Kitartóan csökkennek a fertőzésszámok a visegrádi országokban, az elmúlt hét napban sem történt változás az enyhülést mutató tendenciákban. Mostanra a napi új esetek száma Lengyelországban és Magyarországon a harmadik hullám felfutását megelőző szintre süllyedt, miközben Csehországban és Szlovákiában tavaly szeptember óta nem regisztráltak olyan kevés fertőzöttet, mint az utóbbi napokban.

A betegséget kimutató tesztek aránya is tovább csökkent minden visegrádi országban, noha Lengyelországban és Magyarországon még a mintavételek nagyjából tíz százaléka pozitív eredménnyel zárul, míg a járvány feletti kontrollt az öt százalékos szint jelenti.

A legfrissebb halálozási adatok is a járvány további visszahúzódását mutatják a régióban, Szlovákia kivételével, ahol a héten megtorpant a végzetes esetek számának csökkenése. Ez a változás egyelőre még túl friss a messzemenő következtetések levonásához, főleg annak tükrében, hogy Szlovákia halálozási adatsora gyakran mutat ingadozásokat a többi országéhoz képest.

Szélesebb körű nemzetközi összehasonlításban azonban a visegrádi országok halálozási adatai még mindig kiugróan magasak. Az egymillió főre vetített halálesetek száma szerint jelenleg Magyarországon hunyt el a legtöbb beteg, Csehország a második, Szlovákia a nyolcadik, Lengyelország pedig a tizenötödik az Our World in Data szomorú rangsorán. Igaz, ahogy erről már többször írtunk, ezek az adatok csak korlátozottan összehasonlíthatóak, mégis jól jelzik, hogy a régióban rendkívüli pusztítást okozott a járvány.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA gyári munkás nem maradhat otthon, ez is oka lehet a járvány kelet-európai pusztításánakKelet-Közép-Európában jelentősen többen dolgoznak a feldolgozóiparban a nyugati országokhoz képest, ami szerepet játszhatott a járvány epicentrumának áthelyeződésében.

A beadott oltások számában Magyarország továbbra is tartja a nagyjából kétszeres előnyét a régiós szomszédokhoz képest. Várhatóan ez az éles különbség lassan mérséklődni fog, a kiemelkedően gyors magyar oltási ütem fenntartásának ugyanis egyre inkább korlátot szabhat az oltási hajlandóság, amelynek első jelei az utóbbi napok statisztikáiban is megmutatkoztak. Mostanra a regisztráltak 80 százaléka már megkapta az oltását, noha időközben az olthatók köre kibővült a 16-18 éves korosztályra is, de ennek a létszáma mindössze 190-290 ezer közé tehető.

Mindeközben egyre több vakcina érkezhet az országokba az uniós beszerzésken keresztül, a Pfizer legalábbis a második negyedévre a január és március között szállított adagok négyszeresét tervezi az Európai Unióba eljuttatni. Csehországba továbbá hamarosan soron kívül érkezhet 80 ezer adag Pfizer oltóanyag Ausztria, Magyarország és Szlovénia közös vakcinasegélyének keretében (persze ez a mennyiség a mostani szállítási ütemek mellett már nem is számít jelentősnek), míg Szlovákiába az uniós szolidaritási program jóvoltából június végéig 690 ezer Pfizer vakcina érkezik.

Szlovákiában még mindig nyitott kérdés a Szputnyik V oltóanyag alkalmazása. Az országba beérkezett vakcinákat orosz és magyar laboratóriumokban ellenőrzik, a vizsgálatok május végére zárulhatnak le. A szérummal szemben felmerült kétségek és az ezek nyomán kialakult politikai válság ellenére a szlovákok 15 százaléka a Szputnyik V-t választaná az Euronews beszámolója szerint. Mindeközben a lengyel miniszterelnök ajánlatot tett a dán kormánynak a skandináv országba érkezett Johnson & Johnson vakcinák felvásárlására, miután bizonyos aggályok miatt Dániában felfüggesztették az alkalmazását. 

Bár a járvány Lengyelországban és Magyarországon nagyjából egy hónappal később került leszálló ágba, mint Csehországban és Szlovákiában, a korlátozások feloldása minden visegrádi országban lényegében egyszerre, április közepén kezdődött meg. A lazítások esetleges kedvezőtlen járványügyi következményeit lassan a fentebbi, elsősorban a fertőzöttek számára vonatkozó görbéken is látnunk kellene, de erre utaló jeleket egyelőre nem tapasztalhatunk.

Magyarországot tekintve némi aggodalomra mégis lehet okunk, a szennyvízösszetétel elemzése szerint ugyanis a koronavírus örökítőanyagának korábbi heteket jellemző koncentrációcsökkenése megállt, sőt, az adatok szerint a járvány újbóli erősödésére is benne van a pakliban.
Persze az intézkedések szigorúságát mérő index sok lényeges különbségre érzéketlen. Az Oxfordi Egyetem mérőszáma szerint a legenyhébb intézkedéseket érvényben tartó Csehországban például csak a jövő héten nyithat ki az összes bolt, az éttermeknek és kocsmáknak azonban még legalább a hónap közepéig várniuk kell a vendégek fogadásával. A bölcsődék és az általános iskolák teljes megnyitása is csak a következő héten történhet meg.

Lengyelországban is csak ezen a héten nyithatott ki az összes bolt, a vendéglátókhoz pedig majd csak május közepétől lehet beülni, és akkor is csak a teraszokra. A bölcsődék, óvodák és az általános iskolák az alsó tagozat harmadik osztályáig már a normál rendben működnek, a nagyobbak a tervek szerint viszont csak május legvégén ülhetnek vissza az iskolapadokba. A maszkviselési szabályok lazítása is napirenden van, május 15-e után a kültéren már nem lesz kötelező az arc eltakarása, ha tovább javulnak a járványstatisztikák.

Szlovákiában a Covid-automata szerint a legtöbb járás rózsaszín besorolású lesz a jövő héttől (jelenleg öt járás tartozik ebbe a kategóriába a 79-ből). Ezen a védekezési szinten ugyan még érvényes az este 9 és hajnali 1 óra közötti kijárási korlátozás, de az üzletek már nyitva lehetnek, és az éttermek is kiszolgálhatják a vendégeiket a teraszokon. Az óvodák, az általános és középiskolák is megnyithatnak, és a múzeumok is fogadhatnak látogatókat. Két járás, a Myjavai és a Vágbesztercei a jövő héten még bordó besorolásban marad, tehát még napközben is fennmarad a kijárási korlátozás, és a munkába járáshoz is negatív teszt felmutatására lesz szükség.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat covid-19 fertőzöttek száma koronavírus oltás visegrádi országok Olvasson tovább a kategóriában