Hosszú távon a világ súlyos olajhiánnyal nézhet szembe az elégtelen kitermelési beruházások, a nem fosszilis energiaforrások erőltetése miatt – figyelmeztetett a legnagyobb orosz olajvállalatot, a Rosznyeftyet vezető Igor Szecsin a szentpétervári gazdasági fórumon.

A napi négymillió hordós kitermelésével a világ – a Saudi Aramco után – második legnagyobb olajvállalatának vezetője szerint a világ olajigénye tovább nő majd, bár arra nem vállalkozott, hogy megtippelje, mikor tér magához a világgazdaság a koronavírus-járvány sokkja után.

Szecsin a Reuters tudósítása szerint arról beszélt, hogy az elégtelen mértékű olajipari beruházásoknak részben az az oka, hogy a tőzsdén jegyzett nagy olajcégek ehelyett inkább az osztalék emelésére és részvény-visszavásárlásokra fordítják a tőkéjüket. Ő arra számít, hogy már az idei második félévben bizonyos mértékű hiány lesz az olajpiacon.

Ehhez érdemes hozzátenni, hogy ez nem azt jelenti, hogy a világon bárhol nem jut elég olaj a finomítókba. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének és szövetségeseinek – köztük Oroszországnak – még csak nemrég sikerült eltüntetnie a tavaly a járvány miatt kialakult plusztartalékot a szokásos szinteken felül a világ olajpiacáról. Ezeknek az országoknak még napi sok millió hordós tartalék kitermelési kapacitásuk van, de a felhozatalt csak óvatosan, fokozatosan növelik, hogy a jelenleg hordónként 70 dollár körüli olajárak ne csökkenjenek. Ha viszont tényleges hiány fenyegetné a világot, akkor gyorsan és jelentősen tudnák növelni a kitermelést.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelszívódtak a tartalékok, olcsóbb olajban nem bízhatnak az autósokIsmét eredményesen működik az olajkartell, amely visszanyerte ármeghatározó képességét is.

Szecsin szavait egyébként könnyű lenne a pozíciójából eredő természetes véleménynek minősíteni, de ezzel a meglátásával nincs egyedül. Nemrég Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője írt arról a G7-en megjelent cikkében, hogy a következő években drágábbak lehetnek az üzemanyagok, részben pont az elégtelen beruházások következtében.

Utóbbiaknak vannak piaci okai is, de egyre fontosabbak a környezeti megfontolások. A Nemzetközi Energia Ügynökség nemrég azt állapította meg, hogy ha az emberiség valóban 1,5 Celsius-fokon belül szeretné tartani a felmelegedés szintjét az iparosodás előtti korhoz képest (amelyből 1,2 fok már megtörtént), akkor új olaj- és gázkitermelés nem indulhat azon túl, ahol már megszületett a beruházási döntés. (Új szénbányákat pedig már egyáltalán sem szabadna nyitni.)

Ennek nyomán valószínűleg drágulna az olaj, ami további ösztönzést adna az olaj iránti igényt csökkentő technológiai fejlesztéseknek. Ez viszont nem lenne jó hír Oroszország számára, ahol az állami költségvetés bevételeinek meghatározó része továbbra az energiahordozók és nyersanyagok kitermelésének és exportjának köszönhető.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsúcsot dönthet az üzemanyagok ára a következő évekbenJó esély van arra, hogy az előző öt év viszonylag kedvező üzemanyagárait egy masszív drágulás követi, és 2030-ig jóval költségesebb lesz a tankolás.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ felmelegedés kőolaj Oroszország üvegház Olvasson tovább a kategóriában