Az interjú eredetileg a Privátbankár.hu-n jelent meg.
Még egyetlen olyan brazil elnök sem volt, akinek a politikája annyira szembe ment volna a környezetvédelemmel, mint Jair Bolsonaróé – mondja Gustavo Szilagyi brazil geográfus és vidékfejlesztési szakértő. Szerinte a jelenlegi erdőtüzek nagy része az erdőirtásokhoz köthető, amelyeket a brazil elnök is ösztönzött.
– Európában arról szólnak a hírek, hogy Brazíliában lángol a világ tüdeje, és akut vészhelyzet van. Valóban ennyire súlyos a helyzet?
– Valótlanok azok az állítások, amelyek az Amazonast a Föld tüdejének nevezik. A bolygó oxigénkészletének 55 százaléka az óceánokban keletkezik a tengeri algák és planktonok által. A trópusi erdők – például az Amazonas mentén – az oxigénkibocsátás 24 százalékáért felelősek, és szinte az összes, általuk termelt oxigént felhasználják. Az Amazonas-medencében legfontosabb szerepük, hogy fenntartsák a klíma egyensúlyát Dél-Amerika nagy részén. Jelentős részben felelősek az esős időszakokért Brazíliában. Nemrég brazil tudósok publikáltak egy cikket a Nature Scientific Reportsban, amelyben bebizonyítják, hogy az erdőirtás csökkenti az evapo-transzspirációt (a növényzet és a talaj együttes párolgása – a szerk.) Emiatt a levegő szárazabb lesz, és kevesebb eső esik. Mindez csökkenti a szelek sebességét és a nedvesség terjedését az esőerdők felett, így kevesebb vízpára érkezik az óceán felől, ami tovább mérsékli a csapadékot. Az amazóniai erdőirtások terjedése országos szintű aggodalmat okoz, a növekedést a brazil kormánynak is nagyon komolyan kell vennie.
– Ön és családja Brazília északkeleti részén, Natal városában él. Befolyásolja a tűzvész az életüket?
– Natal kétezer kilométerre fekszik Belémtől, Pará szövetségi állam fővárosától. Ez a hozzánk legközelebbi amazóniai állam, ott van a pusztító tüzek néhány gócpontja. De a távolság miatt minket nem érint közvetlenül a tűz. Az Amazonas-medence éghajlatváltozása ugyanakkor komoly hatással lehet a mi államunkra is, amely területének 97 százaléka már most is félsivatagi éghajlatú, az El Nino-jelenség káros hatása miatt. Ez felelős a térségünket sújtó nagy szárazságért, ami nehezíti a földművelést és az állattenyésztést, és közvetlenül érinti a régióban élő 1,5 millió brazilt.
– A környezetvédők egy része Jair Bolsonaro brazil elnököt teszi felelőssé a katasztrófáért. Szerintük az elnök az erdőirtás folytatására, egyes területek felégetésére ösztönözte a helyi gazdálkodókat, hogy azoknak legyen elég területük az állattartáshoz. A gazdálkodók pedig nem tudták kontrollálni az általuk szított tüzeket. Mennyiben igaz ez a vád?
– Még egyetlen olyan brazil elnök sem volt, akinek politikai megnyilvánulásai annyira szemben álltak volna a környezeti ügyekkel, mint Jair Bolsonaróé. Már választási kampányában jelezte, hogy ha megválasztják, az állam visszafogja majd a környezetvédelmi tevékenységét, és minden területen aktívan ösztönözni fogja a földművelést és az állattenyésztést. Tehát nem meglepetés, amit tett. Elnöksége első nyolc hónapjában gyakorlatilag minden olyan állami eszközt megszüntetett, amellyel felügyelni lehetett az amazonasi erdőirtást. Eltávolította például a Környezetvédelmi és Megújuló Természeti Erőforrások Intézetének (IBAMA) munkatársait az Amazonasnál lévő ellenőrző bázisokról, és megbüntette azokat, akik felléptek az illegális favágókkal szemben. Sokan elvesztették munkájukat, vagy az intézet más bázisaira helyezték át őket.
Tehát sorsára hagyták az Amazonas-medencét, amely a favágók kezére került.
Emellett körülbelül egy hónapja Bolsonaro menesztette a Nemzeti Űrkutatási Intézet vezetőjét, aki nyilvánosságra hozott egy belső jelentést. Ebben az állt, hogy drasztikusan nőtt az erdőirtási tevékenység az Amazonas-medencében. Egyúttal arra figyelmeztette a brazil kormányt, hogy cselekednie kell. Két nappal a tüzek kitörése előtt pedig riasztották az IBAMA Pará államban lévő igazgatóságát, hogy Novo Progresso város földbirtokosai mozgolódnak: nagy, erdős területeket szeretnének felégetni a földjeik közelében, hogy így teremtsenek új legelőket. Végül beváltották fenyegetésüket, és ennek hatásait már egész Brazíliában érezni lehet.
– Sajtóhírek szerint az erdőtüzek eddig is megszokottak voltak az Amazonasnál, csak most több van belőlük, mint korábban. Mennyiben vezethetők vissza a tüzek a száraz évszakra és a globális felmelegedésre, és mennyiben az erdőirtásokra?
– A maguktól keletkező erdőtüzek nagyon gyakoriak a nagy őserdőkben, főleg a száraz vagy kevés csapadékkal járó időszakokban. Ezek a tüzek tehetők felelőssé a talaj felszínén összegyűlő biomassza csökkenéséért, viszont például segítik az olyan tápelemek gyarapodását, mint a foszfor. Arra már van bizonyíték, hogy a mostani amazonasi tüzek nagy része nem természetes okokra vezethető vissza, hanem a mezőgazdasági területek határainak kitolódásához köthető. És azon területek közelében keletkeznek, ahol az erdőirtások történnek. Utóbbi területeket az állam ismeri, azok a térképeken is szerepelnek. A brazil tudósok már említett cikke figyelmeztet arra, hogy fennáll az Amazonas-medence „szavannává válásának” veszélye. A tudósok szerint ez egy diebacknek nevezett folyamat,
„az erdő spontán halála” révén mehet végbe.
Az erdőirtás ugyanis megváltoztatja a hőmérséklet és csapadék rendszerét. Ezt a nagy termetű növények nem élik túl, a kisebb fajok viszont teret nyernek, ahogy történt ez a Cerradóban (trópusi szavanna Brazíliában – a szerk.) Az éghajlatváltozás miatt máshol is ugyanez a folyamat játszódhat majd le.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
