A Rajk Szakkollégium, a Budapesti Corvinus Egyetem egyik szakkollégiuma tavaly ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját, két másik jubileummal egyetemben: a Neumann János-díj 25. és a Herbert Simon-díj 15. évfordulójával. Az egész éves ünnepségsorozat elemeként 2020 januárjában a szakkollégium diákjaiként egy operatőrrel elutaztunk az Egyesült Államokba, az út során ellátogattunk számos neves egyetemre, ahol személyes hangulatú interjúkat készítettünk 11 korábbi díjazottal.
A bostoni MIT (Massachusetts Institute of Technology) kampuszán beszélgettünk Joshua Angristtel, aki 2011-ben nyerte el a Rajk Szakkollégium Neumann János-díját és látogatott el Budapestre. A professzor elsősorban ökonometriával foglalkozik, és méltán híres arról, hogy képes a közgazdaságtannak ezt a sok szempontból technikai és bonyolult területét egyszerűen és érthetően átadni. Erre építve tartozik a nevéhez több olyan sikerkönyv, amelyek a közgazdasági empirikus adatelemzés jól megfogható hasznát és izgalmát emelik ki – a Mostly Harmless Econometrics és a Mastering Metrics: The Path from Cause to Effect -, valamint természetesen számos tudományos cikk, melyek könnyen elérhetőek az MIT oldalán található profilja alatt.
Angrist professzor munkásságának egyik legjelentősebb érdeme a „hitelességi forradalomban” betöltött szerepe. Hitelességi forradalomnak azt a folyamatot nevezzük, amely során a közgazdaságtan empirikus kutatásai jelentős mértékű fejlődésnek indultak. Ezzel alátámasztva vagy megcáfolva, de mindenképp pontosabban mérhetővé téve az elméleti következtetések vizsgálatát. Angrist az 1990-es évektől kezdve bizonyult aktív újítónak a területen, gyakori szerzőtársával, Steve Pischke-vel együtt. Nevükhöz fűződik többek között az instrumentális változók (IV) módszerének népszerűsítése a közgazdászoktatásban.
A módszertani újítások célja, hogy gyakorlati problémák megoldására lehessen őket felhasználni. Angrist gyakori témája a munka- és oktatás-gazdaságtan. Kutatásai során olyan kérdésekre keresi a választ, mint például hogy milyen hatása van az általános iskolai osztálylétszámnak a tanulmányok sikerességére. Vagy az Egyesült Államokban gyakori magánegyetemeken elérhető ösztöndíjak mekkora része segíti valójában a társadalmi egyenlőséget, és mekkora része kerül olyan diákokhoz, akik attól függetlenül is továbbtanultak volna?
Tavaly szeptemberben megjelent kutatása során azt vizsgálta David Autor és Amanda Pallais szerzőtársaival, hogy az ingyenes felsőoktatás lehetőségének milyen társadalmi hatásai vannak. A közelmúltban Bernie Sanders politikai kampánya promotálta egyértelműen a mindenki számára elérhető ingyenes felsőoktatás lehetőségét. Ennek megvalósítását részlegesen átvette Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok azóta megválasztott elnöke, így a kutatás igen jelentős közvetlen hatást gyakorolhat a politikai döntéshozás folyamatára.
Az ingyenes felsőoktatás két ígéretet hordoz magában. Az egyik, hogy képes a nélkülözést megszüntetni számos rászoruló család számára. A másik pedig, hogy a kevésbé tehetős diákok nagyobb része lesz képes valóban befejezni a képzést és diplomát szerezni. Ez azért kiemelten fontos probléma, mert az egyetemi végzettség megszerzése ugyan nem garancia a sikerre, de bizonyítható, hogy a diplomások átlagosan többet keresnek, tovább élnek és elégedettebbek lehetnek az életükben. Emiatt gyakori, hogy a pénzügyi nehézségek ellenére a diákra nyomást gyakorol a környezete a diploma megszerzése céljából.
Ezt a második ígéretet nem sikerült korábban megfelelő módszertan segítségével tesztelni. Az említett kutatás ezt kísérli meg elsőként. Ehhez a Susan Thompson Buffet Alapítvány által nyújtott, évtizedek óta működő ösztöndíjprogram adatait használták, és készítettek belőle randomizált kontroll csoportokat. Az egyik csoport kapott ösztöndíjat, míg a másik nem, s ezek összehasonlításával nyílt lehetőség az ösztöndíj hatásának mérésére.
Az egy éve készített interjú során a professzor élőben mesélte el nekünk az akkor aktuálisan folyó kutatásról, hogy mit tapasztalnak. Az adatok alapján jól látszik, hogy az ösztöndíjnak valóban van hatása a diploma megszerzése során, ám érdekes ennek a közgazdasági vonzata, hogy a társadalom mely rétegei számára jelent segítséget. Megfigyelhető, hogy az ösztöndíj jelentős hányada azoknak a középosztálybeli diákoknak nyújt további támogatást, akik anélkül is képesek lettek volna befejezni a képzést. Ezzel szemben számos hátrébb rangsorolt egyetem esetében nem képes valódi hatást elérni a támogatás. Angrist elmondása szerint tehát egy országszerte bevezetett támogatási program nagyon drága és kevéssé hatékony lenne. Ezért specifikusan célzott rendszerre van szükség, ami a rászoruló diákokat segíti. A kutatásnak köszönhetően már az is látszik, hogy erre valóban van lehetőség.
Angrist a School Effectiveness & Inequality Initiative intézet egyik vezető professzora. Az MIT alá tartozó szervezet keretein belül történt az említett kutatás is, amely mellett számos hasonló problémával foglalkozik a sok világszínvonalú kutató, aki részt vesz a programban. Az intézmény kimondott célja, hogy a kutatásokkal képes legyen releváns és felhasználható eredményeket nyújtani a politikai döntéshozók számára.
Felhasznált források és további anyagok Joshua Angristről:
- A New York Times cikke a bemutatott kutatási programról,
- a kutatás kapcsán megjelent G7-cikk,
- az Indexen megjelent nagyinterjú a professzorral, magyarországi látogatása során,
- Mastering Metrics, Angrist online elérhető ökonometria kurzusa.
A videósorozat többi része megtekinthető a szakkollégium honlapján és Youtube-csatornáján.
Élet
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Fontos
Sokkal jobban is lehet segíteni a középiskolásokat a pályaválasztásban
Pályaorientáció alatt leginkább egyszeri ismeretátadást szoktak érteni, pedig fontos lenne a diákokat végigkísérni a 9. osztálytól érettségiig.
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
