Ha minden jól megy, egy 16 éves történet végére tehet pontot a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keddi döntése, amelyben megállapította, hogy az Egyesült Államok tisztességtelenül támogatta a Boeinget, ezért az EU ellentételezésként évi 4 milliárd dollárnyi amerikai importot vámolhat meg.
Bár ez az összeg alacsonyabb, de lényegében ugyanez történt a másik oldalon is tavaly, amikor a WTO az Airbus versenysértő állami támogatása miatt hatalmazta fel az amerikai kormányt, hogy 7,5 milliárd dollárnyi európai árut vámoljon meg. Ezzel nem is késlekedtek sokat, olyan termékek kerültek be a szórásba, mint a francia sajtok és a skót whisky-k.
Bár az Economist elemzése olyan bokszmeccshez hasonlítja az ügyet, ahol a végén mindkét fél felemelt kézzel ünnepel, talán találóbb hasonlat, hogy a ringben mindenkit kiütöttek – a bírót is beleértve. Igaz, csak az utóbbi, vagyis a WTO esetében van köze ennek az állapotnak ehhez a jogvitához, bár az amerikai kormányzat e téren meghatározó szereplői már jóval korábban elkönyvelték magukban, hogy a szervezet elfogult az USA-val szemben.
Ezért aztán az amerikaiak az utóbbi négy évben többféle módon akadályozták a WTO működését, például a fellebbviteli testület új tagjai kinevezésének blokkolásával. Ez a működőképesség határára tolta az egész szervezetet, ezért is távozott idő előtt a WTO főigazgatója. Ha Donald Trumpot újraválasztják, ez a helyzet valószínűleg nem is változik, ha viszont Joe Biden lesz a következő amerikai elnök, ismét felértékelődhet a szervezet.
A Boeing a 737 Max gépeinek katasztrófái és a továbbra is érvényben lévő repülési tilalma miatt már a koronavírus-járvány előtt is nehéz helyzetben volt, míg az Airbus esetében egyértelműen a világjárvány a problémák forrása. Mindkét nagy repülőgyártó részvényárfolyama megfeleződött, rengeteg embert kellett elbocsátaniuk, és mivel a várakozások szerint a légi közlekedés csak lassan tér magához, páréves távlatban sem vár fényes jövő rájuk.
Emiatt is lehet reménykedni abban, hogy a további vámok kivetése helyett létrejön valamiféle tárgyalásos megállapodás. Az EU október 27. után vetheti ki az új vámokat, de szinte biztosan megvárja a november 3-án esedékes amerikai elnökválasztás kimenetelét. Az EU nem akar transzatlanti kereskedelmi háborút, és ha Biden nyer, akár egy jó kezdet is lehet a repülős vámokról való kölcsönös vagy legalábbis összegszerűen arányos lemondás.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
