Valószínűleg neked is van egy ismerősöd, aki a szabadidejében rendszeresen online webshopokat szokott böngészni, és arról mesél, hogy a magyar átlagárnál 50 forinttal olcsóbban rendelt meg egy olyan terméket Aliexpresszről, aminek korábban a létezéséről sem tudtál.

Ennek a valószínűsége a statisztikák szerint is évről-évre egyre nagyobb. A GfK Hungária rendelkezésünkre bocsátott, 2000 háztartás megkérdezése alapján készített reprezentatív felmérése szerint 2016 és 2019 között a rendszeresen online vásárlók aránya és a vásárlások száma is nőtt Magyarországon (a népesség 31 százalékáról 39 százalékra, és havi 2,9-ről 3,4 alkalomra).

A magyarok leginkább szolgáltatásokat vesznek online, például szállást foglalnak, színház-, mozi- vagy koncertjegyet, vagy mobil előfizetést, de a különféle kütyük (mobilok, számítástechnikai eszközök és szórakoztatóelektronikai eszközök), valamint a könyvek is nagyon népszerűek: a GfK-nak a megkérdezettek 38-47 százaléka mondta azt, hogy ezeket inkább online veszi meg.

Az online vásárlás mellett van még egy dolog, ami egyre népszerűbb mostanában, és ez a környezettudatosság. A nagypolitika szintjén, és a cégek marketingjében is egyre gyakrabban jelenik meg a klímaváltozás kérdése, és fogyasztóként is egyre gyakrabban juthat eszünkbe, hogy milyen mértékben járulunk hozzá a bolygó élhetetlenné válásához az étkezésünkkel, közlekedési szokásainkkal, vagy azzal hogy mennyi szemetet halmozunk fel.

Ezért aztán azt is fontos lehet tudnunk, hogy

mikor védjük jobban a bolygót, ha online rendelünk, vagy ha boltban vásárolunk?

A válasz azért is fontos lehet, mert hogy ha megnézzük, hogy 2000 óta Magyarországon miből származott az egyik fő üvegházhatást okozó gáz, a szén-dioxid kibocsátása, akkor azt látjuk, hogy miközben összességében a 2000-es évek elejéhez képest csökkent a kibocsátás, ezen belül a szállításból és közlekedésből származó kibocsátás aránya jelentősen nőtt, és 2017-ben már a teljes kibocsátás negyedét adta.

Azt sajnos nem tartja számon a KSH, hogy ezen belül mekkora arányban voltak magánjárművek és céges járművek a kibocsátás okozói. De az biztos, hogy a kiszállítás része a kibocsátásnak, és hogy azt is tudjuk, hogy nem tűnik úgy, hogy a népszerűsége csökkenne.

Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy az online rendelés ökológiai lábnyoma nagyobb, mint ha mi magunk mennénk el a boltba vásárolni. Nem is bonyolult belegondolni, hogy miért: míg kiszállításkor az árut szállító jármű a raktár és több úticélt figyelembe véve alakítja ki az útvonalat, addig a fogyasztók egyenként mennek el a boltba, ahová eleve el kell szállítani az árut. Így ha valaki messzebb lakik a bolttól, elképzelhető olyan felállás, hogy önmagában olyan hosszú utat tesz meg, mint az a jármű, ami több embernek is kiszállítja közben a rendelt árut.

Persze végeredményben minden a részleteken múlik, például hogy pontosan milyen távot tesznek meg a járművek, milyen járművekről van szó, és hogy mekkora a szén-dioxid-kibocsátásuk. Vagy akár az, hogy a boltba honnan és hogyan szállítják a termékeket. Az erre vonatkozó becslések főleg az Egyesült Államokra vonatkoznak, általánosságban is érvényes összefüggések is kiderülnek a témával foglalkozó tudományos kutatásokból.

Egy 2012-es tanulmányban Anne Goodchild, a Washingtoni Egyetem professzora arra jutott, hogy bizonyos esetekben kiszállítással a szén-dioxid-kibocsátás 80-90 százalékkal csökkenthető, ahhoz képest, ha a fogyasztók maguk mennek el a boltba.

A házhozszállítás előnye azonban jelentősen csökken, és akár el is tűnik, ha az árut távolról szállítják, vagy ha egy-két napon belül kell házhoz szállítani, és így nincs lehetőség az utak összevonására.

