Kínában egészen a múlt hét végéig fékezhetetlennek tűnő tőzsdeláz tombolt, a fő részvényindex megközelítette a még 2015-ben beállított csúcsát, és egyre több kisbefektető kezdett hitelből részvényeket vásárolni. A kormány azonban nem felejtette el, hogy mekkora társadalmi elégedetlenséget szült az öt évvel ezelőtti csúcsot követő összeomlás, ezért az illetékesek úgy döntöttek, itt az ideje lehűteni a kedélyeket.
Több szempontból is jellemző az országra, hogy ehhez milyen módszert választottak (néhány másik mellett). A kínai kommunista párt központi bizottságának lapja, a többmilliós példányszámú Zsenmin Zsipao Wechat-felületén – ami nagyjából a Twitter ottani megfelelője – megjelent egy eszmefuttatás, amely az ország legnagyobb italgyártó vállalatával, a Kweichow Moutai Co.-val kapcsolatban arról szólt, hogy
az alkohol azért van, hogy megigyák, nem azért, hogy spekuláljanak vagy megvesztegessenek vele.
Ezzel a veretes népi bölcsességnek is beillő megállapítással sok magyar kocsmában is egyetértenének, de a befektetők szintén értettek a szóból. A vállalat részvényei ma 7,9 százalékot estek, ami 25 milliárd dollárnak (nagyjából 7700 milliárd forintnak) megfelelő összeggel csökkentette a cég értékét. Összehasonlításként, ez több mint az OTP piaci kapitalizációjának*körülbelül 3000 milliárd forint két és félszerese, de meghaladja a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett összes vállalat együttes értékét*nagyjából 6700 milliárd forint is.
Ahogy a Bloomberg írja, a teljes kínai befektetői közösség vette az üzenetet, mert nemcsak más italgyártók papírjai estek – mindegyik a napi maximum 10 százalékkal -, de az SSE 50 tőzsdeindex is 4,6 százalékkal, amire február óta nem volt példa. (A Kweichow Moutai pedig 2018 októbere óta nem zuhant annyit, mint ma).
A kínai illetékesek nem először nyúlnak hasonló eszközhöz. Három éve az állami hírügynökségnél jelent meg egy anyag arról, hogy az italgyártó részvényei – amelyek a legnépszerűbbek közé tartoznak a külföldi intézményi és a kínai kisbefektetők körében egyaránt – túl gyorsan drágulnak. Ez azonban csak ideiglenesen hatott, mert tavaly a cég papírjai megduplázták értéküket, és a mai zuhanás előtt idén is 50 százalékkal drágultak – pedig közben volt ugyebár egy koronavírus-járvány. A zuhanás előtt a vállalat 320 milliárd dollárt ért, amivel már világszinten sem túl sok társaság versenyezhet. Kínában pedig az esés után is ez a legértékesebb tőzsdei társaság.
A befektetők részben azért voltak ilyen lelkesek, mert a cég lendületesen tudta emelni a főképp cirokból készülő, akár öt évig is érlelt gabonapárlatai árát. Többek között valószínűleg erre utalt a pártlap spekulációs kiszólása, ami pedig a korrupciót illeti, a drága italokat megvesztegetési célból is előszeretettel ajándékozták. Már csak azért is, mert a kínai polgárháború idején Mao Ce-tung csapatai is fogyasztották, amikor a déli Kujcsou tartományban lévő Moutai környékén állomásoztak, így aztán később könnyen megtalálta az utat az állami tisztségviselők italkészletébe is.
Ez a gabonapárlat egyébként a pajcsiuk családjába tartozik, ami Kína nemzeti itala, és bár sokan jósolnak az italnak – amelyet a köles mellett még rizsből szoktak főzni – nemzetközi áttörést, viszonylag magas (30-50 százalékos) alkoholtartalma és szokatlan ízvilága miatt ez egyelőre elég lassan halad.
Vállalat
Fontos