Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. szeptember 5. 07:21 Vállalat, Világ

Hogy lehet egy isten háta mögötti német kisvárosban világrekord magas a GDP?

A németországi Balingen aligha tartozik a világ legjelentősebb városai közé, a Stuttgarttól 60 kilométerre délre fekvő csendes településen mindössze 34 ezren élnek, körülbelül annyian, mint például Cegléden, Baján vagy Mosonmagyaróváron. Ez a kisváros azonban egy bizonyos szempontból mégis jelentős szerepet játszik a világ gazdaságában. Itt van a központja a Bizerba nevű családi vállalkozásnak, és aki látott már mérleget, annak ismerős lehet ez a márka.

Balingenből egy 4100 főt foglalkoztató, világszerte 120 országban mérlegeket és vágógépeket értékesítő, évi 700 millió eurós (250 milliárd forint) forgalmú családi céget irányítanak. A vállalat nagyon innovatív, a környék (Zollernalb járás) összes ipari szabadalmi bejegyzéséből minden tizedik hozzá köthető.

A Bizerba a német gazdaság „láthatatlan motorjának”, vagyis a mittelstand néven elhíresült közepes méretű családi vállalkozásoknak az egyik mintapéldánya. A mittelstand jelenségben az az érdekes, hogy Németországban nem kivételes, hanem általános, viszont a mértéke még nyugat-európai összehasonlításban is kiugró.

Több száz olyan vállalatot lehetne felsorolni, amelyek hasonlóak a Bizerbához. Vannak köztük közismert márkák, de olyanok is, amelyeket szinte senki sem ismer, a leginkább közös jellemzőjük pedig talán az, hogy mindannyian a világ élmezőnyében vannak, olykor csak egy-egy nagyon szűk piaci rést kihasználva.

Sokuk székhelye vagy gyára egyáltalán nem a nagy ipari központokban, hanem vidéki kisvárosokban található, a kölni Instituts der deutschen Wirtschaft (IW) megbízásából készült, most megjelent (innen pdf-ben letölthető) tanulmány pedig pont a mittelstand és a német vidék viszonyát vizsgálja.

Ebből kiderül például, hogy a Bizerba csak azért nem vezeti a járásban a legtöbb szabadalommal rendelkező vállalatok listáját, mert megelőzi őt egy másik mittelstand cég, a Gühring KG. Ez is családi tulajdonban van, és fémek vágásához gyárt precíziós szerszámokat. A székhelye a Balingenhez közeli Albstadt-Ebingenben van.

Ugyanebben a városkában található a Groz-Beckert nevű családi cég, amely szintén ipari szerszámokat gyárt, világszerte 9 ezer főt foglalkoztat, és 150 országban értékesíti a termékeit.

A hasonló cégek alapvetően meghatározzák Zollernalb járás gazdaságát. Ebben a régióban a bejegyzett vállalkozások több mint 60 százaléka családi tulajdonban lévő, és 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cég (tehát a helyi pékséget vagy az autószerelőt nem számítják bele ebbe a kimutatásba).

Hasonló a helyzet Münchentől északkeletre, Dingolfing-Landau járásban is. A 13,5 ezer lakosú Landau an der Isarban a település szélén lévő ipari park csaknem nagyobb, mint a város lakóövezete, és többek között itt van a barkács- és kerti gépeket gyártó, szintén családi tulajdonban lévő Einhell központja. Ez szintén világszerte exportálja a termékeit.

Az Einhell és a hasonló helyi cégek hatása meg is látszik a gazdasági mutatókban.

Dingolfing-Landau járásban az egy főre jutó GDP értéke 71 ezer euró, ami Luxemburgot leszámítva a világ összes országát veri, és persze a 41 ezer eurós össznémet, válság előtti átlagnál is jóval magasabb.

