Amikor tavaly decemberben a magyar és a lengyel kormány elállt az uniós helyreállítási alap és a 2021-27-es költségvetés megvétózásától, a kompromisszum fontos elemének tűnt, hogy az ezekkel párhuzamosan életbe lépő jogállamisági mechanizmus még évekig nem fenyegeti a két ország uniós forrásait.

Az akkoriban körvonalazódó menetrendnek megfelelően a napokban a két kormány meg is támadta a jogállamisági rendszert az Európai Bíróságnál. A korábban elhangzottak alapján úgy tűnt, hogy ez azt legalábbis biztosítja majd, hogy a jövő tavaszi magyar parlamenti választás előtt ne fenyegesse szankció ennek keretében Magyarországot.

Ma azonban megjelent egy cikk a Bloombergen a magyar kormány visszatérő kritikusaként ismert Vera Jourovával készített interjú alapján, amelyben az uniós igazságügyi biztos azt mondta, hogy ennél korábban lesznek bevethetők a fegyelmező eszközök.

Egyrészt szerinte akár már nyáron megszülethet az Európai Bíróság ítélete a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Ebből pedig az következik, hogy – amennyiben a bíróság nem kifogásolja a jogszabályt – még az év közepén eljárás indulhat hazánk és Lengyelország ellen az uniós jogállamisági feltételek megsértése miatt. Utóbbi ellen a bíróságok függetlenségének megsértése lehet a legnyomósabb ok, míg idehaza egyebek mellett a sajtószabadság helyzetét találhatják nem megfelelőnek.

Ha így történik, és a folyamat során megállapítják a jogsértést, akkor a két ország kormánya már nem tudja megvédeni egymást, mert egyhangúság helyett elég a minősített többség is ennek kimondásához.

Az uniós folyamatok időigénye alapján nehéz belátni, mindez hogy mehetne végig még a magyar választások előtt, de Jourovának látszólag erre is van válasza. Mint mondta, a bírósági ítélet megszületése után arra fogja ösztönözni az Európai Bizottságot, hogy két hónapon belül véglegesítse iránymutatását a mechanizmus alkalmazásáról.

Az uniós biztos szerint olyan rendszerre van szükség, amely többféle helyzetben is jól alkalmazható az uniós források védelme érdekében. „Jól működő bíróságokra, közbeszerzési rendszerre és ügyészségre van szükség” – fogalmazott.

Emellett szerinte olyan rendszert kell kidolgozni – ez most zajlik –, amelynek keretében lehetőség van a helyreállítási alap még fel nem használt részéből (ami most még a teljes összeg) zárolni valamennyit. Magyarország esetében például összesen 7,2 milliárd euró támogatás forog kockán, Lengyelország pedig potenciálisan 23,9 milliárd eurót veszíthet.

Be kell fagyasztani a pénzeket, „ha azt látjuk, hogy nincs olyan bíró, aki pártatlanul és függetlenül tudna dönteni uniós pénzekkel kapcsolatos korrupciós és csalási ügyekben, akárki is az elkövető, akármilyen erősek is a kormányzati kapcsolatai” – fogalmazott. Hozzátette, Magyar- és Lengyelországban is romlott a (jogállamisági) helyzet, dacára annak, hogy az EU minden szóba jöhető jogi eszközzel próbálta ezt megakadályozni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy lépéssel közelebb került az EU, hogy pénzmegvonással büntethessenMegszavazta az Európai Parlament, hogy jogállamisági feltételekhez kössék a közösségi források kifizetését a 2021-2027-es költségvetési ciklusban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Európai Bíróság európai bizottság Európai Unió jogállamiság vera jourova Olvasson tovább a kategóriában