Egyetlen év alatt több mint 65 milliárd forintot költöttek kommunikációs tevékenységre különböző állami szervezetek és vállalatok. Ez nagyjából a két és félszerese annak, amit korábban a kormány célként jelölt meg. Bár az eredeti összeget lényegében a kezdetektől nem sikerül tartani, ilyen nagy mértékben azonban még sosem lépték át.
Ráadásul a legnagyobb pénzköltő éppen maga a kormány: a különböző minisztériumok közel 44 milliárd forintot kommunikáltak el, a propagandáért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda pedig egyedül több mint 35 milliárdot költött 12 hónap alatt. A trendekben nem látható változás, sőt, épp a közelmúltban kötöttek egy 30 milliárdos keretszerződést, hogy a rendezvényszervezést már ne a kommunikációs keretből kelljen fizetni.
Azért néztük át a kommunikációs megrendeléseket, mert június közepén volt egy éve, hogy aláírták az új keretmegállapodást, amiben elvileg három évre 90 milliárdot különítettek el ilyen célra. Ám ebben a 12 hónapban látványosan felpörgött az amúgy sem visszafogott kormányzati propaganda-gépezett, így biztosnak tűnt, hogy nem sikerült tartani a korábban 25 milliárdban korlátozott, később csendben 30 milliárdosra emelt éves keretet.
Kettő helyett ötmilliárd havonta
Korábban többször bemutattuk már, hogyan központosította az állami reklámköltéseket a kormányzat az elmúlt években. A rendszer lényege, hogy a direkt erre a célra életre hívott Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) bizonyos időközönként kiír egy gigatendert egy több tízmilliárdos keretszerződésre, ezen kiválasztanak néhány ügynökséget, és amíg a keret el nem fogy, már csak ezek a kiválasztott cégek versenyezhetnek a konkrét megbízásokért. Ha a keret kimerül, akkor újabb gigatendert hirdetnek, és ez így megy tovább.
Az NKOH-t eredetileg spórolási szándékkal hozták létre: a cél az lett volna, hogy a kormány becslése szerint korábban évi 40 milliárdos állami kommunikációs költést 25 milliárdra faragják le. Az első gigatendert így is írták ki, és ekkor nagyjából még sikerült is tartani a keretet. A második keretmegállapodásnál azonban már teljesen elszálltak a kiadások. Ez egy darabig két okból nem volt szembetűnő: egyrészt mert az NKOH nem kommunikálta az adatokat túl látványosan, másrészt mert a szerződésbe elrejtettek egy kikötést, ami szerint a 25 milliárdos keretet két alkalommal fel lehetett tölteni.
Így amikor elfogyott a pénz, nem kellett új közbeszerzést kiírni, egyszerűen csak hozzácsaptak még 25 milliárdot.
Ennek eredményeként a három évre szánt 75 milliárdos keretet sikerült alig több mint másfél esztendő alatt elégetni, ami miatt tavaly – a vártnál több mint egy évvel korábban – újabb tendert kellett kiírni. Itt ismét toltak egyet a kereten, a 25 milliárdos keretösszeget ugyanis 30-ra növelték, és immár ezt lehet kétszer feltölteni. A teljes összeg így elérte a 90 milliárd forintot.
A feltöltés lehetőségével élt is az NKOH, méghozzá alig több mint tíz hónap alatt kétszer is. Az első 30 milliárdot ugyanis még a tavalyi második félévben elkommunikálták az állami cégek és szervezetek, majd az idei első öt hónapban másodszor is lemerítették a keretet.
Azóta pedig a harmadik 30 milliárdnak is elfogyott már több mint a fele: a szerződés aláírása óta eltelt kevesebb, mint 14 hónap alatt összesen 75,1 milliárd forint ment el állami kommunikációra (ebből 65 milliárd egy év alatt, a maradék 10 milliárd azóta)*A konkrét megrendelésekre adott ajánlat közzétételének dátuma alapján. Az összegek jogszabály szerint tartalmaznak opciós részt is..
