Az egészségügyben is egyre nagyobb szerepet kap a technológia, és egy-egy innováció gyorsan és jelentős bevételhez tud juttatni akár kezdő vállalatokat is. Ráadásul itt jóval kisebb a verseny, mint a technológiai piacon, aki jó és hatékony megoldást talál ki, megrendeléshez jut.

Az európai GDP 9,9 százalékát fordítjuk egészségügyre az Eurostat adatai szerint. Ennek legnagyobb része az orvosok, ápolók bérére, a kórházak, rendelők fenntartására megy el. Az ilyen alapvető kiadások az összes gyógyítási költség 76,6 százalékát teszik ki, 16 százalék pedig a gyógyszerekre megy el.

Ennek ellenére kevesen gondolnak bele abba, hogy milyen óriási piacot jelent az orvostechnológia. Az ezen a területen aktív európai cégeket tömörítő Medtech Europe kimutatása szerint a egészségügyi kiadások 7,4 százalékát kapják ezek a cégek. Ez a 2020-es adatok alapján azt jelenti, hogy 97 milliárd euró volt a teljes orvostechnikai (angolul medtech) ipar a 27 uniós tagállamban – ez a magyar GDP háromnegyedét teszi ki.

Ezen a területen ráadásul Magyarország európai mértékben is jelentős szereplő. Hazánk külkereskedelmében az orvostechnológiai ipar jelentős többletet ér el, 2018-ban 411 millió euróval haladta meg az export az importot. Ez nemcsak a hazai gazdaság szempontjából jelentős tétel, hanem európai összevetésben is kimagasló, hiszen ez a 8. legmagasabb érték a 27 vizsgált európai ország közül.

Az iparág jelentős foglalkoztatónak is számít: közel 17 ezren dolgoznak az ágazatban^*Itt más az adatforrás, mint a grafikonon feltüntetett számnál, ebből fakad az eltérés., ami lakosságarányosan messze a legmagasabb a régióban, de Ausztriában sincs ennyi munkahely ebben a magas hozzáadott értékű iparágban. A magyar orvostechnikai ipar külkereskedelmi és foglalkoztatási eredményében azonban a multinacionális cégek hazai gyártásának is jelentős szerepe van. Az árbevétel nagy részét az olyan cégek adják, mint az egészségügyi fogyóeszközöket előállító B. Braun vagy a szemüveglencséket gyártó Hoya.

Vannak azonban szép számban magyar sikertörténetek is! Kevesen ismerik talán a Mediso Kft. nevét, de a 2019-ben 8,5 milliárd forintos árbevételt elérő hazai cég a Philips, a GE Healthcare és a Siemens versenytársa a globális piacokon. A cég a PET (pozitronemissziós tomográfia) nevű, orvosi diagnosztikai képalkotásra használt eszközöket fejleszti és gyártja, amelyeket a rákos megbetegedések diagnosztizálásban használnak leginkább.

A legismertebb orvosi eszközökkel foglalkozó magyar vállalat a 77 Elektronika Kft., aminek 2019-es 31 milliárd forintos árbevétele nemcsak az orvostechnikai, de a hazai tulajdonú cégek között is kifejezetten kimagasló.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖtven százalékkal emelték a béreket, nem is akar elmenni senkiFőleg vércukorszintmérőiről ismerik idehaza a 77 Elektronikát, de a nemzetközi sikereket már jóval összetettebb berendezések fejlesztése és gyártása hozta meg.

A tíz legnagyobb hazai orvostechnikai gyártással foglalkozó vállalat árbevétele a 2015-ös 93,2 milliárd forintról 2019-re 152,6 milliárdra emelkedett, miközben az üzemi eredmény 14-ről 26,6 milliárd forintra nőtt. Mindez azt jelenti, hogy az éves átlagos növekedési ráta 13,1 százalék volt az árbevétel, és 17,4 százalék a nyereség tekintetében – kevés iparágban találkozhatunk ilyen meggyőző számokkal.

Nemcsak a növekedés üteme magas, hanem a profitráta is kedvező: az elemzett öt évben átlagosan 15,5 százalék volt az üzemi eredmény az árbevétel arányában, ami az időszak végén már 17,5 százalékig emelkedett.

Ráadásul ebben az iparágban sok hazai szereplő is van: a top 10 árbevételű vállalat közül hat volt magyar. Ez is rámutat, hogy üzletileg is egy kiemelten érdekes területről van szó. Az iparág különösen izgalmas a kockázati tőke számára, hiszen minden benne van, ami az ilyen típusú befektetésekhez kell: technológiai fókuszú, gyors a növekedés, jelentős az elérhető profit, gyorsan nemzetközi piacokra lehet vinni a megoldásokat.

Talán ez utóbbi a legérdekesebb a magyar gazdaság számára: kevés olyan iparág van ugyanis, ahol a hazai kkv-k nemzetközi terepen is meg tudnak jelenni. Az orvostechnikai iparban azonban, ha megvannak a megfelelő tanúsítások, bizonyítottan hatékony a megoldás, akkor az egész világpiac megnyílhat.

Domokos András a Lombard Csoport alapítójaként pénzügyekkel foglalkozott, és baráti kapcsolatai miatt csöppent bele az üzleti angyal befektetésbe, mégpedig az OXO csoportba történő első körös beszállása mellett önálló befektetőként is, rögtön orvostechnikai területen. A pénzügyi szakember számára a leginkább érdekes az volt, hogy az erősen szabályozott banki és pénzügyi terület után azt gondolta, hogy az orvosi eszközök területén ez hasonlóan alakul – tévednie kellett.

