Lehetséges jó életet biztosítani a Föld mind a 7,5 milliárd lakosának anélkül, hogy tönkretegyük a bolygót? Ezt a fenntarthatóságra vonatkozó kulcskérdést próbálták megválaszolni a Leeds University környezetközgazdász professzora, Daniel O’Neill és kollégái a Nature-ben múlt héten megjelent publikációjukban.
A kutatók több, mint 150 országnál vizsgálták meg, hogy a lakosok életminősége hogyan viszonyul az erőforrások felhasználásához. Az eredmény a kutatókat is meglepte: nem találtak olyan országot, amely fenntartható módon tudja biztosítani polgárainak a jó élethez szükséges alapvető emberi szükségleteket.
O’Neill és csapata előzetesen azt feltételezték, hogy biztos lesz egy olyan ország, ahol magas az életszínvonal és kevés erőforrást használnak, de egy ilyet sem találtak. A vizsgált országok közül még Vietnam áll a legközelebb az optimumhoz, vagyis Vietnam hasonlít a leginkább egy fenntarthatóan működő mintaállamra.
Az egyes országok életminőségét tizenegy mutató alapján határozták meg, köztük például az élettel való elégedettség szintjével, a várható élettartammal, a jövedelmi színvonallal, az oktatással és a társadalmi kapcsolatokkal. A fenntarthatóságnál hét mutatót vettek figyelembe, mint például a szén-dioxid-kibocsátást vagy az ökológiai lábnyomot. A kutatáshoz 2011-es adatokat használtak, mert frissebb adatok nem álltak rendelkezésre minden ismérvre.
A függőleges tengely az életszínvonal alapján rangsorolja az országokat, a vízszintes az erőforrás-felhasználás alapján. Forrás: Nature
Az Egyesült Államokban – amely nyilván a legmagasabb életszínvonalú országokhoz tartozik – például az egy főre jutó éves szén-dioxid-kibocsátás 21,2 tonna, míg a tanulmány szerint a fenntarthatóság küszöbértéke 1,6 tonna, tehát kevesebb mint az amerikai érték tizede. Magyarország nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el, az átlagosnál magasabb életszínvonallal és erőforrás-felhasználással.
A tanulmány szerint még a várható népességnövekedés mellett (2100-ra 11 milliárdos népességet becsülnek) is lehetséges lenne nagyjából fenntartható szinten kielégíteni az alapvető fiziológiai szükségleteket, mint amilyen például a táplálkozás vagy az energiához való hozzáférés. Az életminőség további növelése (várható élettartam, társadalmi kapcsolatok vagy demokrácia minősége) ugyanakkor már sokkal nagyobb hatékonyságot feltételezne. O’Neill szerint legalább kétszer olyan hatékonyan kellene felhasználni az erőforrásainkat ahhoz, hogy a Föld minden lakosa jó életszínvonalon tudjon élni.
Világ
Van terv az európai gazdaság megmentésére, de hiányzik a pénz és az akarat
Több uniós versenyképességi jelentés is készült idén, a megvalósítást azonban finanszírozási és szuverenitási problémák gátolják.
Európai tengerszorosok, amelyek lezárása háborúkat dönthet el
Az orosz olajexport döntő része a dániai és törökországi tengerszorosokon halad át, de számos uniós országnak is nagyon fontos ezek átjárhatósága.
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Fontos
Mindent megtesz a kormány, hogy feléljék a jövő egy darabkáját az emberek
A kormány szócsőnek használja a nyugdíjpénztárakat, hogy azok az érdekeikkel ellentétes lépésre buzdítsák a tagjaikat.
Egyre gyakrabban zsarolja a fizetéssel alkalmazottjait a magyar állam
A tanárok, egyetemi oktatók és bírósági alkalmazottak után most a kutatók kerültek a kormány célkeresztjébe, ráadásul ők már öt éven belül másodszor.
A parkolás változik, de a behajtási övezet már a startnál elbukott Budapesten
Miközben Európa egyre több városa küzd az autók légszennyezése ellen, nálunk a főváros ignorálja a témát, Erzsébetváros pedig egyenesen visszalép.
