A fenntarthatóságra törekvő, a fogyasztás szempontjából tudatos életvitel terjedése és a városi ingatlanárak emelkedése kezdi átformálni a lakhatási szokásokat is. Kevésbé vágynak az emberek túlságosan nagy otthonokra, amelyek nem csak magas költségekkel járnak, hanem sok esetben fölösleges és az idő múltával mindinkább bosszantóbb kacatok felhalmozásával is. A kisebb lakásba való költözés és a szükségtelen tárgyak kiválogatása azonban kellemetlen és megerőltető feladat.
A Wall Street Journal cikke szerint akik az otthonuk méret- és kacatcsökkentése (“downsizing”-ja) mellett döntenek, profi segítséget kaphatnak, ugyanis a fentebbi tendenciát felismerve egyre több vállalkozó foglalkozik kifejezetten a szükséges és a nélkülözhető személyes tárgyak szelektálásával, legalábbis az Egyesült Államokban. E cégek legfontosabb szolgáltatása az ügyfeleik meggyőzése arról, hogy meg kell válniuk bizonyos, akár évtizedeken át őrzött holmijaiktól, amiben leginkább arra az érvre támaszkodhatnak, amit egy körülbelül ezer szakmabeli céget tömörítő amerikai egyesület vezetője is felhozott a WSJ újságírójának:
A kézzelfogható tárgyak megtartásán kívül még számtalan módon meg lehet őrizni egy emléket.
Az írásban szó esik egy 89 éves hölgy példájáról, aki a régi házához képest egy harmad-akkora méretű új lakásba költözött. Ekkor az őt segítő cég jelölte ki a megtartásra, a családon belüli ajándékozásra, az eladásra, az adományozásra és a kidobásra ítélt tárgyakat, méghozzá a közeli hozzátartozók bevonásával. A szakemberek egy Excel-táblában összesítettek a néni ingóságait, amit aztán elküldtek a gyerekeinek azzal a kéréssel, hogy mind a négyen rangsorolják őket. A módszernek köszönhetően egyrészt végül semmi sem veszett el, amit a családból valaki fontosnak tartana, másrészt pedig a testvérek igazságosan részesültek az édesanyjuk által hátrahagyott tárgyakból.
A szelektálásra szakosodott cégek a munkát többnyire néhány hónap alatt elvégzik, általában 10-15 ezer dolláros áron, tehát 3-4,5 millió forintért. Az ár még az USA-ban is magasnak tűnhet, azonban a cégek nem csak a válogatásban és a folyamat okozta fájdalmak feldolgozásában segítenek, hanem a tárgyakon való túladáson is: akár árverésekre is elviszik az értékesebb műtárgyakat vagy bútorokat, a selejtezett darabokat pedig a lehető leggyorsabban elszállítják, hogy az ügyfél ne visszakozhasson, ha már valami kidobásra lett ítélve.
Élet
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
