Közhelyszámba megy, hogy mennyire nem tud mit kezdeni az emberiség a műanyag hulladékkal. Tudósok becslése szerint már a 10 milliárd tonnát közelíti a valaha előállított mennyiség, és ennek több mint háromnegyede szemétlerakóban vagy az óceánokban végezte, hihetetlen pusztítást okozva az élővilágban. Nem csak a műanyag darabkák miatt megfulladó, éhen haló állatokról van szó, friss kutatási eredmények szerint a kioldódó kémiai anyagok azokat a baktériumokat is pusztítják, amelyek a világ oxigénjének tizedét állítják elő.

Mivel egyelőre nem sok esély van a műanyagtermelés visszafogására, muszáj kitalálni valamit a jelenleg nem újrahasznosítható fajták felhasználásra is. (Meg persze jó lenne a már most is újrahasznosíthatóakat tényleg begyűjteni és feldolgozni.) Az egyik lehetőség az útépítés, hiszen az annak során felhasznált bitumen – amelynek feladata összetartani az olyan alkotóelemeket, mint a homok, a kő és a kavics – éppúgy kőolajszármazék, mint a műanyagok.

Persze ahhoz hosszú kutatás-fejlesztés során elért eredmények kellenek, hogy a kémiai összetétel hasonlóságát tényleg ki tudják használni. A skót MacRebur nevű vállalat például kidolgozott egy eljárást, amellyel a háztartási vagy ipari műanyag hulladékból olyan könnyen kezelhető pelletet állítanak elő, amelyet aztán az útépítéseknél tudnak felhasználni – írja a JSTOR Daily.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA műanyag szemét beteríti Európát, és ezen a szelektív gyűjtés szinte semmit nem segítÜveg, alumínium vagy PET palack? Megnéztük, mit mond a tudomány, és elborzadtunk a műanyagszennyezés hatásaitól.

A vállalat neve a magyar olvasóknak is ismerős lehet, két éve és tavaly is jelentek meg cikkek a cég módszeréről. Közben annyival jutottak előre, hogy már nemcsak odahaza dolgoznak, hanem idén nyáron a svájci Zermattban is megépítettek egy útszakaszt a technológiájukkal. A híradás szerint ugyan az út anyagának csak 0,3 százalékát teszi ki az újrafeldolgozott műanyag, de ha széles körben alkalmaznák az eljárást, akkor Svájc évente 16 ezer tonna műanyagtól szabadulna meg ezen a módon. Ráadásul az így megépített utak rugalmasabbak és tartósabbak, amire szükség is van a -20 és +30 Celsius-fok között váltakozó zermatti időjárás mellett (az útfelszín ráadásul ennél sokkal forróbbra is felmelegedhet).

A mennyiségeket már csak azért is jó lenne növelni, mert évente az emberiség körülbelül 400 millió tonna műanyagot állít elő. Ausztráliában egyelőre egy 26 kilométeres útszakaszt építettek meg – Melbourne-től északra – olyan anyagból, amelyhez egyebek mellett 200 ezer műanyag zacskó, 63 ezer üveg és 4500 nyomtatópatron szolgáltatta a hozzávalókat. India Tamil Nadu államában előrébb tartanak, ott közel 16 ezer kilométer utat fedtek már le műanyagot tartalmazó útépítő anyaggal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmíg agyon van csomagolva minden, aligha szabadulunk a műanyagoktólHiába terjed a fejlett világban a csomagolást mellőző környezettudatos szemlélet, a műanyagoktól mégsem fogunk megszabadulni egyhamar. Túl nagy üzlet van benne ahhoz, hogy csak úgy eltűnjön.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech hulladék műanyag szemét útépítés Olvasson tovább a kategóriában