Az új orosz szuperfegyverek létezéséről, valós képességeiről azóta vitatkoznak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 2018 tavaszán hivatalosan beszámolt róluk. Van köztük olyan, amelyik gyanúba keveredett az idén augusztusi nukleáris baleset kapcsán, ami arra utal, hogy nem áll éppen bevetésre készen.
Egy másikkal, az Avangard nevű hiperszonikus – azaz a hangsebesség sokszorosával repülni képes – rakétával kapcsolatban az utóbbi napokban több hír is napvilágot látott. Először Putyin beszélt arról, hogy a fegyver képes áthatolni bármilyen rakétavédelmi rendszeren, majd december 27-én a védelmi miniszter, Szergej Sojgu jelentette be, hogy hadrendbe állt az első Avangarddal felszerelt egység az Urál térségben, az Orenburg megyében állomásozó dombarovszkiji rakétaezrendnél.
Az Avangard egy irányítható, szárnyas harci siklóegységgel felszerelt interkontinentális rakéta, amelynek siklóblokkja Putyin korábbi szíves közlése szerint a hangsebesség több mint hússzorosával (nagyjából 24 500 kilométer/óra) képes repülni, miközben manőverezésre is képes. Természetesen atomtöltettel is felszerelhető.
Egy Avangarde rakéta silóba töltése. Forrás: rt.com
Putyin nem felejtette el kiemelni, hogy mivel hazája az egyetlen ország, amelynek hiperszonikus fegyvere van, most fordul elő első alkalommal, hogy mindenki más mellett az Egyesült Államokat is megelőzte Oroszország egy fegyverzetcsoport kifejlesztésében.
A nagyhatalmaktól sosem állt távol képességeik felnagyítása, ebben az esetben azonban úgy tűnik, hogy az oroszok nem túloznak. Augusztusban az amerikai védelmi miniszter arról beszélt, hogy hazája és Kína is fejleszti a hiperszonikus technológiát, de valószínűleg még több évre vannak attól, hogy az Avangardhoz hasonló kaliberű fegyverük legyen. A nukleáris erőket is felügyelő amerikai tábornok, John Hyten pedig februárban azt mondta, hogy egy hiperszonikus rakétával 15 perc alatt csapást lehet mérni az Egyesült Államokra, míg a hagyományos ballisztikus fegyverekkel ehhez fél óra kell.
Ezek között az a különbség, hogy a hiperszonikus rakéta a fellövés után eltűnik, és nem látjuk, csak a becsapódását
– fogalmazott a tábornok. Igaz, egy a Bloomberg által megszólaltatott moszkvai elemző szerint túlzás, hogy ne lehetne ellene védekezni, mert a fellövés ugyanúgy történik, mint egy ballisztikus rakéta esetében, így a pálya korai szakaszában, a hiperszonikus fázis előtt elkapható a fegyver. (Ez azonban mégsem olyan egyszerű, hiszen a fellövés Oroszország kellős közepén történik.)
Az amerikai hírügynökség cikkéből az is egyértelmű, hogy egyre többen tartanak egy új fegyverkezési verseny, illetve egy új hidegháború kialakulásától. Ezért mondjuk Donald Trump amerikai elnök sokat tett, amikor kiléptette országát a rövid- és középhatótávolságú rakéták fejlesztését tiltó 1987-es egyezményből, mondván, az oroszok megsértették az előírásait. Ezt ők tagadták, de válaszként ők is felmondták a megállapodást.
Ezek után már csak egyetlen szerződés van, amely a két ország stratégiai erőinek nagyságát korlátozza, a 2010-ben kötött új START, avagy START-3, amely 2021 februárjában jár le. Az oroszok már jelezték, hogy készek a meghosszabbítására, és tőlük belevehetik az Avangardot, valamint a szintén újnak számító Szarmat ballisztikus nehéz rakétákat is. Ezt az amerikaiak eddig visszautasították, mondván, egy új megállapodásban Kínának is részt kellene vennie. Ők viszont erről hallani sem akarnak, mert szerintük nekik összehasonlíthatatlanul kisebb a nukleáris arzenáljuk.
Jeff Merkley amerikai demokrata szenátor ugyanakkor arról értekezett Twitteren pár hete, hogy súlyos hiba lenne a START-3 veszni hagyása a jelenlegi helyzetben, hiszen ez akadályozta meg egy új nukleáris versenyfutás kialakulását Amerika és Oroszország között. Hozzátette, erről a törvényhozásban ülő republikánusok is így gondolkodnak. Már csak az a kérdés, hogy Trump mit szól hozzá – főleg abban az esetben, ha jövő novemberben újraválasztják.
Világ
Fenn lehet-e tartani sok pénzzel a NATO-egység látszatát?
A katonai szövetség vezetése a kiadások emelésével békítené meg Donald Trumpot, de az amerikai vezetés ideológiai alapvetéseivel is számolni kell.
A magyar autószalonokig gyűrűzik a BYD által felpörgetett kínai árháború hatása
Amíg eldől, melyik lesz a világszerte megerősödő két-három kínai autómárka, sok gyártó próbálja a külföldi piacokon is kiszórni készleteit.
Mindenki arra számít, hogy Trump úgyis félrerántja a kormány
A piacok optimisták, pedig egyelőre nem látszik, hogyan születhetne egyezség például az USA és az EU között. Közben ráadásul Kína is bekavarhat.
Fontos
Több pénzt kap külföldről a kormánymédia, mint a nem kormányközeli kiadók
A Szuverenitásvédelmi Hivatal büdzséje is többszöröse annak, mint amennyi külföldi támogatást a független média kap.
Csak két szakma előzi meg a politikusokat a fizetési listán
Az utóbbi öt évben a pilóták megelőzték a képviselőket, államtitkárokat és minisztereket. A szakorvosok előreléptek a negyedik helyre.
Tehetetlen a kormány, az árnyomás utat tör magának a gazdaságban
A kormány infláció elleni hadjárata nem hozza a várt eredményt, több szektorban is elkezdtek ritkulni az akciók, néhány bank a lakáshiteleknél szigorít.
