Áprilisban több magyar portál is beszámolt arról, hogy Svájc a kávé kötelező vésztartalékolásának megszüntetésére készül. Ez már csak azért is érdekesnek tűnt, mert míg az teljesen megszokott, hogy az országok kőolajból rendelkeznek stratégiai készletekkel – Magyarországnak is van – a kávé meglehetősen egzotikusnak számít ilyen szempontból.
A dolog magyarázata abban rejlik, hogy az évszázadok óta semleges Svájc sokféle módon igyekszik erősíteni védelmi képességeit. Ennek része a máig fennálló sorkötelezettség, és az is, hogy az 1920-as évek óta stratégiai készletekkel rendelkezik egyebek mellett gyógyszerből, állati takarmányból, étolajból és élelmiszerből. Egy ostromlott várhoz hasonlóan ugyanis nyilvánvalóan nehezebb kiéheztetni az országot, ha nagy tartalékokon ül.
Ezzel csak az a gond, hogy rengetegbe kerül, és mivel Svájc környezetében 1945 óta nem volt fegyveres konfliktus, időről-időre felülvizsgálják, indokolt-e a tartalékok mennyisége és összetétele. Ezt tette áprilisban a gazdasági ellátásért felelős szövetségi hivatal, javasolva a kávé elhagyását a tartalékok közül, hiszen az nem életbevágóan fontos. A történet azonban nem ért itt véget, derül ki az Economist egy közelmúltbeli cikkéből.
A bejelentést ugyanis olyan nagy felháborodás követte, hogy a hivatal 2020-ra halasztotta a döntést.
És az is könnyen elképzelhető, hogy minden marad a régiben.
A svájciak évente és fejenként 9 kiló kávét fogyasztanak a Nemzetközi Kávészervezet adatai szerint, míg Magyarországon a 3 kilót sem éri el ez az érték. A jelenlegi szabályok szerint a 15 legnagyobb svájci kávéimportőrnek, -pörkölőnek és -kereskedőnek 15 ezer tonna kávét kell raktároznia, ami háromhavi fogyasztásnak felel meg. Ennek költségét az állam fizeti meg számukra, közvetve viszont a fogyasztók, az importra kivetett illeték formájában.
Mivel nekik nem kerül pénzbe, a cégek a tartalékolás fenntartása mellett vannak. Lobbiszervezetük arra figyelmeztetett, hogy például a tavalyi alacsony rajnai vízállás problémákat okozott az importban, egy ennél hosszabb kiesés pedig katasztrofális következményekkel járna az iparág számára.
Élet
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Fontos
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
