2019 februárjában a háromszázezres észak-kaliforniai Stocktonban alapjövedelem-kísérletbe kezdtek, 125 embert választottak ki véletlenszerűen a város különböző részeiből. Fontos kritérium volt, hogy csak a város évi 46 ezer dolláros mediánjövedelménél alacsonyabb szint alatt lehetett bekerülni a kísérletbe.

A résztvevők két éven keresztül 500 dollárt kaptak havonta, feltételek nélkül. A kísérlet első évét értékelő nemrég megjelent tanulmány alapján az volt az egyik legjelentősebb eredménye a programnak hogy

az alapjövedelmet kapók kétszer olyan sikeresen tudtak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, mint azok akik nem részesültek támogatásban. 

Egész konkrétan az alapjövedelemben részesülők között a teljes állásban foglalkoztatottak aránya 28-ról 40 százalékra nőtt, míg az alapjövedelmet nem kapó kontrollcsoport foglalkoztatottsága csak 5 százalékponttal növekedett ugyanebben az időszakban. 

A stocktoni az egyik legnagyobb alapjövedelem kísérlet volt, ami az Egyesült Államokban valaha megvalósult. A város első fekete polgármestere, Mike Tubbs 2017-ben jelentette be, hogy kísérletet indít. A Szilícium-völgyhöz közeli kisváros ideális helyszínnek bizonyult, már csak azért is, mert a régió techvállalkozóit régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogy hogyan lehet felkészülni arra, ha az automatizáció és a mesterséges intelligencia terjedése következtében rövid idő alatt sok munkahely szűnik meg. A kísérlet így nem adófizetői pénzből, hanem magánadományokból jött létre. Az egyik legnagyobb donor a Facebook társalapítója, Chris Hughes volt.

Az alapjövedelem támogatói szerint egy ilyen program képes csökkenteni a szegénységgel együtt járó stresszt, és megteremti azt a pénzügyi biztonságot, ami a megfelelő munkahelyek megtalálásához, és az eladósodás elkerüléséhez szükséges. Az alapjövedelem ellenzői szerint ugyanakkor a feltétel nélküli juttatások csökkentik a munkára való hajlandóságot, és az államtól függő társadalmat hoznak létre. A polgármester a tanulmány eredményeit az AP hírügynökségnek kommentálva éppen azt emelte ki, hogy garantált jövedelem mellett  az emberek nem mondtak fel a munkahelyükön.

Mindez egyébként összhangban van más kísérletek eredményeivel: az USA-ban Alaszkában és Észak-Karolinában, Európában pedig Finnországban és Spanyolországban sem volt negatív foglalkoztatási hatása a programnak. Más esetekben, például Japánban az derült ki, hogy a résztvevők nagyobb bátorsággal mertek saját vállalkozást indítani. 

Matt Zwolinski, a San Diegói Egyetem Etikai, Közgazdaságtani és Közpolitikai Központjának igazgatója a tanulmányt értékelve azt mondta, bár összességében az alapjövedelem támogatói örülhetnek a tanulmány következtetéseinek, az eredményeket érdemes fenntartásokkal kezelni, mert csak két évig tart a kísérlet, és logikus, hogy az emberek nem hagyják abba a munkát, ha tudják, hogy a támogatás csak ideiglenes.

A Vox összefoglalója alapján a kutatás azt az előítéletet is megcáfolta, hogy a szegények a rossz döntéseik miatt vagy fegyelmezetlenségből költenek felesleges termékekre vagy olyan szerekre, amelyek kóros függőséget okoznak. Mivel a pénzt havonta a résztvevők hitelkártyájára utalták át, a kutatók azt is meg tudták figyelni, hogy mire költötték. Ezek szerint pedig az alapjövedelemből 37 százalékban élelmiszerre, 22 százalékban ruhára és háztartási termékekre, 11 százalékban rezsire, 10 százalékban pedig az autójuk fenntartására költöttek a résztvevők.

