltását. Hagemeyer szerint mindez fontos lecke lehet a régió más országainak, azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy ezek a reformok a piacgazdaság kialakításához is szükségesek voltak. Ezért a reformok által kijelölt irányból való visszafordulás a tagságból származó gazdasági előnyöket is veszélyezteti.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Világ EU gazdasági növekedés tanulmány uniós tagság Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Vámosi Ágoston
2025. április 4. 11:21 Adat, Vállalat

Sikerülhet ellenszélben külpiacra lépniük a magyar vállalkozásoknak?

Örök téma a magyar cégek exportjának fellendítése, egy budapesti üzleti rendezvényen egyebek mellett arról lesz szó, hogyan kerülhetők el a folyamat buktatói.

Jandó Zoltán
2025. április 3. 10:11 Adat

Másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon 2021 óta

Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben. Főleg a csalások és a lopások száma ugrott meg a közelmúltban.

Torontáli Zoltán
2025. április 2. 11:12 Adat, Pénz

Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány

Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.

Fontos

Stubnya Bence Torontáli Zoltán
2025. április 3. 17:00 Élet, Közélet

A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram

Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.

Vámosi Ágoston
2025. április 3. 15:42 Közélet

Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal

A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.

Jandó Zoltán Váczi István
2025. április 3. 06:01 Közélet, Világ

Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal

Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.