Várhatóan 2020-ban fog elkezdődni az a világgazdaság szempontjából is számottevő afrikai útépítés, amelyben a Duna Aszfalt is részt vesz. A korábban közel 473 millió dollárosra (138 milliárd forintosra) becsült beruházás két héttel lerövidítené a kongói ásványkincsek szállítását a tanzániai kikötőkbe.
Tavaly májusban részletesen írtunk a beruházásról, amely az apja révén ghánai származású magyar üzletemberhez, René Hutton-Millshez köthető. Az ismerősei által Renéként emlegetett férfi a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett 1985-ben, majd könyvvizsgálóként és tanácsadóként dolgozott. René több vállalkozással is próbálkozott, bár ezek jellemzően megszűntek vagy otthagyta őket. Két éve el is tiltották a cégvezetéstől öt évre, mivel egymillió forintos tartozást halmozott fel az egyik érdekeltsége.
Később ingatlanokkal kezdett foglalkozni, így ismerkedett meg Serfőző Péterrel, aki Giró-Szász András korábbi kormányszóvivő volt sógoraként többször szerepelt a sajtóban (legutóbb pedig egy hamarosan induló elektromos rolleres cégnél bukkant fel). René 2010 környékén megkereste Serfőzőt, hogy építsenek utakat a világ egyik legszegényebb és legkorruptabb országában, a Kongói DK-ban. A Magyarországnál 25-ször nagyobb országban kevesebb az aszfaltozott út, mint az apró Luxemburgban.
A célország kiválasztásának hátterében egy szerencsés rokoni kapcsolat állt. Az ásványkincsekben hihetetlenül gazdag Katanga tartomány (innen származik a gyémánt világtermelésének a harmada, vagy a mobiltelefonok és elektromos autók akkumulátoraihoz nélkülözhetetlen kobalt-kitermelés hatvan százaléka) kormányzója Moise Katumbi volt, Kongó egyik legbefolyásosabb és legvagyonosabb embere, akivel sógori viszonyban állt René.
René (balra) Félix Tshisekedi kongói (középen) és Edgar Lungu zambiai elnökkel (jobbra). Fotó: Facebook/Patriotic Front
A magyar üzletember ennek köszönhetően került képbe egy három kilométeres városi út megépítésénél, ami lényegében előfeltétele volt annak, hogy elnyerhessék a kongói bányavidéket egy zambiai várossal összekötő óriásberuházást. Ez egy kifejezetten fontos út lesz, mivel a Renéék szerint a jelenlegi 28 napról 11 napra lerövidítené az ásványkincsek útját a tanzániai főváros, Dar es-Salaam kikötőjébe (itt megy át a kongói export fele).
Az elkészült útnak köszönhetően több mint 200 kilométerrel csökkenne az út Dar es-Salaamba. Forrás: Dél-Afrikai Fejlesztési Bank
A 182 kilométer hosszú út a korábbi tervek szerint PPP-konstrukcióban valósulna meg a zambiai és a kongói kormánnyal, és az állami tulajdonban lévő Dél-Afrikai Fejlesztési Bank finanszírozza. A tervezett beruházás összköltsége 473 millió dollár volt (138 milliárd forint). A megépítéséről szóló szerződést 2016-ban írták alá Zambia fővárosában, Lusakában.
Az aláírásról a magyar kormány honlapján a Külgazdasági és Külügyminisztérium is beszámolt. A KKM korábban azt közölte, hogy Renével hosszú ideje közösen dolgoztak az útépítés megvalósulásáért. A KKM erősítette meg tavaly, hogy a Szíjj László tulajdonába tartozó Duna Aszfalt konzorciumi tagként részt vesz a projekt megvalósításában. A Duna Aszfalt az egyik legjelentősebb építőipari céggé vált Magyarországon, mióta a Fidesz van hatalmon. Tarol a közbeszerzéseken, és hét év alatt 19 milliárd forintról 130 milliárdra nőtt a bevétele. Szíjj több szálon is üzletelt közösen Mészáros Lőrinccel.
René tavaly májusi találkozásunkon azt mondta nekem, hogy csak akkor mondana részleteket a projektről, ha elkezdődik. Akkor azt mondta, pár hónap múlva indulhat az építkezés, de ez továbbra is késik, amit már a zambiai elnök is szóvá tett egy hónapja, és sürgette a projekt elkezdését.
René azóta sem árult el nekem részleteket, de pár hete küldött egy reklámvideót, amely a projektet mutatja be. A videó végén a Duna Aszalt logója is feltűnik azon intézmények között, akik a videó szerint „közösen építik a kongói-zambiai jövőt”.
Arra nem válaszolt René, hogy a reklámot pontosan mire fogják használni, és erre a Duna Aszfalt sem tért ki, amikor megkerestem őket. A magyar cégcsoport azonban több részletet is elárult amellett, hogy a kivitelezés várhatóan 2020-ban fog elkezdődni. Levelükből kiderül, hogy a projekt jelenleg a kivitelezés előkészítéséhez szükséges műszaki felmérések, tervezések és tanulmányok elkészítésének fázisában van. Ezek azonban időigényesek a fejletlen afrikai infrastruktúra miatt és „a kollégák, elsősorban a helyi alvállalkozók nagy nehézségekkel küzdenek”.
Azt is elárulták, hogy a beruházásban a Duna Aszfalt a projektfejlesztés szakmai és pénzügyi támogatójaként vesz részt, bár a konkrét összeget nem árulták el. A projektet elsődlegesen banki hitelből fedezik, de szerepet vállal a finanszírozásban “magánbefektetés és afrikai projektek finanszírozására létrejött pénzügyi szervezetek és alapok”. A Duna Aszfalt szerint magyar szakemberek a projekt minden elemében részt fognak venni, tehát a tervezésben, a kivitelezésben, a pénzügyi források felkutatásában és a projektmenedzsmentben is.
Világ
Magyarország üdvözli, az Európai Bizottság egyre inkább üldözi a kínai cégeket
Az európai politikai hangulat már egyértelműen a kínai kapcsolatok újragondolásának irányába mutat, miközben a magyar kormány a 2010-es években ragadt.
A románok fogyasztanak, a magyarok beruháznak, de ki lesz ettől gazdagabb hosszú távon?
Románia fogyasztásorientált gazdasági stratégiával hagyta le egy főre eső GDP-ben Magyarországot. A magyar gazdaságpolitika viszont még inkább a beruházásokra fókuszálna.
Már egészen messziről is átjárnak a magyarok Szlovákiába élelmiszerért
Tényleg megéri 80-100 kilométerről rendszeresen kijárni cigiért, sörért, sajtért és sok minden másért? Egyre többen gondolják úgy, hogy igen.
Fontos
Az egyik probléma megoldódott a magyar mezőgazdaságban, de máris itt a másik
Sokkal többet műtrágyáznak a magyar gazdák, mint tavaly. Önmagában azonban ez nem lesz elég, hogy megmentse a mezőgazdaság évét.
Sosem fűtünk már úgy, mint a rezsiemelés előtt
Kissé emelkedett ugyan a lakosság téli földgázfelhasználása az előző télhez képest, de még így is látványosan elmaradt a rezsiemelés előtti időszakban megszokottól.
Nemcsak a Temu tarolása a probléma, hanem hogy kicsi a magyar piac
A csehek és a lengyelek kiugróan jók, de Románia és még Horvátország is előttünk jár az e-kereskedelmi piac mutatóiban.
