„Most egy ideig nem nyit ki a hely, ezért engem fizetés nélküli szabadságra küldtek, a teljes állásban dolgozók pedig most egy ideig fizetett szabadságon lesznek. Olyan helyekről is hallottam viszont, ahonnan elküldtek embereket a járványra hivatkozva” – mesélte egy nagyobb budapesti szórakozóhelyen részmunkaidőben pultosként dolgozó egyetemista arról, hogy mit lépett a járványra a cég, ahol dolgozik.

Olyan megoldásról is hallottunk, ahol márciusban még kifizetik a munkavállalók teljes bérét, áprilistól kezdve viszont a megmaradt források tükrében csökkenthetik. Zsófia egy budapesti magánszínházban dolgozik, és mivel a 100 fő fölötti befogadóképességű színházaknak be kellett zárniuk, most alkalmi munkát vagy félállást keres, amíg a színházban nem lesznek előadások.

„Csütörtökön 11 órakor volt társulati ülés, ahol az igazgató azt mondta, hogy mivel magánszínház vagyunk, ha nem kapunk állami támogatást, áprilistól bizonytalan a helyzetünk”.

A színház a nemrég indult Ne válts vissza jegyet mozgalomból számít valamennyi bevételre, amihez még hozzájöhet valamennyi pénz, ha az állam vagy az önkormányzat úgy dönt, hogy segít a bajba jutott cégeknek és intézményeknek átvészelni ezt az időszakot.

További tájékoztatást két hét múlvára ígértek, de az a legvalószínűbb, hogy a bevételt áprilistól kezdve elosztják a munkavállalók között, és hozzájuk vehetik a színészeket, táncosokat is, akik szerződéssel dolgoztak a színháznak. Zsófia abban reménykedik, hogy olyan munkát tud találni, amihez nem kell felmondania a színháznál, és amit ott tud hagyni, ha újraindulnak az előadások.

Felmondtak a diákoknak

Egy másik egyetemista még ennél is rosszabbul járt: ő egy diákszövetkezeten keresztül dolgozott egy nagy budapesti szórakozóhely ruhatárának műszakvezetőjeként heti négy napban.

„A munkahelyi Facebook-csoportban a szórakozóhely oldalának posztját megosztva közölték, hogy mostantól ne menjünk dolgozni, a diákszövetkezet pedig egyáltalán nem is értesített minket”

– mesélte az elbocsátásának körülményeiről. Azt is elmondta, hogy a szórakozóhelyhez tartozó bárból nem küldtek el mindenkit, mert az ki fog tudni nyitni, de a ruhatárban dolgozó összes diáknak felmondtak. A terveiről annyit árult el, hogy mivel az egyetemi szakja végéhez közeledve már amúgy is aktuális lett volna, gyakornoki pozíciót próbál most keresni.

Leállított produkciók

„Filmes berendezéssel és kellékbérbeadással foglalkozó cégnél voltam lassan fél éve. Csütörtökön még csak az irodistákat küldték home office-ba, majd pénteken bejött a tulaj válságértekezletet tartani. Elmondta, hogy az összes előkészület alatt álló produkciót leállították, ezért vagy az egész cég fog csődbe menni, vagy kénytelen fájdalmas lépéseket tenni, és megválni minél több embertől, hogy minimális személyzettel, csökkentett üzemmódban húzzák ki. Utána egyenként behívott minket, elmondta, mennyire sajnálja, és várnak vissza, ha vége lesz ennek, majd egy közös megállapodásos munkaviszony megszüntetése szerződést adott, hogy írjam alá. A márciusi béremet teljesen kifizetik, de már aznap sem kellett végig bent maradnom” – mesélte Dániel.

Ő azt mondta, most egyelőre nincs konkrét terve, de mindenképp dolgozna, arra nem is gondolt, hogy munkanélküli segélyt kérjen. „De ahogy egyelőre látom, pont azokat a munkákat érinti ez most, amikhez úgy-ahogy értek és érdekelnek” – mondta.

Bajban a feketemunkások

Ez csak pár történet a sok közül, ugyanis a turizmus, vendéglátás, rendezvényszervezés és a kultúr- és szórakoztatóipar néhány területén (koncertek, meccsek, színházi előadások stb.) valószínűleg a napokban is tömegek vesztik el a munkájukat ideiglenesen vagy véglegesen.

A helyzet jelenleg is folyamatosan változik, ezért nehéz lenne pontosan megbecsülni, hogy hány ember munkája van veszélyben, de azt biztosan tudjuk, hogy a KSH adatai alapján 2019-ben a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban 104,8 ezer, a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazatban pedig 36,8 ezren dolgoztak.

Ez alapján nem túlzás azt feltételezni, hogy tízezrek munkája van veszélyben rövid távon.

A legrosszabb helyzetben talán azok vannak, akik már nem egyetemisták, ráadásul bejelentés nélkül voltak foglalkoztatva. „Egy éve dolgozom itt, eddig annyi munka volt, hogy ki se lehetett látni belőle.

Most napok óta egy darab címet sem kapunk, a főnök pedig még annyit se mond, hogy a járvány miatt most egy ideig nem lesz munka, ami szerintem elég nagy bunkóság”

– mesélte nekünk Anna, aki Airbnb-s lakásokat takarít. Neki most jól jön, hogy kevesebb a munka, mert éppen költözik. Viszont biztos benne, hogy sokan vannak még, akik hozzá hasonlóan dolgoztak bejelentés nélkül, és most nehéz helyzetbe kerültek.

Magyarországon a járvány által leginkább érintett iparágak közül a Munkaügyi Hatóság legfrissebb jelentése alapján az építőipar mellett a vendéglátásban a leginkább elterjedt a feketefoglalkoztatás.

