Egy olyan kisvárosban a legrosszabb a levegő világon, ahol tömegek fűtenek nedves fával
Magyarország bizonyos szegény és a széljárás szempontjából kedvezőtlen fekvésű településein rendszerint minden télen borzasztó szennyezetté válik a levegő. Az itt lakók ugyanis nem engedhetik meg maguknak, hogy jó minőségű tüzelőanyaggal fűtsenek, hanem bármivel begyújtanak, ami éghető. Hasonló helyzetben vannak a chilei Temuco lakosai is:
a kétszázezres város egy völgyben fekszik, és a helybeliek zömmel olyan szegények, hogy olcsó, jellemzően nedves fával kénytelenek fűteni.
Egy Bloomberg-nek nyilatkozó helyi lakos, Patricia Bravo szerint néha már a következő sarokig sem látni az utcán a sűrű szürke füst miatt. A hatvan éves asszony már hozzászokott, hogy a fűtési szezonban még a nappalijában is viszket a szeme és érzi füst kellemetlen szagát, hiába tartja zárva az ablakokat. Az erősen szennyezett levegő pedig súlyosan károsítja az ott élők egészségét – egy a városban dolgozó kardiológus a rendelőkben megjelenő betegek száma és a levegőszennyezés mértéke között fennálló egyértelmű kapcsolatról számolt be a lapnak. Valószínűleg az egészségügyi ellátás mostanában csúcsra jár, a Bloomberg elemzői szerint az elmúlt napokban
a temuco-i levegő minősége olyan hírhedten szennyezett városokat is alulmúlt, mint Peking és Új-Delhi,
ami a téli évszak miatti hűvös időjárásban begyújtott kályháknak köszönhető.
Temuco-t ráadásul a koronavírus-járvány sem kíméli, a város példája a gyakorlatban is alátámasztja azokat a kutatási eredményeket, amelyek szerint a levegő szennyezettségével növekszik a betegség súlyossága. Áprilisban ez volt az első város Chilében, amit karantén alá kellett vonni, és a helyi adatokból jól látszik, hogy ha lehűl az idő és többen kezdenek el fűteni, akkor a sűrűbb füst miatt a vírusos esetek száma is növekedni kezd.
A dél-amerikai város problémája Magyarországról nézve is különösen égető. Ha nem sikerül megfékezni a járványt, mire az északi féltekén bekövetkezik a tél, akkor fokozott kockázatnak lesznek kitéve azok a magyar települések, ahol sokszor még az adományként érkező ruhaneműt is kénytelenek elégetni a helyiek – igaz ezek mérete jelentősen kisebb Temuco-nál, de a hatásmechanizmus ugyanaz lehet majd.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