Az Európai Unió gyakorlatában ugyanis nagy kihívást jelentetett, hogy nem voltak teljesen egyértelműek és könnyen értelmezhetők a szabályok, ezért nagyon nehéz volt egy-egy innováció során megmondani, hogy milyen engedélyeztetési eljárásokra, szakvéleményekre lesz szükség, és ezeknek mekkora lesz a költség- és időigénye. Szerencsére mára sokat javult a helyzet, az EU MDR rendelete az orvostechnikai eszközökről könnyítette és egyszerűsítette a folyamatot, ami az újonnan indult cégek számára jelentős könnyebbséget jelentett. 

Domonkos András amellett, hogy az OXO Technologies Holding befektetőjeként mára egy diverzifikált technológiai portfólióban is részesedéssel rendelkezik, közvetlen befektetőként már korai fázisban a Dicomlab Kft. nevű cégbe szállt be. A fejlesztést 8 éve kezdték meg, és most tartanak ott, hogy sikerült nemzetközi piacokra is vinni a terméket. A fogorvosok számára készítenek olyan segédeszközöket, amivel a szájsebészeti műtéteket pontosabban, gyorsabban és biztonságosabban lehet elvégezni. Az árbevétel tavaly 50 millió forint körül alakult az előzetes adatok szerint, de idénre már több száz millió forintos bevétellel kalkulálnak.

Ez a példa is rávilágít, hogy az orvostechnikai fejlesztésekhez sok időre van szükség. Ez több okból is adódik: egyrészt itt nem lehet a startup életben ismert olyan deszkamodellekkel elkezdeni az értékesítést, ami nem teljesen megbízható – csakis minden jóváhagyáson átesett termékkel lehet piacra lépni.

Míg programozót, marketingest, értékesítőt egy informatikai startuphoz könnyen találni, egy orvostechnikai cégnél az érdemi fejlesztés, a szaktudás az orvosoktól jön – akik szinte soha nem szeretnék hivatásukat feladni egy cégért. Természetesen azért vágnak bele ők is a fejlesztésbe és cégalapításba, mert hisznek benne, és fontos nekik, de a befektetőknek el kell tudni fogadni, hogy ezen a területen nem lehet elvárni, hogy az ötletgazda minden energiáját a cégre fordítsa.

Nem véletlen, hogy ezen a speciális területen kevés kockázati tőkebefektető dolgozik Magyarországon. Ezek egyike a Creative Accelerator Szegeden. Ők nemcsak már befutott cégekbe szállnak be, hanem inkubációs programjuk is van magyar állami támogatással.

A korai fázisú befektetések másik fontos szereplője az Oszkó Péter fémjelezte OXO csoport. Korábban ők is jellemzően növekedési fázisban keresték a hasonló projektekbe a beszállási lehetőségeket. Eközben azonban a szakterületen egyre inkább bővíteni is kívánják aktivitásukat, akár több korai fázisú befektetéssel, vagy specializált inkubációs programok indításával és meglévő egyetemi együttműködéseik további bővítésével is.

A Creative Accelearator esetében a szegedi kötődés sem véletlen: a hazai biotechnológiai és orvostechnológiai ipar életében az orvosi egyetemek és az ezekhez kapcsolódó kutatóhelyek játszanak kiemelkedő szerepet, így a legtöbb már működő és induló cég is Szegeden, Budapesten, Debrecenben és Pécsen működik. 

A legjelentősebb hazai biotechnológiai startupértékesítés is Szegedhez köthető: az ifjabb Duda Ernő alapította Solvo Zrt.-t 2017-ben a Forbes becslése szerint 7,2 milliárd forintért adhatták el a francia Citoxlab Groupnak. A Solvo 2019-ben 2,8 milliárd forint árbevétel ért el, idén év elején már 131 főt foglalkoztatott.

A nem túl sikeres uniós Jeremie kockázati tőkeprogram kevés érdemi exitjének egyike is egy szegedi biotechnológiai céghez köthető, amelyet szintén az OXO csoportot vezető Oszkó Péter neve fémjelzett akkori befektetőként: a Cryo Innovations-ért 2012-ben 1,4 milliárd forintot adott a dán Vitrolife AB. Ezt a céget azóta megszüntette a tulajdonosa – az egykori kutatók és munkatársak jelentős részét Dániában foglalkoztatták tovább.

Lehetséges tehát, hogy a medtech területe több szakmai specializációt, egyedi iparági tudást igényel befektetői oldalról is. Másrészről viszont az a körülmény, hogy a medtech iparágnak önmagában jelentős beágyazottsága van a hazai gazdaságban, egyszersmind előnyt is jelenthet a befektetési kockázatok kezelése, a szükséges szakmai és üzleti tudás bevonása és az üzletfejlesztési lehetőségek kialakítása terén. Emellett a felgyorsult technológiai innováció és digitalizációs folyamatok globálisan is menthetetlenül utolérték ezt a szektort, ami a hazai gazdaság már kiépített pozícióit akár még jobb helyzetbe is hozhatja.

A cikk megjelenését az OXO Technologies Holding Zrt. támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Támogatói tartalom Vállalat 77 Elektronika mediso medtech orvostechnikai iparág oxo Olvasson tovább a kategóriában