A jelek szerint a járvány nyomán nemcsak arra döbbentek rá az Európai Unió vezetői, hogy a kontinens nem tudja ellátni magát egészségügyi védőfelszereléssel és jó pár hatóanyaggal. Immár azt is problémának látják, hogy teljes mértékben más földrészekre utalt olyan kulcsfontosságú nyersanyagokban, amelyek nélkül jelenleg elképzelhetetlen az üvegházhatású gázok kibocsátásától mentes jövő megvalósítása.
„A múlté a békülékeny és naiv Európa, amely másokra van utalva az érdekei érvényesítésében” – adta meg az alaphangot a Financial Times-nak nyilatkozva Thierry Breton, az Európai Bizottság iparpolitikáért felelős biztosa. A brit üzleti lap egy a héten nyilvánosságra kerülő bizottsági jelentés tartalmát szemlézte, amelynek legfőbb mondanivalója, hogy ha nem sikerül biztonságosabbá tenni a kritikus nyersanyagok beszerzését, az veszélyezteti a klímasemlegesség elérését.
Ehhez ugyanis például lítiumból 2030-ig akár 18-szor, kobaltból ötször annyi kell majd, mint jelenleg, 2050-re pedig 60-szoros, illetve 15-szörös lehet a szorzó. Az európai lítiumfelhasználás nagy része Ausztráliából és Chiléből származik, amivel talán még nem lenne akkora baj, ám a feldolgozása Kínában történik, amelynek döntéseitől nem szeretnének függeni az európai vezetők. A kobalt 60 százalékát az instabil Kongói Demokratikus Köztársaságban hozzák a felszínre, 80 százalékának finomítása pedig ismét csak Kínában zajlik. A magnézium 93 százaléka szintén Kínából jön, míg a grafitnál világszinten 65 százalék a részesedése, továbbá a ritkaföldfémeknél is erős a kínai dominancia.
A tűzálló eszközöknél és az olajiparban használatos bór 98 százaléka Törökországból származik, amellyel egyre rosszabb az EU kapcsolata. Az európai nióbiumfelhasználás – amely egyebek mellett a repülőgépturbinák gyártásához kell – pedig Brazíliától függ 85 százalékban, amellyel a mostani elnök alatt szintén nem felhőtlen a kapcsolat.
A jelentés keretében frissítették az EU számára kritikus nyersanyagok 2017-ből származó listáját, amelyről lekerült a hélium, felkerült rá viszont a bauxit, a stroncium és a titán. Az ezek után 30-as listát a csillagra kattintva lehet áttekinteni.*antimon, barit, bauxit, berillium, bizmut, bór, germánium, foszfátkőzetek, fluorit, foszfor, gallium, grafit, hafnium, indium, kobalt, koksz, könnyű ritkaföldfémek, lítium, magnézium, nehéz ritkaföldfémek, nióbium, nyersgumi, a platinacsoport fémei, stroncium, szilícium, szkandium, tantál, titán, vanádium, volfrám
Mit lehet csinálni a függőség csökkentése érdekében? Egyrészt hatékonyabbá kell tenni az újrahasznosítást, ám ennek szerepe nyilvánvalóan korlátozott, elég abba belegondolni, hogy egy ideig nagyságrendekkel több akkumulátor kell majd az e-autókba, mint amennyi eléri az életciklusának végét.
Ennél fontosabb lehet, ha uniós országokban nyitnak bányákat, ami elég nagy fordulat lenne, hiszen a nehézipar más kontinensekre telepedésével az utóbbi évtizedekben – ha nem számítjuk az építőanyagokat – a bányák bezárása volt a jellemző a közösség területén, nem a nyitásuk. Lítiumot például Spanyolországban és Portugáliában bányászna egy-egy vállalat, míg egy német startup azon dolgozik, hogy hévízből nyerje ki az anyagot. A legnagyobb európai lelőhely azonban valószínűleg az uniós tagságra törekvő Szerbiában van, de egyelőre nem kezdődött el a kitermelése.
Az új lelőhelyek megtalálásában a tervek szerint bevetik majd az EU Kopernikusz szolgálatának műholdjait is, ám valószínűtlen, hogy minden fontos nyersanyagnál sikerüljön kiváltani az importot. Emellett a megtérülés is fontos szempont, bauxit például még Magyarországon is van, csak már nem volt gazdaságos a kitermelése, ezért zártak be a bányák. Az ilyen helyzeteket támogatásokkal megfordítani csak egy bizonyos pontig reális. Így az is lényeges, hogy az EU egységesen tárgyaljon az exportőrökkel, mert így sokkal előnyösebb feltételeket alkudhat ki, és biztosabbá teheti az ellátást.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
