Régóta foglalkoztatja a kutatókat, hogy a munkanélküliek egy része miért marad hosszú távon is állás nélkül. Most Andreas I. Mueller és kutatótársai egy új megközelítéssel álltak a problémához, azt vizsgálták meg, hogy az emberek várakozásai hogyan hatnak a munkanélküliségükre.
Az már bizonyított tény, hogy minél tovább marad valaki munkanélküli, annál kevesebb az esélye, hogy állást találjon. Az viszont kérdéses, hogy miért van ez így. Muellerék eredménye szerint ez egyrészt a dinamikus kiválasztásnak tudható be: azok az emberek, akik könnyebben foglalkoztathatók (például jobbak a képességeik) hamar találnak munkát.
Ha megnézzük a munkanélküliek összetételét egy 0. időpontban, akkor még sokféle munkakereső van közöttük. Azonban az idő múlásával a jobb feltételekkel rendelkezők újra foglalkoztatottak lesznek, azok maradnak munka nélkül, akiknek nehezebb állást találni. A hosszú távon munkanélküliek nagy része tehát alapból olyan munkakereső, akinek nehezebb elhelyezkednie. Így részben ez magyarázza, hogy a hosszú ideje munkanélküliek miért találnak nehezebben munkát.
Az újítás Muellerék eredményeiben, hogy meg tudták szerezni a munkakeresők adatait a várakozásaikról. Így láthatták, hogy mennyire függ össze a munkába állás azzal, amit várnak a munkakeresők. Várakozásuk egyrészt nagyon jó előre jelzője volt annak, hogy valóban sikerül-e munkába állni, másrészt viszont rendszeresen felülbecsülték, hogy mennyi eséllyel találnak munkát. Tehát az optimisták nagyobb eséllyel helyezkedtek el, de azért nem olyan mértékben, mint ahogy azt várták.
Muellerék szerint ez is egy probléma lehet azok körében, akik sokáig maradnak munkanélküliek.
Mivel a valóságosnál nagyobbnak hiszik a munkához jutási esélyüket, ezért előfordulhat, hogy általuk kevésbé jónak ítélt állásokat visszautasítanak,
mert abban hisznek, hogy úgyis találnak jobbat. Viszont csak a túlzott optimizmusuk dolgozik, és a valóságban elmulasztják a kevés lehetőségük egyikét, majd hiába várják, nem jön új.
A koronavírus-válságban nagyon sokan vesztik el a munkájukat, így fontos, hogy hatékony segítséget kapjanak. Emiatt jobban kellene a szabályozóknak figyelniük arra, hogy a munkanélküliek csoportja nem homogén, és sok különböző esélyekkel indulónak kell segíteni. Ezen kívül javíthatja a munkába állás esélyeit, ha a munkakeresők várakozásait a lehető legközelebb hozzák a valósághoz azzal, hogy megismertetik velük, milyen lehetőségekre számíthatnak.
Élet
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Fontos
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