Egy 2001-es tanulmány szerint ha egy darab könyv esetében nézzük, hogy az online vagy a személyes vásárlásnak nagyobb-e a környezetterhelése, akkor 8 kilométernél van az a határ, ami felett már az online kiszállítás éri meg jobban.

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) logisztikai és közlekedéstudományi tanszékének 2013-as tanulmánya nem csak a hagyományos és az online vásárló ökológiai lábnyomát hasonlította össze, hanem olyan esetekre is készített becslést, ahol a vásárló például online tájékozódik, aztán a boltban vásárol, vagy a boltban tájékozódik, de csak utólag, online vásárol. Ez a tanulmány azt is figyelembe veszi, hogy az online vásárlás során ugyanazt a terméket jobban be kell csomagolni, ami nagyobb környezetterhelést eredményez.

Egy városi fogyasztó vásárlásának ökológiai lábnyoma így online rendelés alapján általánosságban kisebb, mint ha elmenne a boltba, és helyben, több utat is megtéve keresné meg a megfelelő terméket. De ha a vásárló a keresgélést megspórolva online tájékozódik, és utána megy boltba, már majdnem akkorára csökkenti a lábnyomát, mintha online rendelt volna.

Miguel Jaller, a UC Davis közlekedéstudományi intézetének kutatója tanulmányában úgy becsülte, hogy

ha a kiszállításhoz használt jármű hatnál kevesebb címet ejt útba, akkor környezetvédelmi szempontból már előnyösebb, ha a vásárlók mennek a boltba a termékért.

Kérdés, hogy az online rendelések növekedése összességében elősegíti-e, hogy a logisztikai cégek nagyobb mértékben legyenek képesek minél nagyobb számú rendelést egyszerre kiszállítani.

Az amerikai UPS 2017-ben közzétett adatai alapján nem igazán: a futárcég saját adatai alapján az online rendelések növekedésével csökkent az egy mérföldes (1,61 kilométer) távon átlagosan kiszállított csomagjaik száma, tehát a Jaller által beazonosított jelenség egyre kevésbé valósult meg. Valójában viszont a cégek is abban érdekeltek, hogy inkább csak telepakolt járművekkel kelljen útnak indulniuk, hiszen így spórolni tudnak az üzemanyagon. A helyzet ugyanakkor az, hogy – ahogy azt Jallen a CNN-nek elmagyarázta – a nagyobb cégek, mint például az Amazon, képesek az akár több milliárd dolláros nagyságrendű  – normál esetben veszteséget generáló – pluszköltségeket is benyelni azért, hogy fenntartsák uralkodó piaci pozíciójukat.

Viszont ezek a nagy cégek jóval nagyobb infrastruktúrával, tehát több raktárral és járművel is rendelkeznek, ezáltal pedig még a rövid határidejű kiszállításokat is hatékonyabban tudják megszervezni. Például úgy, hogy adott termékekből többet tartanak abban azokban a raktáraikban, amiknek a környékén az adott termékből többet szoktak rendelni. Mindezt a kisebb cégek nem tudják ennyire könnyen megszervezni, de ez még nem jelenti azt, hogy az Amazon és a társai környezetbarát cégek lennének. “Nem mondanám, hogy az Amazon környezetbarát, inkább csak kevésbé környezetszennyező, mint a többi cég” – fogalmazott Jallen.

Egy valami ugyanakkor biztosnak látszik: ahogy arra a Vox.com videója is felhívja a figyelmet, az ingyenes, pár napon belüli határidejű kiszállítás a lehető legkevésbé környezetbarát megoldás. Magyarországon egyébként ez a legnépszerűbb.

A magyarországi trendekről Csereklyei Bálint, a több futárszolgálattal is együtt dolgozó, kiszervezett webshop logisztikával foglalkozó iLogistic ügyvezetője mesélt nekünk. Az ő elmondása alapján a magyar piacon nem igazán népszerű a több napos határidő, ha tehetik, a fogyasztók a másnapi kiszállítást választják a rendelés időpontjához képest. Ezt a GfK felmérése is megerősíti: eszerint a megkérdezettek 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ha több webshopban lenne opció a vásárlás napján való kiszállítás, akkor többet vásárolna online.