Az egyik érdekes tapasztalat az volt, hogy csak a pénz kevesebb mint 1 százalékát költötték cigarettára és alkoholra.

A pénz lehetővé tette hogy a résztvevők segítsenek a családtagjaiknak és a barátaiknak. Egy nő arról számolt be, hogy a pénzből a gyerekeinek vett ruhát,  a menyének pedig besegített, hogy ki tudja fizetni az autója biztosítását. A kísérlet másik résztvevője azt mondta, a havi 500 dollár elég volt neki ahhoz, hogy kevesebbet dolgozzon a részmunkaidős állásában, és az így megmaradó időt álláskeresésre tudta fordítani, aminek végül egy jobb, teljes munkaidős állás lett az eredménye. Emellett arról számolt be, hogy 2019 elején depressziós volt, de most már fizikálisan és mentálisan is jobban van.

A kutatók az alapjövedelemben részesülők körében a stresszes és depresszív tünetek alacsonyabb előfordulását találták a kontrollcsoporthoz képest. Emiatt a program mentális egészségre gyakorolt hatása különösen érdekes kutatási téma lesz majd a kísérlet második évének értékelésében – különösen a közben kirobban koronavírus-járvány negatív hatásai miatt. A kutatók ugyanis arra számítanak, hogy a havi 500 dolláros biztos jövedelem védelmet nyújt a járvány okozta stressz ellen is. A kísérlet második évét értékelő tanulmány 2022-re fog elkészülni. 

Bár Tubbs novemberben elveszítette a választásokat, a volt polgármester célja most az, hogy meggyőzze az állami és országos törvényhozókat, hogy nagyobb, komolyabb, több embert bevonó programokat vezessenek be. A jelentősebb állami költekezést ellenző konzervatív politikusok mellett viszont az ellenzők között vannak azok a szakszervezetek is, amelyek attól tartanak, hogy a kormány a többi szociális juttatás megszüntetésével teremtené meg a programok pénzügyi forrásait.

Ebből a szempontból érdekes párhuzam a finn alapjövedelmes kísérlet, amely sok hasznos tapasztalata mellett végül kudarccal végződött (ennek részleteiről korábban részletesen is beszámoltunk). A finnek egyik kiindulópontja ugyanis pont az volt, hogy az alanyi jogon járó fix alapjövedelemmel kiváltsák szinte az összes egyéb szociális juttatást, vagyis végső soron az volt a kísérlet egyik fő célja, hogy az állami szociális segélyezés bürokratikus rendszerét ezzel a végletes egyszerűsítéssel leépítsék, és csökkentsék az állami kiadásokat.

Visszatérve Kaliforniára: a 2020-as választásokat megelőzően Andrew Yang demokrata elnökjelölt országos alapjövedelem bevezetésével kampányolt, ez a program 3 ezer milliárd dollárból valósult volna meg. Arra azonban az ilyen kísérletek nem adnak választ, hogy egy ilyen program miből lenne finanszírozható – nyilatkozta egy kaliforniai szakszervezeti vezető az AP-nek.

Mindenesetre az alapjövedelmi programok népszerűsége töretlen az Egyesült Államokban: már több mint 40 polgármester csatlakozott a Polgármesterek az Alapjövedelemért nevű szervezethez, és többen is saját programot akarnak indítani. A kaliforniai törvényhozás előtt álló javaslat például havi 1000 dollárt biztosítana három évig a helyi állami gondozásból kikerülőknek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBoldogabbak lettek a havi 560 eurót kapó finn munkanélküliek, de nem ez volt a kísérlet céljaMegjelent a végső, részletes jelentés a két évig tartó finn alapjövedelmi kísérletről. Az emberek boldogabbak lettek, de a munkaerőpiacra nem tudtak jobban visszatérni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Világ alapjövedelem kalifornia usa Olvasson tovább a kategóriában