Fontos, hogy a megfelelő dolgokat csináljuk ahelyett, hogy a dolgokat megfelelően csinálnánk
A Rajk Szakkollégium, a Budapesti Corvinus Egyetem egyik szakkollégiuma tavaly ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját, két másik jubileummal egyetemben: a Neumann János-díj 25. és a Herbert Simon-díj 15. évfordulójával. Az egész éves ünnepségsorozat elemeként 2020 januárjában a szakkollégium diákjaiként egy operatőrrel elutaztunk az Egyesült Államokba, az út során ellátogattunk számos neves egyetemre, ahol személyes hangulatú interjúkat készítettünk 11 korábbi díjazottal.
David Teece-szel – aki 2011-ben nyerte el a Herbert Simon-díjat és látogatott el Budapestre – a Berkeley Kutatóintézetben találkoztunk. Az interjú során arról kérdeztük, hogy mi a lényege az általa létrehozott dinamikus képességek modelljének, mi a mesterséges intelligencia potenciális következménye a menedzsmentben, illetve miben látja a felsőfokú oktatás lényegét.
David Teece munkásságának fő eleme a dinamikus képességek térnyerése a gazdaságtudományban, valamint a menedzseri képességek kiemelése az alapvető közgazdaságtani paradigmából. Kritizálja az alapvető mikroökonómiát, és azt állítja, hogy nem ad elégséges választ arra, hogy mi mozgatja a vállalatokat azokon a területeken, ahol az innováció és a változás mindennapos és szükséges a túléléshez. Nem elégséges az alapvető folyamatok optimalizálása, olyan képességeket kell kialakítani, amik segítenek megfelelni a változó környezetben. A dinamikus képességek koncepciója szerint a vállalatok úgy tartják fenn az evolúciós képességeiket, hogy változó környezetben új lehetőségeket aknáznak ki, illetve formálják az iparági környezetet, amiben jelen vannak.
A dinamikus képességek lényege, hogy a megfelelő dolgokat csináljuk, míg a hagyományos képességek vagy a tankönyvi gazdaságtan lényege, hogy a dolgokat megfelelően csináljuk.
A dinamikus képességek alapvető értéke a változás, és ennek stimulálása a környezeten belül. Az elmúlt évtizedben ez egyre egyértelműbb jelenség: például láthatjuk az inkumbens – az ágazatot régóta uraló – bankok és a feltörő fintech cégek küzdelmét. Ebben a helyzetben a tradicionális bankok nehezen tudnak válaszolni az új trendekre, és nem képesek ezeket formálni, miközben a fintech cégek az innovatív megoldásaikkal elkezdtek megkérdőjelezni sok elavult gyakorlatot.
Egy másik aspektus, ahol Teece kiemeli a változásra való igényt, a felsőoktatás, ezen belül különösen a közgazdaságtan egyetemi oktatása. A tradicionális közgazdaságtani iskolák és a gazdaságtudományt tanító egyetemek manapság egyre jobban fókuszálnak az akadémiai tudásra, azonban ehelyett
a gyakorlati tudást és az innovációt kellene előtérbe helyezni.
Ez Kaliforniában, a Szilícium-völgyben egyre inkább elterjedt szemléletmód. Olyan képzéseket indítanak, amik tudományok közötti átmenetet biztosítanak, így javítva a gyakorlati alkalmazhatóságot és gyarapítva a tapasztalatokat. Például a mesterséges intelligencia térnyerése miatt szükséges a mérnökök és a menedzserek erősebb kooperációja, hiszen a szaktudás is szükséges a legjobb döntések meghozatalához.
Az elmúlt években egyre fontosabb kérdés a közgazdaságtanban a nagy technológiai cégek szabályozása. Teece és szerzőtársa, Nicolas Petit a nagy tech-cégeket vizsgálták az elmúlt évben, és közöltek egy összefoglaló cikket arról, hogy milyen módokon vannak jelen a dinamikus képességek ezekben az óriási technológiai cégekben. A cikk arra világít rá, hogy a big tech cégek nem rendelkeznek egyértelmű versenyelőnnyel. Annak érdekében, hogy a piacvezető pozíciójukat képesek legyenek megtartani, kulcsfontosságú a dinamikus képességek implementálása az üzleti tevékenységükbe.
A digitális iparágakban nagyobb bizonytalanság származik az információs egyenlőtlenségekből, a rosszul definiált tulajdonjogokból és abból, hogy nincsenek jól rendszerezett intézmények, amik meghatározzák az árakat. Ezek miatt szükséges az, hogy erőforrásokat fordítsanak a dinamikus képességek fejlesztésére, ha ezt nem teszik meg, akkor elveszítik a versenyelőnyüket.
A fentiek miatt Teece szerint a jelenlegi szabályozói környezet sem az EU-ban, sem Amerikában nem nőtt fel a feladathoz – szükséges, hogy a szabályozó szervek az innováció szemszögéből közelítsék meg ezeket az iparágakat, és erre alapozzák döntéseiket. Amíg ez a pillanat nem jön el, több kárt okoznak, mint hasznot.
A videósorozat többi része megtekinthető a szakkollégium honlapján és Youtube-csatornáján.
Élet
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?
Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
