A fejlett országokban nem takarítanak meg annyi pénzt az emberek, amennyi a tisztes megélhetéshez kellene nyugdíjas korukban – állapítja meg a Világgazdasági Fórum friss tanulmánya.
A dokumentum készítői azzal kalkuláltak, hogy mindenkinek a nyugdíjba vonulás előtti jövedelme 70 százalékára van szüksége, és nem vették figyelembe a nyugdíjon felüli extra kormányzati juttatásokat. Ha valakinek a nyugdíja nem éri el ezt a 70 százalékot, akkor leginkább csak a saját felhalmozott megtakarításaira számíthat.
A probléma ezzel az, hogy ehhez a szinthez képest ezek nem tartanak ki a várható élettartam végéig. A legkisebb különbség az Egyesült Államokban figyelhető meg – de még ott is nagyjából 10 év -, a legnagyobb pedig Japánban. Az utóbbinak nem az az oka, hogy a japánok keveset takarítanak meg, hanem az, hogy egyrészt a biztonságos, cserébe alacsony hozamú befektetéseket preferálják, másrészt pedig sokáig élnek.
„A rés olyan méretes, hogy a kormányoknak, a munkaadóknak és az egyéneknek egyaránt cselekedniük kell. Ha semmi sem változik, akkor az időseknek vagy el kell halasztaniuk a nyugdíjba vonulást, vagy kevesebbel kell beérniük”
– fogalmazott a Bloombergnek Han Yik, a Világgazdasági Fórum intézményi befektetési vezetője.
A tanulmány szerint 2050-re már a 400 ezer milliárd dollárt is meghaladhatja a nyugdíj-megtakarításokból hiányzó összeg a világon, miközben 2015-ben 70 ezer milliárd dollár volt. Az Egyesült Államokban lesz a legnagyobb lyuk 137 ezer milliárddal, majd Kína (119 ezer milliárd) és India (85 ezer milliárd) következik.
Magyarországra nem tér ki a jelentés, de eléggé közismert, hogy a kedvezőtlen demográfia miatt gondok lesznek a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával, legkésőbb pár évtized múlva. Félő azonban, hogy ennél hamarabb. A problémát most még nagyrészt elfedi a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedése és a növekvő foglalkoztatás, de ezek a kedvező hatások valószínűleg már nem tartanak túl sokáig.
Pénz
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Revolut, Wise és BinX, mire lehetnek ezek jók egy magyar cégnek?
Vannak előnyeik, de a magyar fintech szolgáltató a külkereskedelemhez nem passzol, nemzetközi versenytársai pedig az áfakörös működésnél esnek ki.
Fontos
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
