(A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata.)
A 70 százalékos bérkipótlással a kormány végre a jó iránya indult el. Be kellett látnia, hogy ez most elsősorban egy keresleti oldali és megélhetési válság, azaz a magyar állam sem fogja elkerülni, hogy átvállalja állampolgárai megélhetésének biztosítását, méghozzá tömegesen. Ezt korábban már felvállalta az állam a Távol-Keleten, Kelet- és Nyugat-Európában, sőt, még az Egyesült Államokban is. Ehhez képest a magyar 70 százalék – nem a teljes bérre, csak a kieső részre vonatkozik – relatíve szerény vállalás, de legalább elengedte a kormányzat az „aki akar, képes munkát találni” régóta dédelgetett fikcióját. Ez az ország nagy részén eddig sem volt így, a vírus idején pedig pláne nem.
Továbbra sem világos azonban, hogy mi lesz a társadalom legelesettebb rétegeivel. Jelentős lesz azoknak a száma, akiket a munkáltató nem részmunkaidőre rak át, hanem el fog bocsájtani, vagy már el is bocsájtott. Az eddigi, Európa-rekorder rövid és alacsony összegű munkanélküli segély itt elégtelennek fog bizonyulni.
Ismert, hogy a magyar háztartások háromnegyedének továbbra sincsen pár hónapnál hosszabb időre elegendő tartaléka. Ezt nagyjából a nyár közepére felélik. Ha a válság ennél tovább tartana, nagyon súlyos helyzet alakulhat ki.
Kifejezetten veszélyeztetett réteg az idősek csoportja.
A nyugdíjukat ők ugyan nem fogják elveszíteni, ebben az értelemben tehát nagyobb biztonságban vannak, mint az aktív korúak. Ugyanakkor egy tartósan 360 forint feletti euróárfolyam olyan mértékű import-áremelkedést jelenthet, ami súlyosan veszélyezteti a megélhetésüket, főleg a kisnyugdíjasoknál. A 2020-ban velünk lévő válságban nem jelent semmilyen támogatást a kormány által bejelentett, nagyon kismértékű nyugdíjemelés, amelyet csak 2021-től folyósítanak, évi egyhetes extra jövedelem mértékéig. Sürgősen szükség lenne a szakszervezetek régi követelésének teljesítésére: a minimálnyugdíj érje el a mindenkori minimálbér szintjét! (És ha már a szakszervezeteknél tartunk: abszurd, hogy a kormány hazai és nemzetközi vállalkozói szervezetekkel is egyeztet a válságenyhítő csomagjáról, de a szakszervezetekkel nem!)
Az időseknek azonban többre lenne szüksége, mint jövedelemre. Nem véletlen ugyanis, hogy tömegesen kinn vannak az utcán a kijárási korlátozás ellenére. Az Európai Szociális Felmérés (ESS) adatai szerint ugyanis a magyar nyugdíjasok minden más uniós tagországnál nagyobb arányban elmagányosodottak. Mintegy 60 százalékuknak egyáltalán nincs társasága, míg mondjuk Skandináviában ilyen nyugdíjas gyakorlatilag nincs. Vészhelyzetben mutatkozik meg, mennyire hiányzik egy érdemi szociálismunkás-hálózat idehaza. Érdemi fizetésekkel, jelentős létszámmal. Ennek a bevezetése most óriási segítség lenne (bevásárlás, ház körüli segítség, étkeztetés, ügyintézés, lelki támogatás), és munkahelyeket is jelentene.
További kiszolgáltatott réteg a bizonytalan lakhatással rendelkezők csoportja.
Nem csak a látható hajléktalanokról van szó, ők csak a jéghegy csúcsa. Budapesten például a szakértők szerint százezres nagyságrendben vannak olyanok, akik ugyan nem az utcán alszanak, de lakhatásuk nem megoldott. Az ő egészségügyi helyzetük nagyon kiszolgáltatott. Az Egyesült Államok példáján már világosan látszik, hogy a legszegényebb rétegeknél terjed leggyorsabban a vírus: zsúfoltabban laknak, rosszabb higiéniai, táplálkozási és immunitási helyzetben. Ha valaki puszta emberiességből nem is empatizál a szegényekkel, legalább a saját érdekében most kellene. Nem fogjuk tudni ugyanis megfékezni a járványt, ameddig az a legszegényebbek között szabadon terjedhet. Márpedig az első jelentések szerint az amúgy is elégtelen minőségű hajléktalanszállások az elmúlt időszakban megteltek.
Továbbra sincs információ arról, hogy hogyan segíti az állam, segítik az önkormányzatok azokat, akik nem tudják otthon tanítani gyerekeiket, mert még munkába járnak. (A miniszterelnök – érthető okokból – külön kérte, hogy ne a kockázati csoportot jelentő nagyszülőkre bízzák őket). Mi lesz azokkal, akik nem engedhetik meg maguknak a digitális oktatást lehetővé tevő számítógépet és szélessávú internetet? Ismert módon a magyar gyerekek harmada-negyede az elmúlt évtizedben szegénységben élt. Biztosított-e most az ő rendszeres és egészséges táplálkozásuk? Ez a kérdés még az immunrendszer szempontjából is felvethető.
Ha a transzneműekre van ideje a kormányzatnak, talán a szegényekre is kéne jusson. A magyar társadalom nagyobbik része egyáltalán nem osztja ugyanis a miniszterelnök álláspontját, mely szerint csak munkáért szabad az államnak megélhetést biztosítania. A már hivatkozott ESS adatai szerint például egy alapjövedelem bevezetését a magyarok 70 százaléka támogatja, és csak 30 százaléka ellenzi. Ezzel második helyen vagyunk Európában.
Közélet
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
Fontos
Alig érdekel valakit a 3+3 millió forint otthonfelújítási ingyenpénz
Körülbelül 1,5 millióan lehetnek jogosultak a támogatásra, 20 ezren meg is kaphatnák, de egyelőre csak 4500-an jelentkeztek érte.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
