Irán hat darab ekranoplánt vásárolt egy orosz vállalattól – számolt be a RIA Novosztyi hírügynökség alapján a BNE Intellinews.
Noha egyaránt hasonlítanak a légpárnás hajókra és a vízről felszállni képes repülőgépekre, az ekranoplánok – vagy más néven párnahatás-repülőgépek – külön járműosztályt alkotnak. Előrehaladás közben, kellően nagy sebesség mellett az az aerodinamikai felhajtóerő tartja a levegőben, amely a vízfelszín (vagy éppen a jég) és a szárnyak között összepréselődő nagy nyomású gáz hatására jön létre. Mivel a párnahatás nélkül nem képes tartósan a levegőben maradni, ezért nem emelkedik néhány méternél magasabbra, de nincsenek is olyan kiterjedt szárnyai, mint egy repülőgépnek.
Ezzel a technológiával legintenzívebben a Szovjetunióban foglalkoztak a 60-as évektől kezdve, a Kaszpi-tenger térségében. Az először 1966-ban levegőbe emelkedett kísérleti típust az amerikai hírszerzés Kaszpi szörnynek keresztelte el, de ebből nem épült több, 1980-ban összetört és elsüllyedt. (Az Index korábbi cikkének képgalériájában erről is láthatók felvételek.)
Nem volt sokkal sikeresebb a Luny-osztály sem, a kisebb Orljonokból viszont ötöt is építettek 1972-től kezdve.
Igaz, ma már ezek sem szolgálnak, a technológia polgári alkalmazására azonban a jelek szerint van némi igény. Az Orion nevű vállalat több típust is gyárt, az alábbi videón például az Orion-14 látható, amint éppen megérkezik a célállomására.
A nagyobb Orion-20-as egy tonna terhet és 12 utast szállíthat, végsebessége 180 kilométer/óra. A vállalat közleménye szerint Irán hat gépet rendelt, és ebből hármat már át is adtak. (Ennek talán az az oka, hogy már korábban is volt szerződés az ország és a vállalat között, és az akkori részteljesítést belevehették a mostani megállapodásba. Ennek tükrében azért nem érdemes mérget venni arra, hogy ezúttal minden pontosan úgy történik majd, ahogy arról most a vállalat beszámolt.) Hozzátették, a járműveket hozzá kellett igazítani Irán meleg és párás klímájához, ahogy a tengerpartok sziklás jellegéhez is.
Tech
Fontos