Hetek óta nagyon komoly feszültségek uralják a világ legtöbb autót gyártó csoportjának, a Volkswagennek a vezetését. A németül felügyelő bizottságnak nevezett, ám magyar fogalmak szerint sokkal inkább igazgatóságként működő, vagyis a cégcsoport működésének stratégiáját meghatározó testületben óriási hatalmi harcok dúlnak, és ez nagyon nem jön most jól a csoportnak.
A céges szappanoperának két főszereplője van: Herbert Diess vezérigazgató és Bernd Osterloh, a munkások érdekvédelmi szervezeteinek első számú képviselője.
Diess-nek van egy üzleti terve, amely szerint
a VW-t hosszabb távon egy sokkal inkább technológiaközpontú cégcsoporttá alakítaná át,
párhuzamosan az elektromos hajtásra való átállással. Ez a terv azonban többek között lényeges létszámcsökkentéssel is számol Németországban, amit a dolgozók érthető módon nem akarnak elfogadni.
A nagy csata előzménye, hogy már nyáron arról szóltak a pletykák, hogy Diess elvesztette a támogatását a felügyelő bizottságban, és ez olyan komoly válságot okozott, hogy a VW-nek közleményben kellett nyugtatgatni a befektetőket a vezérigazgató iránti töretlen bizalomról. A testület egyébként 19 tagú, de jól jelzi a németországi viszonyokat, hogy ebből kilencet közvetve vagy közvetlenül a munkások érdekképviseleti szervei kontrollálnak, és még a helyi politikai szereplők delegáltjai is benne ülnek.
Diess már júniusban azzal vádolta meg a testület egyik tagját, hogy folyamatosan bizalmas információkat ad ki a sajtónak, ám ebből olyan botrány keveredett, hogy végül neki kellett nyilvánosan bocsánatot kérnie a vádaskodásokért.
Több jel is arra utal, hogy Diess pozíciója vagy legalábbis elkötelezettsége megrendülhetett az elmúlt hónapokban. A Volkswagen márka ügyeinek irányítását például átadta Ralf Brandstätternek, és a VW-nek ekkor is magyarázkodnia kellett arról, hogy Diess nem vonult vissza, továbbra is ő áll a VW élén, és az irányítás a veterán Brandsätternél is jó kezekben maradt.
A helyzet azonban akkor vált végletesen kiélezetté, amikor Diess elhatározta, döntésre viszi a dolgot: bár 2023-ig szól a szerződése, azt kérte a felügyelő bizottságtól, hogy idő előtt hosszabbítsák meg a kontraktust. Diess ezzel lényegében bizalmi szavazást kért magával szemben, illetve a hosszabb távú tervei mellett. Ha Osterloh megszavazza a szerződéshosszabbítást, azzal a munkások nevében megszavazza Diess terveit, vagyis a leépítéseket is.
Diess lépése után azonban patthelyzet alakult ki, a vezérigazgató ragaszkodik a szerződéshosszabbításhoz, Osterloh-ék azonban ezt nem akarják megszavazni – a dolog ettől kezdve személyes bizalmi üggyé is vált. Az üléseken állandóan elnapolják a témát, de ez azt is jelenti, hogy
a VW jövője jelenleg teljes mértékben bizonytalan.
A felek között a felügyelő bizottság elnöke, Hans Dietrich Pötsch próbál közvetíteni, egyelőre sikertelenül. A VW tulajdonosai között meghatározó szerepben lévő két család delegáltja, Wolfgang Porsche és Hans Michel Piech egyébként Diess mögött áll. Osterloh viszont hetek óta minden érintettnél azzal érvel, hogy a VW sikeres jövője elképzelhető a leépítések nélkül is.
A VW-csoport tavaly 10,96 millió járművet adott el világszerte, és 671 ezer dolgozója volt. A második a Toyota volt 10,74 millió eladott járművel, de csak 359 ezer alkalmazottal.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
