Két ábra, amely megmutatja, mennyivel többen haltak meg a járvány alatt
Százezrekkel többen veszítették életüket tavaly az Európai Unióban, mint a korábbi években. Az Eurostat a járvány márciusi kirobbanását követően kezdte el rendszeresen közölni a többlethalálozási adatokat. Ez a kimutatás nem a koronavírus áldozatainak számát összesíti, hanem azt mutatja meg, hogy az egyes hónapokban bármilyen okból mennyivel többen haltak meg az egyes tagállamokban, mint ami a korábbi években jellemző volt.
Az Eurostat összesítése szerint március és november között a 27 országban összesen 450 ezerrel.
Bár a decemberi számok az összesítésben még nem szerepelnek, de a legtöbb országban már ezek is hozzáférhetőek. Az adatokból pedig elég jól látszik, hogy a halálozás megugrását elsősorban a járvány tavaszi és őszi hulláma okozta. Ha egy grafikonra tesszük az összes tagállam adatait, akkor az is elég jól kirajzolódik, hogy az egyes régiókat hogyan érintették a járvány különböző szakaszai.
Az első hullám egyértelműen a nyugat- és dél-európai országokat sújtotta jobban, és ez a halálozási adatokban is megmutatkozik. A fenti ábrán jól látható, hogy március-áprilisban ezekben a – világoskékkel jelölt – országokban haltak meg jóval többen a megszokottnál. A második hullám ezzel szemben a közvetlen térségünkben volt súlyosabb: október és december között a halálozás is a zölddel jelölt kelet-közép-európai országokban futott fel jobban. A sárga vonalak az északi országokat jelzik, közülük tavasszal kizárólag a lazább védekezést választó svédeknél haladta meg az elhunytak száma jelentősen a korábbi években jellemzőt.
Az adatokból egyébként az is látható, hogy az év első két hónapja alapján akár alacsonyabb is lehetett volna a halálozás az EU-ban, mint a megelőző esztendőkben. Januárban és februárban is kevesebben haltak meg, mint 2016 és 2019 között átlagosan ugyanezekben a hónapokban. Ennek magyarázata minden bizonnyal a szokottnál enyhébb influenzajárvány volt. A lenti térképen a lejátszás gombra kattintva nézhető meg, hogy az egyes országokban hogyan alakult havonta a halálozás.
Magyarországon különösen szembetűnő volt a járvány második hullámának hatása. Itthon az év első kilenc hónapjában kevesebben vesztették életüket, mint ami megszokott ebben az időszakban, az utolsó negyedévben azonban annyira megugrott a halálozás, hogy a teljes évet tekintve az elmúlt húsz esztendő egyikében sem haltak meg annyian, mint 2020-ban.
Az elmúlt ötven év tíz leghalálosabb hetéből négy volt 2020 végén, még úgy is, hogy a korlátozó intézkedések december elejétől kezdve megállították a halálozás addig rendkívül meredek felfutását.
Adat
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