Ez a gyakorlatban leggyakrabban azt jelenti, hogy a munkavállalókat nem jelentik be, vagy munkaszerződés nélkül foglalkoztatják őket. „Én be vagyok jelentve, de nem ez az első munkahelyem a vendéglátóiparban. A korábbi munkahelyeimen egyáltalán nem volt ritka, hogy az alkalmazottakat minimálbérre vagy kevesebb órára bejelentve, vagy akár bejelentés nélkül alkalmazták” – mesélte erről az egyik forrásunk.

Ahhoz, hogy valaki a munkája elvesztése után munkanélküliségi segélyt kaphasson, a magyar törvények alapján a munkanélkülivé válását megelőző három évben 360 nap jogosultsági idővel kell, hogy rendelkezzen. A jogosultsági idő egy alkalmazott esetében azt jelenti, hogy hány napot dolgozott munkaviszonyban. A turizmusban dolgozók közül tehát az átlagosnál nagyobb arányban lehetnek olyanok, akik még munkanélküli segélyre sem számíthatnak most.

Külföldön már érkezik a segítség a dolgozóknak

A járvány hatására számos ország hozott már intézkedéseket az elbocsátások megakadályozása érdekében. Németországban nemrég jelentette be a kormány, hogy az állami KfW bank 550 milliárd értékben fog hitelezni vállalatoknak annak érdekében, hogy ne kelljen leépítésekbe kezdeniük.

A francia gazdasági miniszter pénteken azt az ígéretet tette, hogy a francia munkavállalók egy fillért sem veszthetnek el elbocsátások miatt. Spanyolországban a kormány azt jelentette be, hogy minden önkaranténba vonuló munkavállaló automatikusan jogosulttá válik táppénzre. Görögországban felfüggesztették a cégek áfakötelezettségét, és társadalombiztosítási járulékot sem kell fizetniük a munkavállalóik után.

Lengyelországban szó van róla, hogy a gyerekeikkel otthon maradó szülők segélyt kapnak az államtól, bár ezt a törvényt még nem fogadták el. Szingapúrban és Hongkongban egyszeri összegeket (22 és 400 ezer forint között) utaltak ki a lakosságnak, hogy a lakásvásárlókat, a diákokat, a kisvállalatokat és a befektetőket segítsék. Dániában a rendezvényszervezőket közvetlen segéllyel segíti ki a kormány.

Orbán Viktor pénteken azt mondta, a magyar kormány ágazati akcióvédelmi terveket fog kidolgozni, amik az adott ágazatok sajátosságaihoz igazodva próbálnak segítséget nyújtani. Az biztos, hogy az elbocsátások már elkezdődtek, tehát a kormánynak mielőbb lépnie kellene, ráadásul lehetőleg úgy, hogy azoknak a munkavállalóknak is segítsen, akik nem jogosultak munkanélküli segélyre például azért, mert önhibájukon kívül nem jelentették be őket. A budapesti turisztikai és vendéglátóiparban emellett sok fiatal vagy egyetemista dolgozik részmunkaidőben, köztük szintén sokan lehetnek, akik nem dolgoznak elég régóta ahhoz, hogy segélyre legyenek jogosultak.

Emellett ott lesznek azok, akiket fizetés nélküli szabadságra küldenek, vagy akik azért nem tudnak majd bemenni dolgozni, mert nem tudják megoldani a gyerekeik felügyeletét.  A KSH legfrissebb, 2018-ra vonatkozó adatai szerint ráadásul a magyar lakosság harmada nem engedhet meg magának egyhavi, a szegénységi küszöb nagyságának megfelelő (84 ezer forint) váratlan kiadást.

Jöhet az alapjövedelem?

Többek között az ilyen helyzetek miatt is jobb- és baloldali közgazdászok egyaránt felvetették mostanában valamiféle ideiglenes alapjövedelem bevezetésének szükségességét. Gregory Mankiw, George W. Bush korábbi gazdasági tanácsadója a blogján arról írt, mivel szinte lehetetlen ilyen hirtelen kiszelektálni, hogy kinek van valójában szüksége segélyre, egy 1000 dolláros (nagyjából 305 ezer forintos) csekk kiküldése lenne indokolt minden amerikainak. De hasonlóképpen vélekedett nemrég a Wall Street Journalban megjelent véleménycikkében Barack Obama volt gazdasági tanácsadója, Jason Furman is. Ő szintén 1000 dolláros egyszeri kiutalásról ír felnőttek számára, e mellé pedig minden gyereknek is küldene 500 dollárt.

Bár ez akár nagy összegnek is tűnhet, érdemes figyelembe venni, hogy az amerikai közgazdászok a magasabb amerikai árakkal számolnak. Másrészt pedig – ahogy Furman fogalmaz – érdemes inkább fölé lőni a reakció komolyságával, mert a helyzet sajátossága miatt nagyon nehéz kiszámítani, mekkora sokkot jelent a járvány a gazdaságnak, és a cselekvés hiánya olyan károkat okozhat, amiket már nehéz lesz helyrehozni később. Vagy, ahogy a költségvetési hiányokra egyébként elég érzékeny Mankiw fogalmazott: 

„Vannak olyan helyzetek, amikor érdemes aggódni a költségvetési hiány miatt. Ez nem egy olyan helyzet.”

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA színházak feladták, a mozik jó esetben csak szétültetik a nézőketA jelek szerint a mozik megpróbálnak élni a száz fő alatti működés lehetőségével, a színházak viszont szinte kivétel nélkül bedobták a törölközőt, érthető okokból.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet elbocsátás koronavírus munkahely munkanélküliség szabadság Olvasson tovább a kategóriában