Óriási munkaerőhiány léphet fel a légi iparban, ha nem sikerül megoldani a pilótaképzés globális problémáját. A Reuters összefoglalója szerint 2027-re összesen 255 ezer új pilótának kellene munkába állnia, ám erre elég kevés esély mutatkozik, hiszen több mint 50 százalékuk még el sem kezdte a képzést.
A kereslet már most olyan nagy, hogy a légitársaságok kénytelenek egymástól elcsábítani a pilótákat, ami felhajtja a fizetéseket, de nincs más választásuk, mert különben nem tudnak teljes kihasználtsággal repülni.
Szakértők szerint nem a motivációval, hanem az anyagiakkal van gond, továbbra is sokan szeretnének pilótaként dolgozni, csak egyre nehezebben tudják kifizetni a képzésük költségeit. Az Egyesült Államokban 70 ezer dollár (17,8 millió forint) körül van egy komplett, évekig tartó kurzus díja, de a 2008-as válság óta erre már sokkal nehezebb hitelt felvenni.
A légitársaságok szinte mindenhol azon dolgoznak, hogy a képzés idejét vagy költségét lefaragják. Az Air France nemrég hirdette meg azt a programját, amelynek keretében fizeti a képzést, és a végzősöket azonnal le is szerződteti. Máshol klasszikus tanulmányi szerződésekben gondolkodnak, a Cebu Pacific légitársaság például 240 pilóta kiképzését finanszírozza, majd az összeget a nála elhelyezkedők fizetéséből később részletekben levonja.
A Lufthansa képzőközpontja tavaly októberben jelentette be, hogy a kétéves képzésének árát 100 ezer euróról 80 ezerre csökkentette. Ott tartunk, hogy a képzésben résztvevő pilótáknak ma már 80 százaléka valamilyen anyagi segítséget kap, és a végzés utáni első napon munkába állhat.
Mindez azonban nem oldja meg a hosszú távú problémákat. A gyorsan fejlődő kínai légitársaságok például a kínai jelentkezők számára teljes egészében kifizetik a képzés költségét, de olyan hosszú távú munkaszerződéseket íratnak alá velük, hogy őket nem lehet onnan kimozdítani. Kínában azonban akkora a kereslet, hogy még így sincs elég pilóta.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
