A munkavállalók 2,3 százalékának volt bizonytalan munkája az EU-ban 2016-ban, ami azt jelenti, hogy három hónapnál nem hosszabb távú munkaszerződéssel rendelkeztek. Az ilyen rövid távú munkaszerződéseket jellemzően a mezőgazdaságban, az erdészetben és a halászatban kötik, ahol a dolgozók 8,1 százalékát alkalmazzák ilyen formában.
Magyarországon az alkalmazottak 2,2 százaléka rendelkezett 2016-ban ilyen rövid távú munkaszerződéssel, tehát egy kicsivel az EU-átlag alatt vagyunk. A tagországok közül messze Horvátországban bizonytalan a legnagyobb arányban az emberek munkája, 8,4 százalékukat alkalmazták így. Franciaországban, Spanyolországban, sőt Lengyelországban és Szlovéniában is gyakoriak a legfeljebb három hónapos munkaszerződések, ezekben az országokban öt százalékhoz közelít az arányuk. Arányaiban a legkevesebb bizonytalan munkahellyel a román, a brit, a cseh és a német dolgozók rendelkeztek.
Több uniós országban egyébként sokkal gyakoribbak a határozott idejű munkaszerződések, mint nálunk. 2016-ban az egész EU-ban a munkavállalók 14,2 százaléka rendelkezett véges munkamegbízással, míg Magyarországon csak 9,7 százalék. Nálunk ez utóbbiban minden bizonnyal a közfoglalkoztatottak is benne vannak, tehát a nyílt munkaerőpiacon valószínűleg ennél is kisebb a határozott szerződések aránya. Az ilyen munkamegállapodások Lengyelországban, Spanyolországban, Portugáliában, Horvátországban és Hollandiában a leggyakoribbak, ezekben az országokban 20 százalék felett van az arányuk.
Ugyan ennek nem mindenhol az a fő oka, hogy nincs másfajta munkalehetőség, de Cipruson, Spanyolországban, Portugáliában, Magyarországon, Horvátországban, Csehországban, Belgiumban és Romániában a határozott munkaszerződéssel rendelkezők több mint háromnegyedét azért foglalkoztatják így, mert nem találtak határozatlan idejű állást.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
