Vállalati részesedések átértékelése ritkán vált ki komolyabb figyelmet, két lengyelországi esettel azonban most mégis érdemes foglalkozni, mert ezek megerősítik azt a tendenciát, amelyről még februárban írtunk, miszerint a korábban vártnál gyorsabban épülhet le az Európa egyik legszennyezőbb ágazatának számító lengyel szénszektor.
A Polska Grupa Górnica (PGG) a cég lengyel Wikipedia-oldalaszerint Európa legnagyobb bányavállalata, a kőszénkitermelést tekintve pedig az Európai Unión belül számít elsőnek. A céget 2016-ban hozták létre, hogy átvegye egy bedőlt bányavállalat eszközeit, majd a következő évben további bányákat csatoltak hozzá. Jelenleg 14 bányája van, emellett pedig több hőerőműve és néhány egyéb egysége.
A tulajdonosi köre viszonylag szerteágazó, és megtalálható benne több is az ország legnagyobb energetikai cége közül, így a vezető kőolaj- és földgázkitermelő PGiNG a Termika leányvállalatán keresztül, valamint a legnagyobb integrált lengyel energetikai vállalat, a PGE. A tulajdonos cégeknek a számviteli szabályok szerint időről-időre fel kell mérniük, hogy mennyi ér részesedésük a PGG-ben, és ezt a közelmúltban meg is tették. Az eredmény túlzás nélkül drámai.
A PGiNG Termika eddig 389 millió zlotyn (jelenlegi árfolyamon több mint 31 milliárd forint) tartotta számon PGG-részesedését, de ezt most
pontosan nullára írta le,
ami a PGiNG eredményét is rontja ebben a negyedévben. Nemrég a PGE is lenullázta PGG-részesedésének számon tartott értékét, ami arra utal, hogy mindkét nagyvállalat számviteli szakemberei úgy látják, hogy a belátható jövőben nem fog nyereséget termelni a bányacég – írja a Business Insider lengyel kiadása.
A Sziléziában összpontosuló szénbányászat a rendszerváltás óta jelent szinte állandó nyűgöt a mindenkori lengyel kormányok számára. Az itt kitermelt szén nem tudja állni a világpiaci árversenyt, de úgy kell lassan leépíteni a szektort, hogy az ne vezessen tömeges munkanélküliséghez, és persze ne forduljanak a kormány ellen a bányász szakszervezetek.
A piaci kudarcokhoz jött hozzá az utóbbi bő évtizedben a klímaváltozás elleni fellépés szükségességének elismerése, így tényleg csak az a kérdés, hogy mikor hozzák fel az utolsó csille szenet Európa egyik legnagyobb múltú bányavidékén. Ha az Európai Bizottság is elfogadja a kormány és a szakszervezetek megállapodását, akkor erre jelen állás szerint 2049-ben kerül sor.
Vállalat
Megörökli a következő kormány a bankok és telekom cégek áremelési szándékait
Teljes piacok kényszerültek „önkéntesen kötelező” lépésre a hatósági beavatkozás réme miatt. Az inflációs nyomásból így jut a következő kormánynak is.
Lázár János úgy csinál, mint aki nem érti, hogyan működik a NER
Nekimenne az építőipari multiknak a miniszter, de javaslatával a „luxizó” NER-milliárdosoknak sokkal több kényelmetlenséget okozhat.
Sikerülhet ellenszélben külpiacra lépniük a magyar vállalkozásoknak?
Örök téma a magyar cégek exportjának fellendítése, egy budapesti üzleti rendezvényen egyebek mellett arról lesz szó, hogyan kerülhetők el a folyamat buktatói.
Fontos
Nagy a fellélegzés, de így is marad bőven az amerikai vámokból
A szerdán életbe lépett vám megfeleződik az EU-val szemben, az ágazati tarifák azonban maradnak, Kína pedig még durvább sarcot kapott.
Az egy lábon álló gazdaság doppingolásával fordul rá a választásokra a kormány
Példátlanul hosszú ideje a fogyasztás a magyar gazdaság egyetlen húzóereje, és a gazdaságpolitika ennek további erősítésére koncentrál.
Sokat veszíthetünk azzal, hogy még mindig nincs uniós klímacél 2040-re
Középtávú cél nélkül nehezebb a klímaátmenet, pedig a magyar elemzések szerint is megérné a gyorsabb átállás a kibocsátásmentes gazdaságra.
