Áprilisban több magyar portál is beszámolt arról, hogy Svájc a kávé kötelező vésztartalékolásának megszüntetésére készül. Ez már csak azért is érdekesnek tűnt, mert míg az teljesen megszokott, hogy az országok kőolajból rendelkeznek stratégiai készletekkel – Magyarországnak is van – a kávé meglehetősen egzotikusnak számít ilyen szempontból.
A dolog magyarázata abban rejlik, hogy az évszázadok óta semleges Svájc sokféle módon igyekszik erősíteni védelmi képességeit. Ennek része a máig fennálló sorkötelezettség, és az is, hogy az 1920-as évek óta stratégiai készletekkel rendelkezik egyebek mellett gyógyszerből, állati takarmányból, étolajból és élelmiszerből. Egy ostromlott várhoz hasonlóan ugyanis nyilvánvalóan nehezebb kiéheztetni az országot, ha nagy tartalékokon ül.
Ezzel csak az a gond, hogy rengetegbe kerül, és mivel Svájc környezetében 1945 óta nem volt fegyveres konfliktus, időről-időre felülvizsgálják, indokolt-e a tartalékok mennyisége és összetétele. Ezt tette áprilisban a gazdasági ellátásért felelős szövetségi hivatal, javasolva a kávé elhagyását a tartalékok közül, hiszen az nem életbevágóan fontos. A történet azonban nem ért itt véget, derül ki az Economist egy közelmúltbeli cikkéből.
A bejelentést ugyanis olyan nagy felháborodás követte, hogy a hivatal 2020-ra halasztotta a döntést.
És az is könnyen elképzelhető, hogy minden marad a régiben.
A svájciak évente és fejenként 9 kiló kávét fogyasztanak a Nemzetközi Kávészervezet adatai szerint, míg Magyarországon a 3 kilót sem éri el ez az érték. A jelenlegi szabályok szerint a 15 legnagyobb svájci kávéimportőrnek, -pörkölőnek és -kereskedőnek 15 ezer tonna kávét kell raktároznia, ami háromhavi fogyasztásnak felel meg. Ennek költségét az állam fizeti meg számukra, közvetve viszont a fogyasztók, az importra kivetett illeték formájában.
Mivel nekik nem kerül pénzbe, a cégek a tartalékolás fenntartása mellett vannak. Lobbiszervezetük arra figyelmeztetett, hogy például a tavalyi alacsony rajnai vízállás problémákat okozott az importban, egy ennél hosszabb kiesés pedig katasztrofális következményekkel járna az iparág számára.
Élet
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Fontos
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
