Májusban az újonnan forgalomba helyezett gépkocsik száma 57 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi értéktől Európában – az első ránézésre kétségbeejtő adat a mostani helyzetben akár némi bizakodásra is okot adhat, ugyanis áprilisban a visszaesés mértéke még 78 százalék volt az előző év azonos időszakához képest. Túl nagy optimizmusra persze semmi okunk nem lehet, a statisztikákat összesítő Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) 1990 óta nem rögzített olyan alacsony májusi adatot, mint idén.
A kontinens országai*A statisztika egész pontosan az EU- és az EFTA-tagállamokra, illetve az Egyesült Királyságra vonatkozik. között jelentős különbségek vannak a visszaesés tekintetében. Míg Magyarországon nagyjából az európai átlagnak megfelelő mértékben szűkült a piac, addig a szomszédos Ausztriában és Szlovéniában, illetve Belgiumban is csak a harmadával esett vissza a forgalomba állított autók száma. A legnagyobb csökkenést az Egyesült Királyságban szenvedte el az ágazat 89 százalékkal, de az ír, a horvát, az izlandi, a portugál és a spanyol kereskedők is 70 százalék feletti szűkülést szenvedtek el az előző hónapban.
Ha az idei év első öt hónapját hasonlítjuk 2019 azonos időszakához, akkor Magyarországot már a piacszűkülésben legkevésbé érintett országok közé sorolhatjuk. A 43 százalékos csökkenést mutató európai átlaghoz képest a magyar visszaesés csak 26 százalék volt, aminél csak a litván, a norvég és a finn autókereskedők szenvedtek el kisebb mérséklődést. A rangsor másik oldalán Horvátország, Spanyolország, az Egyesült Királyság és Olaszország áll 50 százalékot meghaladó visszaeséssel.
Az iparág reményei szerint a nyári turisztikai szezon újabb löketet adhat az autóeladásoknak, a járvány miatt ugyanis várhatóan megnövekszik az autós utak népszerűsége. Az autókereskedelem az Egyesült Államokban és Kínában is túl van a tavaszi mélypontokon.
Persze arról szó sincs, hogy az európai gyárak komolyabb veszteségek nélkül megúsznák a koronavírus gazdasági következményeit: több tízezer autóipari állás és számos üzem működése vált bizonytalanná a kontinensen, ugyanakkor Magyarország ebből a szempontból is a szerencsésebb országok között említhető.
Adat
Másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon 2021 óta
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben. Főleg a csalások és a lopások száma ugrott meg a közelmúltban.
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
