Mogyoró- és mandulakonferenciát rendeztek Érden, és ez korántsem vicc. A két terményben (ahogy a konferencián mondták: kultúrában) hatalmas üzleti potenciál van, Magyarország alkalmas a termesztésükre, és sokkal nagyobb erőkkel is ráállhatna, hiszen jelenleg a mezőgazdaságunk csak nyomokban tartalmazza őket. Ezt a poént Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára sütötte el zavarbaejtő nyitóelőadása végén.

Az államtitkár alaposan meglepte a közönségét, amikor azzal kezdte a beszédét, hogy többnyire a dióról fog adatokat mutatni, mert arról van neki. A mogyoróról és a manduláról ő is csak viszonylag keveset tud.

Annyi mindenesetre kiderült, hogy Magyarországon 81 ezer hektár gyümölcsös van, és ennek majdnem 10 százalékán csonthéjas növényeket termesztenek, de ezen belül a dió és a gesztenye, illetve kisebb mértékben a mogyoró a meghatározó. A mandula a fasorban sincs.

Az Eurostat – műholdas megfigyelésekkel is alátámasztott – adatai szerint az országban 2016-ban körülbelül 200 hektáron termesztettek mandulát. Ez annak fényében nagyon érdekes, hogy támogatási kérelmet a statisztika szerinti terület másfélszeresére, összesen 304 hektár mandulaültetvényre igényeltek a magyar gazdák. E rejtély megoldásába sem a jelenlévők, sem az államtitkár nem ment bele.

Pedig egyébként nagyon sokan érdeklődnek a mogyoró, és főleg a mandula iránt. Érden körülbelül 200 gazda jelent meg. Ez ami akkor is nagyon sok, ha figyelembe vesszük, hogy a részvételért 2 pontot kaptak a szaktanácsadók éves továbbképzési kötelezettségének teljesítéséhez.

És amikor mindenki arra számított, hogy jön az ország egyik legprofibb mandulatermesztője, és jól megmondja, hogyan kell nagyot szakítani a gyümölccsel, akkor sokan csalódhattak. Rácz Róbert csodabogaraknak nevezte a mandulatermesztőket, akik a sok nehézség ellenére, szerelemből próbálnak megélni a piacon. Az ugyanis rendben van, hogy a mandula iránt nagy a kereslet, a termesztés megfelelő módjáról azonban nem sok tapasztalatunk van.

Ha papírhéjú a mandula, akkor a termést megeszik a madarak, és ami megmarad, azt nem lehet géppel feldolgozni, mert nem törni fogja, hanem darálni. A keményhéjú fajták egyike úgy hullik, hogy a földről kell összeszedni, a másik pedig állandóan moníliafertőzést szed össze, arról nem is beszélve, hogy egy bizonyos bogárfajta képes egy hét alatt lerágni egy teljes ültetvényt. Sőt, a mandula olyan különleges, hogy saját levéltetve is van, és egyébként sem olyan igénytelen növény, mint azt sok gazda hiszi, hívta fel a figyelmet Rácz.

Ha mindez nem lenne elég: a növény virágzási és termési ideje hektikusan változik, és bár egy marokkói kutatás azt az eredményt hozta, hogy a mandula elég jól tűri a globális felmelegedést, a magyar termesztő mégis azt mondja, nem tudtuk még jól felmérni, hogy a Kárpát-medencében hogyan reagálnak rá az ültetvények.

Egy mandulafa Magyarországon egy szezonban 4-11 kilogramm termést hoz, ami magyarul azt jelenti, hogy elég kiszámíthatatlan a hozama. Egy hektáron 400 fát lehet telepíteni, és jó esetben évente 4 tonna mandulát lehet szüretelni. Mivel a héjas mandula jelenleg körülbelül 1500, a tisztított pedig 4 ezer forintért megy kilónként, ennek alapján egy hektáron évente 6-16 millió forint bevételt lehet elérni.

Kaliforniában, a mandula egyik fő termesztési területén egyébként mindez másképp van. Ott mégiscsak a papírhéjú mandulát termesztik, amit nem esznek meg a madarak, és nem darálnak meg a gépek. Olyan technológiákat tudnak, amit mi egyelőre nem.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat mandula mezőgazdaság mogyoró Olvasson tovább a kategóriában