Kormánypropaganda és monopóliumok reklámozása
Méghozzá többnyire kormánypropagandára, a legnagyobb megrendelő ugyanis a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda. A legtöbb pénz pedig a korábban kék hátterű, később Soros György arcképével díszített, mostanában pedig mémmé vált stockfotókat használó plakátokról ismert kampányokra ment el. Ilyenekre az új szerződés első évében 35,2 milliárd forintot szántak, azóta (idén júliusban) pedig leadott még egy 2 milliárdos megrendelést szaktárca.
Rogánékhoz képest a többi minisztérium akár visszafogottnak is tűnhet, de 4,3 milliárdot csak elköltött az innovációs tárca is, többek között az „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás promótálására, amire kicsit több, mint egy milliárdot fordítottak. A harmadik legnagyobb pénzszóró az Emberi Erőforrások Minisztériuma volt, de ők a Családbarát Magyarország idei kommunikációs kampányára szánt 1,2 milliárddal együtt is csak bő másfélmilliárdot költöttek.
A nem közvetlenül kormányzati szervezetek közül a legtöbbet a turisztikával foglalkozó ügynökségek költik az NKOH-n keresztül, ami valamennyire még indokoltnak is tűnhet egy stratégiai ágazat esetében. Az olyan állami monopóliumoknál, mint az MVM, vagy a Nemzeti Közművek azonban teljesen érthetetlen, hogy miért mennek el milliárdok kommunikációra, és az Államadósság Kezelő Központ esetében sem biztos, hogy indokolt az állampapír-eladások szigorúan belföldi kampányára kiszórt 4 milliárd forint.
Kellett még 30 milliárd rendezvényekre
Mindenesetre a trendeket látva nem lenne meglepő, ha még az idén újabb kommunikációs gigatendert kellene kiírni. Még akkor is, ha időközben az eddig szintén hatalmas összegeteket felemésztő rendezvényszervezési feladatokat szépen leválasztották a kommunikációról. Korábban nagyjából minden negyedik konkrét megbízás ilyen munkát is tartalmazott, néhány hete azonban erre már külön 30 milliárdos keretszerződés van, amit szintén az NKOH felügyel.
Magyarul jelenleg úgy állunk, hogy van egy 90 milliárdos kommunikációs keret, amiből 75 milliárdot elköltöttek, és egy 30 milliárdos keret, amit egy hónapja indítottak kizárólag rendezvényszervezési munkákra.
A rendezvényszervezésre kiírt tendert egyébként meglepő módon az állami tulajdonban lévő televízió- és rádióműsor-szórás, illetve –szétosztással foglalkozó Antenna Hungária nyerte el. Az állami cégnek azonban szerencsére a segítségére sietett az a csoport, amely jelenleg a kommunikációs költések egyetlen haszonélvezője is. Az AH-nak ugyanis a referenciát elsősorban Balásy Gyula cégei biztosították: a Moonlight Event Kft., a Lounge Design Kft. és a New Land Media Kft.
Utóbbi két ügynökség az, amelynél jelenleg az NKOH minden kommunikációs költést megrendel, azaz az elmúlt 14 hónapban elköltött 75 milliárd teljes egészében hozzájuk került. Bár a tavalyi 90 milliárdos gigatenderen Balásy vállalatain kívül még két győztest kihoztak, ezeket – az egyébként korábban szintén kormányközelinek tartott csoportokat – azonban utólag kizárták.
Most úgy tűnik tehát, hogy a maradék 15 milliárd forint mellett – ami még a kommunikációs keretből rendelkezésre áll – további tízmilliárdokat kereshet a rendezvényszervezésen is a Balásy-féle cégcsoport. Igaz, itt még egy állami szereplőt is beiktattak az ügynökségek és a rendezvényeket megrendelő állami szervezetek közé.
Közélet
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
