Van egy érdekes ellentmondás a tegnap benyújtott költségvetési tervezetben. A kormány szándékai szerint fel kell készülni a “nemzetközi gazdasági környezet érzékelhető romlására“, aminek része a konzervatív tervezés, ehhez képest a fogyasztási adóbevételek elképesztő növekedésével számolnak 2020-ban. Pedig a válságos időszakok nem a szárnyaló fogyasztási adatokról híresek.

A pontos számokra térve, a jövő évre 4968 milliárd forintnyi áfa-bevétellel számol a kormány, míg egy éve 2019-re vonatkozóan 4286 milliárd forint szerepelt a tervezetben. A két érték közötti különbség rendkívül magas, ha összehasonlítjuk a korábbi évek előirányzatainak növekedési ütemeivel. Még akkor is, ha csak a nyers adatokat nézzük, és az infláció hatását nem szűrjük.

A tervezet indoklása szerint a bevételi tervek eléréséhez további gazdaságfehérítő intézkedésekre lesz szükség. Ezekkel kapcsolatban egyelőre csak annyit tudni, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerepe nőni fog az adóelkerülés felszámolásában, illetve az elektronikus fizetési rendszerek terjesztését is támogatni fogja a kormány. Érdemes azonban felidézni, hogy már az elmúlt évek során is a bevételek gyors növekedésével számolt a kormány (jól látszik ez is a fenti ábrán), ami jórészt korábban is az áfarés^*Ez az elméletileg beszedhető és a ténylegesen beszedett áfa összegei közötti különbség. csökkenésének volt köszönhető. Kérdés tehát, hogy az online pénztárgépek és számlázás, az EKÁER^*Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer bevezetése és más, a rejtett gazdaság visszaszorítása végett meghozott lépések mellett van-e még olyan intézkedés, amivel meg lehet fogni a merész tervek beteljesítéséhez szükséges adóbevételt, főleg, ha valóban romlani fognak a külső gazdasági körülmények.

Némileg megnyugtató, hogy a költségvetési tervezetek egyébként egészen pontosak voltak az elmúlt tizenöt évben, még a válságos időszakban is, már ami a becsült és a ténylegesen befolyt áfa összegeit illeti. Egyetlen év volt, amikor jelentősen elmaradt a valódi áfabevétel a tervezetthez képest, 2011 – a Matolcsy György által vezetett gazdasági minisztérium első költségvetési tervében megfogalmazott áfabevételi cél csak 89 százalékban teljesült. Az első olyan költségvetési terv, ami meredekebb áfabevétel-növekedést célzott meg, a tavalyi évre vonatkozott, aminek a zárszámadása még nem történt meg – de a Pénzügyminisztérium és a MÁK adataiból már látszik, hogy tényleg meredeken emelkednek a forgalmi adó bevételek.

A feszes költségvetési tervek teljesülése pedig nagyon fontos a kormánynak, mert a GDP egy százalékban határozta meg a hiánycélt jövőre, ami váratlanul alacsony arány. Az EU számára is lényeges hiánymutató csökkentését jobbára a bevételek, köztük az áfa-befizetések növelésével tervezi elérni a Pénzügyinisztérium. Valószínű tehát, hogy ha mindeközben a gazdaság lassulására számít a kormány (igaz, ez az NGM utolsó GDP előrejelzéseiből és a konvergenciaprogramból még nem látszott), akkor még szigorúbban kell fellépnie az adócsalás és -elkerülés ellen. Az mindenesetre furcsa, hogy még mindig nem tudni ezekkel kapcsolatos konkrétumokról.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet áfa költségvetés költségvetési tervezet rejtett gazdaság Olvasson tovább a kategóriában