Az Ausztriából induló, vagy oda érkező repülőkre ezentúl nem lehet 40 eurónál olcsóbban jegyet eladni. Ez cikkünk írásakor közel 14 ezer forintnak felel meg, ami ugyan nem horribilis összeg, de mégis egyértelműen jelzi, hogy a szuperolcsó fapados repülésnek például Bécsben, azaz a Ryanair és a Wizz Air egyik bázisán hamarosan vége lesz.
Hogyan jutott ide az osztrák szabályozás? A választ természetesen a koronavírus-járványból kiindulva lehet megkapni, az osztrák nemzeti légitársaság, az AUA ugyanis csak úgy menekülhetett meg a csődtől, hogy végre kell hajtania egy több elemből álló zöld programot.
Ahogy arról mi is írtunk korábban, a légi közlekedés teljes leállása, és a nagy légitársaságok megmentésének kényszere soha vissza nem térő lehetőséget adott a kormányok kezébe, hogy az ágazat sokat kritizált környezetszennyezését csökkentsék. A lehetőséggel nem sok ország élt, de az osztrákoknak szinte kötelező volt beleállni a zöld szervezetek követeléseibe, hiszen az ottani zöld párt jelenleg a kormánykoalíció oszlopos tagja.
Ahogy az Euractiv összefoglalója írja, az AUA összesen 600 millió euró juttatásban részesül, ebből 150 milliót a szintén megmentésre szorult német Lufthansa, vagyis fő tulajdonosa biztosít. További 150 millió eurót tol be a cégbe az osztrák állam (az adófizetők pénzéből), a maradék 300 millió eurót pedig osztrák bankok fogják hitelezni, akár 90 százalékig felfuttatható állami garancia mellett.
Cserébe az AUA-nak sok mindent kell tejesítenie. A légitársaságnak 2030-ra a 2018-as érték 50 százalékára kell csökkentenie a károsanyag-kibocsátását, például úgy, hogy az üzemanyag felhasználást évente 1,5 százalékkal kell hatékonyabbá tenni, a rövid- és középtávú járatoknál pedig 2 százalékra kell növelni az alternatív üzemanyagok arányát.
Ennél érdekesebb, hogy dömpingellenes szabályokat is hoztak, tehát általánosságban is csökkenteni akarják a légiforgalmat. Ennek részeként előírják, hogy ezentúl költség alatt nem lehet jegyet értékesíteni, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy 40 euró alá nem mehetnek a jegyárak.
A jegyekre egységes 12 eurós adót vetnek ki, de a 350 kilométernél rövidebb járatoknál 30 euró lesz a terhelés. Kivételt képeznek az olyan ultrarövid utak, amelyek a hosszabb, átszállásos utazások részei. A zöldek egyébként 12 eurónál magasabb adót szerettek volna kivetni, ezzel a tervükkel azonban elbuktak.
A 40 eurós minimum megjelenése a nyugat-dunántúli magyarok mellett érzékenyen érintheti a Pozsonyban és környékén lakó szlovák utasokat is, hiszen többnyire nekik is Bécs a kézenfekvő fapados reptér.
Minden olyan repülőjáratot meg kell szüntetni, amely kiváltható egy legfeljebb 3 órás vonatúttal. Nem világos egyelőre, hogy ez a kötelezettség csak az AUA-ra vonatkozik, vagy minden piaci szereplőre, de az biztos, hogy ebbe az időtartományba még Budapest is belefér, hiszen a vonatok egy része 5-10 perccel kevesebb mint 3 óra alatt teszi meg a távot.
Az új szabály gyakorlatilag beszünteti az osztrák belföldi légiközlekedés jelentős részét, mert a nagyvárosok közül Bécsből csak Innsbruck nem érhető el vonattal 3 órán belül. München azonban már kiesik a körből, ez a fontos, de szintén nem túl hosszú távú járatkapcsolat megmaradhat.
Vállalat
Fontos