Ehhez ugyanakkor Csereklyei szerint a szolgáltatások árazása is hozzájárul, ugyanis egy egy nappal hosszabb határidejű kiszállítás gyakran csak 50-100 forinttal olcsóbb. Így a fogyasztó pénzügyileg sincs arra ösztönözve, hogy a környezeti szempontból kedvezőbb megoldást válassza.

Csereklyei szerint Magyarországon az online kereskedelem növekedésének hatására általánosságban javult a futárcégek járműveinek kihasználtsága, különösen a sűrűn lakott, városi címekre szállító járművek esetében. Emellett szerinte az is elősegíti a kihasználtság növelését, hogy a futárpiacon nincs túl sok cég, így nem aprózódnak szét annyira az egymáshoz közel eső környékekre szállítható rendelések sem.

Fogyasztói oldalról a magyar piacon Csereklyei tapasztalatai alapján a csomagátvételi arány az, amiben leginkább lenne még hova fejlődni környezettudatosság szempontjából.

Nagyon gyakori ugyanis, hogy a magyarok nem veszik át a rendeléseiket.

Az iLogisticnál több webshop átvételi arányait is látják, és nem ritka, hogy egyes cégeknél átlagosan 10-ből 1 csomagot nem vesznek át. Mivel a futárcégeket szerződés kötelezi arra, hogy ilyenkor kétszer-háromszor próbálkozzanak, az ilyen esetek nagyon környezetterhelőek. Hiszen a futárnak szélsőséges esetben 5-6-szor kell megtennie azt az utat, amit átvétel esetén csak egyszer kellene. Bizonyos termékkörök, például a ruhák és cipők esetében a csomagátvételi arány még rosszabb, akár 80 százalékos is lehet. Ebben a termékkategóriában a helyzetet az is rontja, hogy az utóbbi években elterjedt az ingyenes visszaküldési opció, tehát a ruhát, cipőt akkor is vissza lehet küldeni indoklás nélkül, ha nem tetszik.

Csereklyei szerint a kiszállítási piacon környezetvédelmi szempontból a csomagpontos átvétel lehet az elfogadható kompromisszum. Ez a fogyasztónak is kényelmes lehet, de közben azt is biztosítja, hogy a futárcégek járművei a lehető legnagyobb kihasználtsággal működjenek. És bár az átvételi arány a csomagpontok esetén nem magasabb, mint a házhoz szállításnál, ebben az esetben a csomag átvételének elhalasztása környezeti szempontból sem akkora probléma. Hiszen a futár amúgy is elmenne a csomagponthoz, így a fogyasztók hanyagsága nem eredményez felesleges utakat.

Ennek fényében azok a válaszok is érdekesek, amiket a GfK kutatásában részt vevők arra a kérdésre adtak, hogy mi ösztönözné arra őket, hogy többet vásároljanak online. A megkérdezettek több mint fele, 53 százalék említette az ingyenes házhozszállítást. Ennek a vonzósága egyébként még nőtt is, ugyanis 2017-ben még csak 41 százalék volt az ingyenes házhozszállítást emlegetők aránya. Az átvételi pontok népszerűségét csak 2019-re vonatkozóan mérte a GfK, de csak a megkérdezettek 28 százalékát motiválta volna több online vásárlásra ennek az opciónak a rendelkezésre állása.

Ezek alapján ha szeretnéd minimalizálni az online vásárlásod környezetterhelését, ezekre érdemes figyelni:

• próbálj meg inkább kevesebbszer rendelni, de egyszerre több árut (és gondold át, hogy tényleg szükséged van-e ezekre a dolgokra),
• ha nem kifejezetten sürgős, hagyj minél több időt a kiszállítást bonyolító cégnek, tehát válaszd a hosszabb határidőt,
• gondoskodj róla, hogy át tudd venni a csomagodat,
• ha van átvételi pont azon az útvonalon, ahol gyakran jársz, válaszd ezt a lehetőséget, különösen akkor, ha tömegközlekedéssel vagy bicikilivel jársz.

Emellett a kiszállítás ökológiai lábnyoma a futárcégek flottájának korszerűsítésével is csökkenthető, a nagy szereplők közül például a GLS-nek, a DHL-nak és a DPD-nek is vannak erre irányuló törekvései, ebben a cikkben azonban nem erre, hanem a fogyasztói oldalra fókuszáltunk.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet futárcégek kiskereskedelem kiszállítás klímaváltozás ökológiai lábnyom online kiskereskedelem webshop Olvasson tovább a kategóriában