Az utóbbi öt évben az Egyesült Államok új védelmi technológiákkal foglalkozó hivatala (Darpa) 77 millió dollárt költött olyan eszközök kifejlesztésére, amelyek többé-kevésbé képesek az emlékezőtehetséget helyreállítani súlyos agysérülés után. Ennek nyomán az utóbbi egy évben két kutatócsoport is biztató eredményekkel állt elő.
Az egyik a Minnesota állambeli Mayo Klinika, ahol olyan szerkezetet alkottak meg, amely elektródákkal kapcsolódik ahhoz az agyterülethez, ahol az emlékek kialakulnak és tárolódnak. Ez nyomon követi az agy elektromos aktivitását, és megjósolja, hogy kialakul-e tartósan megmaradó emlék.
„A meteorológusok az alapján jósolják meg az időjárást, hogy a környezetet figyelő érzékelőik milyen információkat gyűjtenek be a páratartalomról, a szélerősségről és a hőmérsékletről. Mi az agyba helyeztünk el szenzorokat, amelyek az elektromos aktivitást mérik”
– magyarázta a Bloombergnek az ötletgazda Michael Kahana, a Pennsylvaniai Egyetem pszichológia professzora.
Ha az agyi aktivitás nem elég erőteljes, a szerkezet csipje ráerősít az emlék kialakulását szolgáló jelre egy olyan elektromos impulzussal, amely a páciens számára észrevehetetlen. Két, egymástól független vizsgálat szerint ez 15-18 százalékkal javítja a memóriát.
A másik, a Wake Forest Baptista Orvosi Központban dolgozó csoport ennél is jobb eredményt ért el. Tavaly megjelent tanulmányuk szerint 37 százalékkal sikerült javítani az emlékezőtehetséget. Vizsgálataik során a pácienseknek olyan kérdésekre kellett felidézni a válaszokat, mint hogy hol vannak a kulcsaik, hova parkoltak a kocsival, vagy bevették-e a gyógyszereiket. Emellett több száz kapcsolódó képet mutattak nekik, így szép lassan – szintén agyba ültetett szenzorokkal – meg tudták állapítani, hogy az egyes emlékekhez az agyi idegsejtek milyen aktivitása tartozik egy-egy embernél.
„Meg tudtuk például mondani, hogy a neuronok egy bizonyos tüzelése a sárga ház előtt parkoló autó emlékképe”
– idézte fel a kutatást matematikai modellek fejlesztésével segítő Theodore Berger, a Dél-Kaliforniai Egyetem professzora. Ennek köszönhetően azt is meg tudták állapítani, ha egy emlék kialakulása nem megfelelő, és helyesbíteni is képesek voltak elektromos impulzusokkal.
Fontos megjegyezni, hogy a kísérleteket kizárólag olyan epilepsziás betegeken végezték, akiknek már egyébként is elektródákat vezettek az agyába, hogy a rohamaikat figyeljék meg. Az implantátumokhoz méretes külső hardver tartozik, amelyet a fejen kell viselni. A szélesebb körű alkalmazáshoz tehát le kell kicsinyíteni az eszközöket.
Ha ez sikerült, akkor az agysérülések következményeivel küzdő háborús veteránok lehetnek az első számú célcsoport a Darpa nemrég leköszönt biotechnológiai vezetője szerint. Justin Sanchez úgy véli, őket a stroke-on átesettek és Alzheimer-kórosok követhetik. Az átlagembereket azonban legfeljebb akkor érdekelheti a dolog, ha már nem kell hozzá agyműtéten átesni.
Élet
Fontos