Áprilisban több magyar portál is beszámolt arról, hogy Svájc a kávé kötelező vésztartalékolásának megszüntetésére készül. Ez már csak azért is érdekesnek tűnt, mert míg az teljesen megszokott, hogy az országok kőolajból rendelkeznek stratégiai készletekkel – Magyarországnak is van – a kávé meglehetősen egzotikusnak számít ilyen szempontból.
A dolog magyarázata abban rejlik, hogy az évszázadok óta semleges Svájc sokféle módon igyekszik erősíteni védelmi képességeit. Ennek része a máig fennálló sorkötelezettség, és az is, hogy az 1920-as évek óta stratégiai készletekkel rendelkezik egyebek mellett gyógyszerből, állati takarmányból, étolajból és élelmiszerből. Egy ostromlott várhoz hasonlóan ugyanis nyilvánvalóan nehezebb kiéheztetni az országot, ha nagy tartalékokon ül.
Ezzel csak az a gond, hogy rengetegbe kerül, és mivel Svájc környezetében 1945 óta nem volt fegyveres konfliktus, időről-időre felülvizsgálják, indokolt-e a tartalékok mennyisége és összetétele. Ezt tette áprilisban a gazdasági ellátásért felelős szövetségi hivatal, javasolva a kávé elhagyását a tartalékok közül, hiszen az nem életbevágóan fontos. A történet azonban nem ért itt véget, derül ki az Economist egy közelmúltbeli cikkéből.
A bejelentést ugyanis olyan nagy felháborodás követte, hogy a hivatal 2020-ra halasztotta a döntést.
És az is könnyen elképzelhető, hogy minden marad a régiben.
A svájciak évente és fejenként 9 kiló kávét fogyasztanak a Nemzetközi Kávészervezet adatai szerint, míg Magyarországon a 3 kilót sem éri el ez az érték. A jelenlegi szabályok szerint a 15 legnagyobb svájci kávéimportőrnek, -pörkölőnek és -kereskedőnek 15 ezer tonna kávét kell raktároznia, ami háromhavi fogyasztásnak felel meg. Ennek költségét az állam fizeti meg számukra, közvetve viszont a fogyasztók, az importra kivetett illeték formájában.
Mivel nekik nem kerül pénzbe, a cégek a tartalékolás fenntartása mellett vannak. Lobbiszervezetük arra figyelmeztetett, hogy például a tavalyi alacsony rajnai vízállás problémákat okozott az importban, egy ennél hosszabb kiesés pedig katasztrofális következményekkel járna az iparág számára.
Élet
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?
Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.
Fontos
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