Ez azért is nagy szó, mert Luxemburg helyzete teljesen speciális, a pénzügyi és más holdingvállalkozások számára kínált különösen kedvező feltételek miatt lényegében az összes hasonló nemzetközi összevetésből kilóg, köszönhetően a máshonnan oda terelt jövedelmeknek. Ezért nem túlzás rekordnak minősíteni a német járás eredményét.

Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy minél magasabb egy adott német járásban a mittelstand cégek aránya (függőleges tengely), annál magasabb a 2007 és 2017 között mért, egy főre számított GDP növekedése (vízszintes tengely, növekedés mértéke százalékban).

A mittelstand cégek aránya és a GDP 2007-2017 közötti növekedése közötti összefüggés. Forrás: Stiftung Familienunternehmen

A kutatás (amelyet egyébként a Stiftung Familienunternehmen végzett) adatai szerint Németországban a nem ipari központokban, azaz vidéken működő cégek több mint fele, 54,3 százaléka olyan családi vállalkozás, amely 50 főnél több embert foglalkoztat.

Egy másik szemszögből nézve a számokat: az összes vizsgált német mittelstand cégnél 5,7 millió ember dolgozik, és közülük 2,5 millióan vidéken állnak munkában. A nem városi környezetben tehát a családi vállalkozások szerepe a munkaerőpiacon nagyon fontos.

Sok egyértelmű összefüggés van a vidéki mittelstand cégek aránya és a régiók gazdasági állapota között. A 18-25 éves fiatalokat például sokkal jobban meg tudják tartani azok a járások – egyesekben nettó lélekszám-növekedés is van -, ahol a közepes családi cégek aránya nagy. Igaz, ennél a korosztálynál sokat számít, hogy a környéken van-e felsőoktatási intézmény, de az összefüggés a mittelstand cégek esetében is egyértelmű, a környék megtartó erejében az ezekben a vállalatokban rejlő karrierlehetőségek döntő szerepet játszanak.

Mindez nemcsak a fiatalokra, hanem általánosságban is igaz: a vidék megtartó erejét egyértelműen erősíti a mittelstand jelenség. Az adatok szerint 2008 és 2018 között a kevés családi vállalkozással rendelkező járásokban a népesség átlagosan 2,6 százalékkal csökkent, míg a legjobb arányokat mutató járások csoportjának átlaga 2 százalékos növekedést mutatott (miközben természetesen a városokba való elvándorlás valamennyire mindenhol jellemző).

A München közvetlen közelében fekvő Erding például kiemelkedően teljesített, 10 év alatt 11 százalékkal növelte lakosságának létszámát, de általánosságban is megfigyelhető, hogy

a családi cégek jelenléte ellensúlyozza a vidék kiüresedésének folyamatát.

A munkanélküliség is sokkal kevésbé sújtja azokat a járásokat, ahol a mittelstand vállalkozások aránya magas. Ezt mutatja be az alábbi grafikon, amelynek függőleges tengelyén a mittelstand cégek aránya látható az adott járáson belül, a vízszintesen pedig a munkanélküliek aránya.

A mittelstand cégek arányának és a munkanélküliség arányának összefüggése a vidéki német járásokban. Forrás: Stiftung Familienunternehmen

A tanulmány egyik legfontosabb következtetése ezek alapján, hogy a közepes méretű családi cégek magas aránya fontos eszköze annak, hogy a vidék gazdasági értelemben ne szakadjon le a városok mögött, megmaradjon a decentralizáció, ami végső soron a társadalmi egyenlőtlenségek mélyülését gátolja.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTeljesen bizonytalan lett az egyik legjobb német cég jövőjeA Varta az elmúlt 12 hónapban először mennybe ment, aztán kiderült, hogy könnyen a pokolra is juthat a kínai konkurencia miatt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Világ családi vállalatok elvándorlás gdp közepes vállalatok mittelstand németország vidék Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Jandó Zoltán
2024. november 14. 06:01 Pénz, Vállalat

Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz

Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.

Bucsky Péter
2024. november 13. 06:02 Közélet, Vállalat

Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét

Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.