Az új orosz szuperfegyverek létezéséről, valós képességeiről azóta vitatkoznak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 2018 tavaszán hivatalosan beszámolt róluk. Van köztük olyan, amelyik gyanúba keveredett az idén augusztusi nukleáris baleset kapcsán, ami arra utal, hogy nem áll éppen bevetésre készen.
Egy másikkal, az Avangard nevű hiperszonikus – azaz a hangsebesség sokszorosával repülni képes – rakétával kapcsolatban az utóbbi napokban több hír is napvilágot látott. Először Putyin beszélt arról, hogy a fegyver képes áthatolni bármilyen rakétavédelmi rendszeren, majd december 27-én a védelmi miniszter, Szergej Sojgu jelentette be, hogy hadrendbe állt az első Avangarddal felszerelt egység az Urál térségben, az Orenburg megyében állomásozó dombarovszkiji rakétaezrendnél.
Az Avangard egy irányítható, szárnyas harci siklóegységgel felszerelt interkontinentális rakéta, amelynek siklóblokkja Putyin korábbi szíves közlése szerint a hangsebesség több mint hússzorosával (nagyjából 24 500 kilométer/óra) képes repülni, miközben manőverezésre is képes. Természetesen atomtöltettel is felszerelhető.
Egy Avangarde rakéta silóba töltése. Forrás: rt.com
Putyin nem felejtette el kiemelni, hogy mivel hazája az egyetlen ország, amelynek hiperszonikus fegyvere van, most fordul elő első alkalommal, hogy mindenki más mellett az Egyesült Államokat is megelőzte Oroszország egy fegyverzetcsoport kifejlesztésében.
A nagyhatalmaktól sosem állt távol képességeik felnagyítása, ebben az esetben azonban úgy tűnik, hogy az oroszok nem túloznak. Augusztusban az amerikai védelmi miniszter arról beszélt, hogy hazája és Kína is fejleszti a hiperszonikus technológiát, de valószínűleg még több évre vannak attól, hogy az Avangardhoz hasonló kaliberű fegyverük legyen. A nukleáris erőket is felügyelő amerikai tábornok, John Hyten pedig februárban azt mondta, hogy egy hiperszonikus rakétával 15 perc alatt csapást lehet mérni az Egyesült Államokra, míg a hagyományos ballisztikus fegyverekkel ehhez fél óra kell.
Ezek között az a különbség, hogy a hiperszonikus rakéta a fellövés után eltűnik, és nem látjuk, csak a becsapódását
– fogalmazott a tábornok. Igaz, egy a Bloomberg által megszólaltatott moszkvai elemző szerint túlzás, hogy ne lehetne ellene védekezni, mert a fellövés ugyanúgy történik, mint egy ballisztikus rakéta esetében, így a pálya korai szakaszában, a hiperszonikus fázis előtt elkapható a fegyver. (Ez azonban mégsem olyan egyszerű, hiszen a fellövés Oroszország kellős közepén történik.)
Az amerikai hírügynökség cikkéből az is egyértelmű, hogy egyre többen tartanak egy új fegyverkezési verseny, illetve egy új hidegháború kialakulásától. Ezért mondjuk Donald Trump amerikai elnök sokat tett, amikor kiléptette országát a rövid- és középhatótávolságú rakéták fejlesztését tiltó 1987-es egyezményből, mondván, az oroszok megsértették az előírásait. Ezt ők tagadták, de válaszként ők is felmondták a megállapodást.
Ezek után már csak egyetlen szerződés van, amely a két ország stratégiai erőinek nagyságát korlátozza, a 2010-ben kötött új START, avagy START-3, amely 2021 februárjában jár le. Az oroszok már jelezték, hogy készek a meghosszabbítására, és tőlük belevehetik az Avangardot, valamint a szintén újnak számító Szarmat ballisztikus nehéz rakétákat is. Ezt az amerikaiak eddig visszautasították, mondván, egy új megállapodásban Kínának is részt kellene vennie. Ők viszont erről hallani sem akarnak, mert szerintük nekik összehasonlíthatatlanul kisebb a nukleáris arzenáljuk.
Jeff Merkley amerikai demokrata szenátor ugyanakkor arról értekezett Twitteren pár hete, hogy súlyos hiba lenne a START-3 veszni hagyása a jelenlegi helyzetben, hiszen ez akadályozta meg egy új nukleáris versenyfutás kialakulását Amerika és Oroszország között. Hozzátette, erről a törvényhozásban ülő republikánusok is így gondolkodnak. Már csak az a kérdés, hogy Trump mit szól hozzá – főleg abban az esetben, ha jövő novemberben újraválasztják.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
