Pár hónappal azt követően, hogy az Egyesült Államok fejlesztési bankja a nyáron úgy döntött, hogy a jövőben nukleáris energetikai projekteket is finanszírozhat külföldön, az ország rövid időn belül Bulgáriával, Lengyelországgal és Romániával is olyan szándéknyilatkozatokat írt alá, amelyek megnyithatják az utat az amerikai vállalatok számára a térségben.
Románia a közelmúltban vetette el, hogy kínai részvétellel fejlessze atomerőművi kapacitását, politikai okokból pedig az oroszok korábban sem igen jöhettek szóba. Lengyelországban még inkább ez a helyzet, Bulgária pedig már több körben is összeveszett a Roszatommal, Belenében a mai napig befejezetlenül áll a megkezdett atomerőmű.
Az Egyesült Államok fejlesztési bankjának finanszírozása javíthatja az amerikai technológiaexport esélyeit, a gond csak az, hogy a hazai referenciát nem lehet kitenni az ablakba. Az AP1000-es reaktorblokkokat kínáló Westinghouse 2017-ben csődbe ment a hazai projektek akadozása miatt, amelyek közül a dél-karolinait törölték is, míg a Georgia állambeli továbbra is jelentős határidő- és költségtúllépéssel küszködik. „Az USA teljesen hiányzik az újépítésű reaktorok világpiacáról” – állapította meg az ország energetikai minisztériumának áprilisi jelentése.
Ezért aztán nem csoda, hogy a Bloomberg által megszólaltatott szakértők igen óvatosan fogalmaztak azzal kapcsolatban, hogy mi válhat valóra a szándéknyilatkozatokból. A fentiek mellett már csak azért is, mert a szigorodó biztonsági előírások miatt egyre drágább atomerőművet építeni, miközben a nap- és szélerőművekkel előállított áram egyre olcsóbb, így aztán piaci alapon senki nem akar az előbbire vállalkozni.
Az oroszok – Paks II. kapcsán idehaza unalomig hangsúlyozott – előnye, hogy ők komplett finanszírozási és építési csomaggal házalnak, és jóval több reaktort építettek meg az utóbbi egy-két évtizedben, mint az amerikaiak. A megtérülés kockázatát pedig végső soron a megrendelő állam, például Magyarország futja.
Mindezek miatt az is elképzelhető, hogy nem azért nem lesznek amerikai tervezésű atomerőművek Közép-Európában, mert helyettük mondjuk a francia vagy a dél-koreai technológia fut be, hanem azért, mert jobban megéri majd valamilyen energiatárolási megoldással kombinálni a nap- és szélerőművek áramtermelését.
Világ
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Fontos
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
